Szociálpszichológia Oktató: Gyimesi Júlia

Mi a szociálpszichológia Társas befolyásolás Definíció: A szociálpszichológia azt vizsgálja, hogyan zajlanak le az emberi interakciók, és hogyan befolyásolja a társak tényleges vagy implikált jelenléte az emberek gondolatait, érzéseit, viselkedését vagy szándékait. Konvencionális életbölcsesség és tudományos módszer Utólagos bölcsesség

A szociálpszichológia mint tudomány Kísérleti módszer – független változó, függő változó Korreláció Véletlenszerű besorolás fontossága Laboratóriumi valószerűség és hétköznapi valószerűség (Aronson) – félrevezetés, ürügytörténet Etikai problémák Kísérlet utáni elbeszélgetés

A szociálpszichológia története Társadalomközpontú (társadalmi struktúrák egyéni viselkedést és tapasztalatot meghatározó szerepe) és egyénközpontú megközelítés (egyéni folyamatokból és funkciókból magyarázhatók a társadalami rendszerek funkciói) Csoportlélek (Hegel) Individualizmus Hatalom kérdése (Lewin mezőelmélete, agresszió) Szociológia (Comte, pozitivizmus, Durkheim – kollektív reprezentációk) Darwin – az ember társas állat

Néplélektan =összehasonlító történelmi-társadalmi és kulturális pszichológia A német szociálpszichológiai gondolkodás prototípusa – az emberi társulás elsődleges formája a kulturális és nyelvi közösség, melyben az egyéni személyiség kialakulása és nevelkedése végbemegy Wundt – nyelv, mítosz, szokás vizsgálata A kulturális szociálpszichológai előfutára

Tömeglélektan Szuggesztió és hipnózis Mentális fertőzés Kriminológia: tömegben csökkent felelősségtudat Le Bon: csőcselék, esküdtszék, tömeges demonstrációk, parlamentek, bűnszövetkezetek és a vallásos csoportok egyaránt tömegek

Freud: Tömeglélektan és én-analízis (1921) “... a vizsgálódás tárgya úgy különíthetõ el, mint az egyénre számos ember által egyidejûleg gyakorolt befolyás - olyan embereké, akikkel valami módon kapcsolatban áll, bár azok egyébként számos tekintetben idegenek lehetnek a számára. A tömeglélektan tehát az egyedi emberrel mint egy faj, nemzet, kaszt, foglalkozás, intézmény tagjával, vagy mint egy emberi sokaság alkotórészével foglalkozik, amely valamely meghatározott cél érdekében egy adott idõben tömeggé szervezõdik” (70) Libidó mint kötőerő Azonosulási folyamatok

Evolúciós szociálpszichológia Az állati és emberi viselkedést evolúciós elvek határozzák meg. Szociobiológiából fejlődik ki Olyan pszichológiai mechnizmusok felől közelít, amelyek abból a célból jöttek létre, hogy megbirkózzanak a fejlődő emberi faj környezetével. Természetes kiválasztódás (Darwin): miként jöhetett létre az alkalmazkodás egy természetfeletti tervező közreműködése nélkül?

Altruista magatartás = az egyik állat saját költségére növeli egy másik alkalmasságát = segítő magatartás, proszociális viselkedés Hamilton – rokonszelekciós elmélet – az önzetlenséget szelekítv módon alkalmazzuk a rokonokra annak valószínűsége szerint, hogy mennyiben hordozzák a rokonság által kiváltott altruizmus génjének egy másolatát (genetikai rokonságuk foka szerint) Példák: mostohaszülők és a molesztálás esélye, közös elkövetők rokonsági viszonya

Reciprok altruizmus Trivers – az altruizmust később viszonozni kell + fel kell ismerni az egyedet + ki kell zárni a csalókat Együttműködés és versengés – előbbi a rokoni kiválasztódáson keresztül valósul meg, valamint kölcsönös előnyök esetén

Nemi kiválasztódás és nemi különbségek a viselkedésben A nemi kiválasztódás általában a hímek versengése és a nőstények választása formáját ölti – szülői befektetés kiegyensúlyozatlansága Az egyensúly hiánya eltérő szaporodási stratégiákhoz vezet Ahol mindkét szülőre szükség van, ott kisebb az egyensúlytalanság Hűség, hűtlenség, kakukktojás-melengetés

A pár kiválasztásának kritériumai Csípő-derék arány Fluktuáló aszimmetria – fejlődési labilitás jele Mit keres a férfi? Mit keres a nő?

