A három magyar egészségfinanszírozási pillér (OEP, önkéntes egészségpénztár, üzleti betegségbiztosítás) december BCE, Biztosításmatematika szakirány dr. Lukács Marianna BCE c. egyetemi docens az előadás letölthető:

Egészségfinanszírozási pillérek  A három egészségfinanszírozási pillér, szerepek:  társadalombiztosítás  üzleti betegségbiztosítás  önkéntes egészségpénztár  Működési problémák  Jövőbeni szerepek

A három egészség- finanszírozási pillér  A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Mi mire való – intézményi funkciók  Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (taglétszám, bevétel, kiadások, vagyon –  Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

Az egészségügyi kiadások alakulása az életkor előre haladtával

A szociális állam  Rászorultság:a szociális segélyek  Kötelező nyugdíj- és egészségbiztosítás  Önkéntes biztosítási formák (öngondoskodás)  üzleti betegségbiztosítások  önkéntes egészségpénztárak

Már 20 éve hatályos a 60/1991. (X.29.) országgyűlési határozat 1.a kötelező és általános társadalombiztosítás, 2.az állami-önkormányzati szociális ellátás, 3.a privát (magán és non-profit) biztosítók által kínált magánbiztosítások, 4.az önszerveződő, önsegítő intézmények - alapítványok, egyesületek, klubok, 5.az önkéntes kölcsönös kiegészítő egészségbiztosító pénztár. Az állampolgárok nyugdíjának, egészségi és baleseti ellátásának, valamint szociális ellátásának optimális esetben öt forrással kell rendelkeznie:

A három pillér: társadalombiztosítás, üzleti betegségbiztosítás, önkéntes egészségpénztár  Társadalombiztosítás (OEP): törvényben meghatározott, minden állampolgárra kiterjedő fizetési és ellátási kötelezettséggel rendelkező, a résztvevők szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás  Üzleti betegségbiztosítás: a évi LX. törvény alapján művelhető, biztosító társaságoknál vagy biztosítási egyesületeknél megvásárolható betegségbiztosítási/egészségbiztosítási termékek  Önkéntes egészségpénztár: az évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes kölcsönös egészségpénztárak tevékenységét értjük. Az egészségpénztár célja a mindenkori társadalombiztosítási szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, pótlása a pénztártagok és családtagjaik egészségének megőrzése céljából

Mi mire való? í Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény célja egyéni kockázatok társadalmi kezelése nonprofit működés egyéni/csoportos kockázat egyéni/csoportos kezelése veszélyközösség védelme profitszerzés a pénztártagok egészségi állapotának megőrzése és helyreállítása a mindenkori TB kiegészítése non-profit működés Az intézmény biztosítási alapelve társadalmi ekvivalenciacsoportos ekvivalenciaegyéni ekvivalencia A biztosítás természetebiztosítotti kényszermagánjogi szerződéstagsági jogviszony A biztosításban való részvétel kötelezőönkéntes

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az alkalmazott biztosítási technika felosztó-kirovó az egyéni kockázatelbírálás; díjfizetésre épülő kockázatközösség az egyéni és munkáltatói befizetésekre alapuló egyéni számlás rendszer A szolgáltatáshoz való hozzájutás elve a természetbeni szolgáltatás elve a költségtérítés elve Az intézmény bevételei járulékok állami garanciával az esetleges hiány (deficit) állami pótlása biztosítási díjak és azok hozama pénztári tagdíjak és azok hozama

Mi mire való? Az összehasonlítás szempontja Társadalom- biztosítás Üzleti betegségbiztosítás Önkéntes egészségpénztár Az intézmény által finanszírozott egészségügyi szolgáltatások köre alapvetően teljes ellátás egyénre/csoportra testre szabott szolgáltatások a pénztár alapszabályában meghatározott szolgáltatások Az intézménybe fizetendő díj kiszámítási elve kárfelosztókockázatkezelőmegtakarító A fennálló betegségből adódó kockázat hatása a fizetendő járulék/biztosítási díj nagyságára nincs hatássalbefolyásoljanincs hatással

