Az élelmiszer-vásárlást befolyásoló tényezők az EU országaiban Gáti Annamária Tárki - Tudok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Állami szerepvállalás és/vagy egyéni felelősség Albert Fruzsina–Dávid Beáta MTA SZKI.
Advertisements

Esélyteremtés lehetőségei a közoktatásban Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Salgótarján, május 27.
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés
A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata Keller Tamás – Sik Endre Tárki Európai Társadalmi Jelentés, 2009.
„Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián,
© GfK 2013 | Fogyasztói Bizalom Index | III. negyedév1 Fogyasztói Bizalom Index III. negyedév szeptember.
Készítette: Geszler Nikolett
Az első házasság felbomlása
GfK HungáriaMárkacsemeték konferencia – Dörnyei Otília május 5 Gyermek a családban, avagy a szülők megváltozott fogyasztási szokásai Dörnyei Otília,
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Nemzetközi gazdaságstatisztika
1. A családpolitika társadalmi hatásai
Család.
Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye
Tárki Európai társadalmi jelentés fejezet Állam és piac Janky Béla.
MAKROKÖRNYEZET /1/ ÜZLETI KÖRNYEZET 2. előadás 2006/2007. tanév.
Túl drága e Magyarországon a gáz? Készítette: Balogh Renáta.
Az integrált oktatás modellje Nahalka István Egyetemi docens
A fogyasztói magatartás
Non-profit szervezetek bevételi szerkezetének elemzése.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
A népesség nem és kor szerint
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
A megyei jogú városok, mint innovációs potenciál hordozók
Túl magas e Magyarországon a munkanélküliség?(nemek alapján) Készítette:Both Csaba.
A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI JELLEMZŐI
Művelődés és szórakozás
Sós Ildikó OTDK Megosztott szavazat a magyar országgyűlési választásokon.
Lengyelország és Magyarország foglalkoztatáspolitikájának és munkanélküliségi helyzetének összehasonlítása XXX. Jubileumi OTDK Társadalomtudományi Szekció.
Társadalmi háttér és mobilitás Educatio – DPR Február 8. Budapest.
Vándorló diplomások, diplomáért vándorlók Frissdiplomások kötetbemutató Budapest, március 7. Projekt megnevezése: Felsőoktatási szolgáltatások.
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
Kutatás-történet : Magyar Háztartás Panel vizsgálat (TÁRKI, Budapesti Corvinus Egyetem elődje, KSH) 2007, NKTH Jedlik-pályázat: Háztartások Életút.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Identitás a határon és azon túl… A határon túli magyarok nemzeti identitásdimenzióinak alakulása a magyar- szlovák-ukrán határ mentén Pakot Ágnes BCE Szociológia.
Az élettársi kapcsolatban élők házasságkötése - az értékek és beállítódások szerepe a párkapcsolatok (ki)alakulásában Spéder Zsolt Kapitány Balázs KSH.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés június 10.
A tudás értéke Nyelvtudás, közgazdasági és természettudományos tájékozottság Európában Lannert Judit.
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
ÁRVÁK A szülőktől kapott „uticsomag” tartalma: A biztonság érzése
Tanulási célú migráció a világban és itthon
Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők
Demerite módszer. Összehasonlításos módszer T ia az elemzett termék technikai paraméterei Q ia az elemzett termék minőségi paraméterei T ic az etalon.
Időskorúak helyzete Nyíregyházán 2009 Patyán László DE OEC Egészségügyi Kar.
MTA Regionális Kutatások Központja Főiskolai hallgatók az Alföld kisvárosaiban Petrás Ede MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét Nemzetközi trendek,
Az erdélyi magyar fiatalok értékrendjének sajátosságai. Összehasonlító vizsgálat a román és a magyar fiatalok körében Veress Ilka Nemzeti Kisebbségkutató.
A szociálpolitika aktuális kérdései
TETT KUTATÁS NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
1 Gazdasági változások a rendszerváltás után 1990-es évek: Első multinacionális cégek megjelenése Új management kultúra Keleti piac helyett nyugati piac.
Tudatos a fogyasztó? Kozák Ákos március 28..
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
„LEGYEN JOBB A GYERMEKEKNEK” NEMZETI STRATÉGIA TÖOSZ Polgármesternői Tagozat Budapest, június 7.
Az egészségesség, mint fejlesztési irány lehetőségei - Hogyan fejlesztenek a hazai élelmiszeripari KKV-k? Dr. Polereczki Zsolt Kaposvári Egyetem – GTK,
A TÁRSADALMI JÓL-LÉT TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI A MAGYAR NAGYVÁROS- TÉRSÉGEKBEN Berki Márton – Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, november
Magyarország demográfiai jellemzőinek és szociális ellátórendszerének bemutatása különös tekintettel az időskorú népességre.
A FOGYASZTÓI PIAC ÉS A VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS ELEMZÉSE
A FOGYASZTÓI PIAC ÉS A VÁSÁRLÓI MAGATARTÁS ELEMZÉSE.
A friss hal és haltermékek fogyasztói megítélése 2014-ben Ózsvári László – Fodor István – Bódi Barbara – Kasza Gyula HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS,
Gyermekek, gyermekes családok egészsége „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának évi jelentése május 11. Tokaji.
1 HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 3300 Eger, Faiskola u. 15. Tel: +36/36/ , , Fax:+36/36/ Web:
„Kincs, ami nincs” - a hazai szegények egészségi állapota - Havasi Éva és Horváth Gergely.
2016. június 10: „A tudásáramlás és a tudás megtérülésének egyes vetületei” című konferencia Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)
Országos kutatás a részmunkaidős foglalkoztatásról
Szociokulturális és identitáselemek a versenyképességben
A vásárlási döntés folyamata
Munkaerő-piaci helyzetkép A munkaerőválság makrogazdasági okai
Langerné dr. Buchwald Judit Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézet
Balázsi Ildikó Oktatási Hivatal
Előadás másolata:

Az élelmiszer-vásárlást befolyásoló tényezők az EU országaiban Gáti Annamária Tárki - Tudok

Kérdések Milyen tényezők befolyásolják az élelmiszerek vásárlását? A minőségtudatosság háttere

Special Eurobarometer 238 (2005) European Social Survey (2006) Elemzett adatbázisok

Az élelmiszer-vásárlás tényezői az EU-25-ben, a régi és az új tagállamokban (%) A leggyakrabban említett tényezők az ár és a minőség A külső jegyeket, ízt, egészséget, családi preferenciákat is legalább 10 százalék említette A régi tagállamokban a minőség, az újakban az ár szempont a leggyakrabban említett

Itemcsoportok 1 – ár 2 – minőség 3 – íz, külső megjelenés, frissesség 4 – egészség, élelmiszerbiztonság, allergiák elkerülése 5 – előállítási mód, származás, márka 6 – család, megszokás, kényelem Országklaszterek - Kontinentális - Poszt-szocialista - Skandináv - Mediterrán - Anglo-Saxon Item- és országcsoportok

Tényezőcsoportok országklaszterek szerint (%) Általános tendencia: minőség, ár, esztétikum, egészség, termelés Posztsz.: mindenki előtt ár- és esztétikum tekintetében, lemaradva minőség tekintetében Skandináv: termelés; Angolszász: esztétikai; Mediterrán: minőség; Kontinentális: ár A többi klaszter sem mutat azonos eloszlást:

A minőségtudatosság háttere Logisztikus regresszió 1.Országok közötti különbségek - hipotetikus válaszadó 2.Régi- és új tagállamok közötti különbségek Minőségtudatos: aki két minőséggel kapcsolatos itemet választott, vagy egyetlen tényezőt jelölt meg és az minőséggel kapcsolatos volt

Független változócsoportok •Nem (ref. nő) •Kor (3 változó; ref. 20 évnél fiatalabb) •Foglalkozási st. (5 változó; ref. munka nélk.) •Lakóhely (ref. falu) •15 évnél fiatalabb gyermek a háztartásban (ref. nincs) •Hallott veszélyes élelmiszerekről (ref. nem hallott) •Egészség fontos (ref. nem fontos) •Identitás/Kultúra fontos (ref. nem fontos)

A minőségtudatosság esélye a lengyel referencia válaszadókhoz képest országonként [exp (B)] Referenciaszemély: lengyel, nő, <20 év, munkanélküli, falusi, a háztartásban nincs fiatal gyermek, nem hallott veszélyes élelmiszerekről, identitás/kultúra nem fontos életterületek Hasonló személy Portugáliában kisebb, a többi megjelenített országban nagyobb eséllyel lesz minőségtudatos Esélyrátája: 0,6 Nincs különbség: NL, IE, EL, CY, EE, LV, LT, MT, SK

A minőségtudatosság tényezői a régi- és az új tagállamokban [exp (B)] Azonos irányú eltérések az ÚT-ban és a RT-ban: - ff < nő - váll., fiz. dolg., diák > munk. nélk - informált > nem informált - kult., ident. fontos > nem fontos ÚT: - nyugd. = htb. = munk. nélk. - korcsoportok = ; város < falu - gyermekes háztartás < gyermektelen háztartás - egészség fontos > egészség nem fontos * Az ÚT-ban mért különbség jelentősen eltér a RT-ban mért különbségektől

A bojkottmagatartást tanúsítók megoszlása iskolázottság / kor szerint (%) A Skandináv válaszadók a legaktívabbak; az angolszász és kontinentális válaszadók ötöde bojkottált; posztszoc. és mediterrán országok a sereghajtók Iskolázottság szerint azonos mintázatú eloszlások Kor szerint kétféle mintázat: posztszoc. és mediterrán: --- ; többi csoport: ∩

A bojkottmagatartást tanúsítók megoszlása a szubjektív anyagi helyzetük szerint (%) A posztszoc, mediterrán és kontinentális klaszterekben a jövedelmükből nehezen megélők alacsonyabb arányban tanúsítanak bojkottmagatartást, mint az anyagi helyzetüket jobbnak értékelők; ilyen különbség az angolszász és a skandináv klaszterekben nem mutatkozik

Bojkottálók és a tiltakozás egyéb formáit választók (%) A bojkottáló magatartás mind a petíciózók, mind a törvényes tüntetésen részt vevők körében magasabb Ugyancsak magasabb arányok azok körében, akik számára fontos a környezet

Összegzés •A legnépszerűbb befolyásoló tényezők: minőség, ár, esztétika (külsőség, íz), egészség, család •A posztszoc. államokban az ár domináns, „minőség” tekintetében lemaradás; a többi klaszterből a kontinentális hasonlít hozzá •A minőségtudatosságot mind demogr., mind értéktípusú tényezők befolyásolják, de esetenként az irányok eltérnek a régi- és az új tagállamokban •A bojkottmagatartás a skandináv válaszadók körében a legnépszerűbb, a mediterrán és a posztszoc. válaszadók körében alacsony arányú

Köszönöm a figyelmet!