A meggyőzés Feldolgozási valószínűség modell (Petty és Cacioppo): központi út (tények, számadatok, tartalmas érvek) – pl. számítógép perifériális út (felszólító ingerek) – pl. üdítő, cigaretta

A kommunikáció forrása Hitelesség (Oppenheimer és Pravda) Szakértelem és megbízhatóság A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha olyan álláspontot képvisel, amely látszólag érdekei ellen való. A kommunikátor megbízhatósága és hatékonysága fokozódhat, ha nem akarja a véleményünket befolyásolni. A lényegtelen véleményeket és viselkedéseket illetően jobban hat ránk az, aki tetszik nekünk és azonosulunk vele. Amennyiben lényegtelen véleményekről és viselkedésekről van szó, ha valaki tetszik nekünk, még akkor is hagyjuk magunkat befolyásolni, ha tudjuk, hogy az illetőenk szándékában áll meggyőzni minket és ebből ő maga is hazsnot húz.

A kommunikáció természete Érzelmi és racionális érvelésmód Erős félelemkeltés – leginkább azoknál hatékony, akiknek magas az önértékelésük Egy közlés akkor a leghatékonyabb, ha nem csupán félelmet kelt, hanem egyúttal pontos utasításokat is tartalmaz, hogy hol, mikor és hogyan lehet megelőző lépéseket tenni. Egyik a másik nélkül hatástalan. Statisztikai bizonyítékok vagy személyes példa Minél intelligensebb a hallgatóság, annál kevésbé hatékony az egyoldalú érvelés. A bemutatás sorrendje – elsőbbség és újdonság hatása

A közlés befogadójának sajátosságai Önértékelés Jó lelkiállapotban könnyebb az embereket befolyásolni. Autonómiatudat – ellenérvek gyártása Védőoltás-effektus (McGuire) – előzetes, rövid közlés, amit meg tud cáfolni - immunizálódik

Fejlődési szociálpszichológia A szocializáció természete – kölcsönösség Társas kapcsolatok fejlődése – kötődés A társas tudás fejlődése Érzelmek szabályozása, felismerése

A társas megismerés Feldolgozási kapacitás, motiváció, előzetes ismeretek – fölülről lefelé és alulról fölfelé ható feldolgozás A gondolkodási képesség társas kontextusban fejlődik Sztereotípia Prototípusok Példaalapú modellek Forgatókönyvek Asch – központi és periferikus vonások, elsőbbségi hatás

A társas megismerés Hozzáférhetőség – gyakran és nemrég használt kategóriák jobban hozzáférhetőek Előhangolás Az inkonzisztens információt nagyobb eséllyel idézzük fel Hangulati kongruencia elve – pozitív hangulatban a pozitív anyagokat észleljük, kódoljuk és dolgozzuk fel hatékonyabban – és fordítva

Pszichoanalízis és szociálpszichológia A szubjektum problémája (nem kollektivisztikus) Totem és tabu Jung analitikus lélektana “A társadalom a szükségesnél több kényszert alkalmaz tagjainak fékentartására, nyers ösztöneinek korlátozására. A kényszer belsõvé tételének következménye az egyéni neurózis, amely valamiféle „kollektív neurózissá" összeszövõdve a külsõ kényszereknek újabb és újabb formáit, intézményeit hozza létre” (Erős).

A frankfurti iskola és az analitikus szociálpszichológia Erich Fromm - Az analitikus szociálpszichológia feladata Fromm szerint az, hogy „a közös, társadalmilag releváns, pszichikus attitûdöket – és különösképpen ezek tudattalan gyökereit – abból kiindulva vizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolnak a gazdasági feltételek a libidinális törekvésekre.”(Erős) társadalmi uralom miként vezet az emberi szubjektum deformációjához? Adorno – tekintélyelvű személyiség

Az F-skála néhány tétele 1.A legfontosabb erények, amelyeket a gyerekeknek meg kell tanulniuk, az engedelmességés a tekintélytisztelet. 2.A fiataloknak néha lázadó gondolataik vannak, de ahogy felnőnek, meg kell tagadniuk ezeket és be kell illeszkedniük. 3.Ennek az országnak nem annyira törvényekre és politikai programokra van szüksége, mint inkább néhány bátor, fáradhatatlan és odaadó vezetőre, akikben a nép megbízik. 4.A fiataloknak szigorú szabályokra és elszántságra van szükségük, hogy küzdjenek család jukért és hazájukért. 5.A legtöbb társadalmi problémánk megoldódna, ha megszabadulnánk az erkölcstelen és ferde hajlamú alakoktól. 6.Az emberek két csoportra oszthatóak: erősekre és gyengékre. 7.Egyszer biztosan kiderül majd, hogy az asztrológia sok mindent képes megmagyarázni. 8.A legtöbb ember nincs is tudatában annak, hogy életünk nagy részét titkos összeesküvések befolyásolják.