A természetbeni szolgáltatás elve Egészségpénztár-tag Finanszírozó egészségpénztár Egészségügyi szolgáltató

A költségkiegyenlítés elve Biztosított Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény Magán betegbiztosító

Az állami (kötelező) egészségbiztosítás ágai (EU) 1.Gyógyító (fekvő és járóbeteg) szolgáltatások 2.Táppénz 3.Gyógyszer 4.Baleset 5.Megelőzés (prevenció) 6.Időskori ápolás Ebből Magyarországon: az első négy kassza

OEP: „váltógazdaság” – hiány/ szufficit  10 millió igénybe vevő  2011: milliárd bevétel, milliárd kiadás  Hiány: milliárd, milliárd  2007: első ízben szufficites – gyógyszerkiadások radikális visszafogása  2010: nominálértékben csökkenő bevétel, 2011-ben 84 milliárdos hiány

Az OEP működési problémái  Szociális feladatok ellátása (rokkantság, gyermekneveléshez kapcsolódó támogatások)  Táppénz: az OEP teljes kiadásainak 5,4%-a - valószínűleg részben szociális feladatokat lát el  Közalkalmazotti státusz: nincs mód a feladat és teljesítmény szerinti differenciálásra  Az OEP helyszíni ellenőrzésének hiánya  Az egészségügyi intézmények önkormányzati tulajdonosi ellenőrzése  A modern állam hiánya: a szolgáltatások között nem jelenik meg az ápolás és a prevenció

Az önkéntes egészségpénztár (1993) bevezetésének célja  Felkészülve az első pillér szolgáltatásainak elégtelenségére az egyéni és munkaadói öngondoskodás intézményének megteremtése

Adómentesen (kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás)  Gyógyszertár: gyógyszer, csecsemőápolási termékek, illetve minden OGYI, ORKI, MEEI engedélyszámmal ellátott termék  Optika  Gyógyászati segédeszköz  Orvosi ellátás, fogászat  Nem kártyával – keresőképtelenség idejére táppénz Adókötelesen (életmódjavító szolgáltatás)  Sporteszközök  Természetgyógyászat Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásai

 Adókedvezménnyel közel havi 70 ezer forint fizethető be önkéntes pénztárba (egyéni befizetés havi 42 ezer forint, munkáltatói hozzájárulás havi 27,9 ezer forint)  Céges befizetés ▪a havi minimálbér 30%-át meg nem haladó összeg lehet ( forint) ▪30,94%-os adó terheli (16% SZJA + 10% EHO, szorozva 1,19 béren kívüli juttatások szorzójával)  Egyéni befizetés ▪a befizetett összeg 20%-ának visszaigényléséről rendelkezhet a tag az adóbevallásban (az önsegélyező pénztárral együtt Ft, a nyugdíjpénztárral együtt Ft) oly módon, hogy az összeg közvetlenül a patikakártyára kérhető jóváírásra ▪a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén az igénybe vehető adókedvezmény 130 ezer és 150 ezer Ft  Az egészségpénztárra vonatkozó különös SZJA-kedvezmények  Prevenciós szolgáltatás: a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybevett szolgáltatás összegének 10%-ára SZJA-kedvezmény  Lekötés: a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10%-a SZJA-kedvezményben részesül Adókedvezmény

Önkéntes egészségpénztárak: az milliárdos szektor

Az önkéntes egészségpénztárak m ű ködési problémái  Az éves gyakorisággal változó jogszabályi környezet a szereplők számára kiszámíthatatlanná teszi a szektort  Gyenge a magyar társadalom öngondoskodási hajlandósága  A pénztári szféra a törvényben lefektetett alapelvek szerinti működését nem ellenőrzik (függetlenség, nonprofit)

 Költségtérítő biztosítások  A betegségből adódó teljes kockázatokra  A betegségből adódó részleges kockázatokra  Összegbiztosítások  A betegség napjaira fizető biztosítási szolgáltatás (táppénz és kórházi napi térítés)  Meghatározott betegségi állapot (pl. rettegett betegségek) esetén fizető szolgáltatás  Speciális betegségbiztosítások  A külföldi tartózkodás ideje alatt fellépő betegségek költségeinek fedezése  Átlépési biztosítás: munkahelyi csoportos biztosításból egyéni biztosítás Üzleti betegségbiztosítási termékek

Az üzleti betegségbiztosítás legfontosabb mutatószámai (2002 – III. n.év: biztosítotti létszám, díjbevétel, kárkifizetések –

Az üzleti betegségbiztosítások működési problémái  A társadalombiztosítási által nyújtott szolgáltatások definiálatlansága miatt nem jól körülhatárolható a betegségbiztosítás mozgástere  Az önálló betegségbiztosításokra vonatkozó adókedvezmény hiánya  A magyar lakosság rossz egészségi állapota – kockázat- elbírálás

Jövőbeni szerep: egy + két félpillér Egészségpénztári félpillér  Co-payment  Prevenció  Kötelező ápolási pénztár Betegségbiztosítási félpillér  Kockázat elbírálás nélküli munkahelyi betegségbiztosítások (önrész)  Egészségpénztár számára csoportos biztosítás  OEP táppénz-kassza  Ápolási járadék Alappillér: társadalombiztosítás  Adó és járulékfizetésből finanszírozott  Szolidáris (generációk, egészséges-beteg között)  Minden időtávon pénzügyi egyensúly

Jövőbeni szerep - első pillér: kiszámíthatóság és egyensúly 1.Racionális egyensúly: bevételek és kiadások  Járulékfizetési szigor  Szolgáltatási kör megtisztítása a szociális elemektől  Kiadások állami, önkormányzati és finanszírozói (OEP) ellenőrzése 2.Igénybe vehető szolgáltatások körének meghatározása (önkéntes egészségpénztárnál sikerült) 3.A Konvergencia-program és az EU irányelvei között ellentmondás feloldása:  „Az OEP kiadásai 2006 és 2009 között a GDP arányában 0,9 százalékponttal csökkenjenek”  „A politikai döntéshozóknak mérlegelniük kell az egészségbe való beruházást is, mint az egyik olyan eszközt, amivel a gazdaság teljesítménye javítható”

Jövőbeni szerep - második pillérek: prevenció és az OEP stabil kiegészítése 1.Üzleti betegségbiztosítás: az OEP szolgáltatásait kiegészítő termékek 2.Önkéntes egészségpénztár  Az OEP mindenkori szolgáltatásainak kiegészítése (co- payment) a lakosságra nehezedő társadalmi és pénzügyi terhek enyhítésével – üzleti betegségbiztosítás  Hangsúly a prevención (szűrővizsgálatok, testmozgás, egészséges táplálkozás, megfelelő tájékoztatás) – szorosan együttműködve az állami programokkal (pl. Népegészségügyi Program) 3.Hiányzó pillér az OEP szolgáltatatásaiban: ápolás – amíg nincs hozzá állami forrás, az önkéntes ápolási pénztárral (long term care) a negyedik öngondoskodási ág létrehozása

Ajánlott irodalom - egészség  CEMI: Makro egyensúly és gazdasági növekedés %20balance%20and%20growth.pdf  Lukács: Egészségügyből vaskarika: a reform kritikája HYNR  Lukács-Bánfi: Verseny a sorban állásért és a hálapénzért? &article= TLFG &article= TLFG  Az előadás és az „Egészségfinanszírozási pillérek” c. könyv elérhető: / magánszemélyeknek/Corvinus Egyetem