Az F-skála tartalma Konvencionalizmus – előítéletek konvencionális erkölcsi kifejezések alakjában, hagyományos középosztályi értékrendhez való szigorú ragaszkodás, ezek túlzott hangsúlyozása Behódolás az autoriter uralom előtt – erős vezető utáni óhaj, behódolásra irányuló, túlzott mértékű érzelmi szükséglet Autoriter agresszivitás – elfojott ellenséges érzületet a csoporton kívüli tekintélyszemélyekre viszi át, amiért hajlandóak másokat megbüntetni, ugyanazok, amikért korábban őket büntették meg Anti-intracepció – fél érzéseinek és gondolatainak kifejezésétől, mert azok elragadhatják, érzelmekkl, fantáziákkal, spekulációkkal szembeni türelmetlenség

Az F-skála tartalma Babona és sztereotípia – saját feleősségét a hatókörén kívül állókra viszi át, fekete-fehér fogalmakban való gondolkodás Hatalom és keménység – kompenzáció, gyöngeségtől való félelem Rombolási ösztön és cinizmus – racionalizált agresszió Projektivitás – projekció könnyűsége Nemiség – gátlások és morális felháborodás, én-idegen szexualitás

Családi háttér és személyiségfejlődés Szigorú, fenyegető típusú otthoni fegyelem Domináns és alárendelődő szerepek Státusszorongás Intoleránsak az ösztönkésztetések megnyilvánulásaival szemben Önbizalom nem fejlődik, szülőktől való függés erősödik Eredmény: önmegtagadó behódolás

Személyiség Elfojtásra hajlamosak Externalizáció Erős konformizmus és konvencionalizmus Tisztelik a hatalmat és a státust Merevség

Wilhelm Reich Marxizmus és pszichoanalízis – a neurózis a fizikai, szexuális, gazdasági és szociális feltételekben gyökerezik (szorongáshoz, gyűlölethez, fasizmushoz és antiszemitizmushoz vezet) Testi érintés a terápiában – orgasztikus potenciál Orgon (ősi kozmikus energia) – orogon energia akkumulátorok Karakterpáncél a testben – megakadályozza az energia felszabadulását – orgazmussal lehet áttörni A szexuális elfojtás a burzsoá világrend és a gazdasági struktúrák eredménye

Konformitás Sherif és az autokinetikus effektus Asch kísérlete – információs társas hatás és normatív társas hatás Moscovici – kisebbségi hatás – időbeli és egyének közötti konzisztencia A többség – társas összehasonlítási vizsgálatot indít be A kisebbség – érvényességvizsgálatot indít be

Csoportpolarizáció Szélsőségesebb attitűdök Csoportgondolkodás Eredmények: szélsőségesebb állásfoglalások, valóságtól való elszakadás

Az önigazolás Poszthipnotikus önigazolás Természeti csapásokhoz való viszony Kognitív disszonancia (pl. cigarettázás és az attitűdök) Az emberek nem racionális, hanem racionalizáló lények (elsősorban arra motiváltak, hogy azt higgyék, hogy igazuk van)

A disszonanciacsökkentés Emlékezet szelektivitása Információk torzítása A disszonancia mint a döntés következménye (a döntéshozatal disszonanciát okoz (pl. vásárlás előtt és után, párkapcsolati elkötelezettség)) “láb a küszöbön módszer” – kis szívesség után nagyobb kérések teljesítése (attitűdváltozás a háttérben)

A visszavonhatatlanság jelentősége – ha a döntés visszavonhatatlan, nagyobb a disszonancia Becserkészés Döntés az erkölcstelen viselkedés mellett – akik csalnak, később elnézőbbek a csalással kapcsolatban, aki nem, azok még szigorúbbak De! Kísértés is elég a kognitív disszonancia létrejöttéhez

Külső és belső igazolás – ez utóbbi tartósabb Festinger és Carlsmith klasszikus vizsgálata Disszonancia és énkép A disszonanciahatás akkor a legerősebb, ha az emberek személyes felelősséget éreznek a cselekedeteikért, és, ha a cselekedeteknek súlyos negatív következményei vannak Elégtelen jutalom és korlátozott büntetés a pedagógiában

Az erőfeszítés igazolása – ha kínos élménynek vetjük alá magunkat egy cél érdekében, akkor a cél vonzóbbá válik A kegyetlenség igazolása – dehumanizálás, önmagát beteljesítő jóslat Az elkerülhetetlenség pszichológiája Az önértékelés jelentősége Kritikák – pl. Bem önészlelési elmélete

Attribúció Miért? Ok-okozati viszonyok észlelése A cselekvés naiv elemzése – Heider – külső és belső okok Kovariáció és konfigurácó – Kelley – több megfigyelése alapuló attribúciók – kovariáció (konszenzus, konzisztencia, disztinktivitás), egyetelen megfigyelésen alapuló attribúciók – konfiguráció (kauzális sémák: hiedelmek, prekoncepciók, leszámítolási elv, felnagyítási elv

Alapvető kérdések Belső és külső attribúció nem mindig megkülönböztethető Hibák és elfogultságok – alapvető attribúciós hiba (Ross): a megfigyelők túlbecsülik a személyes tényezőket és alábecsülik a szituációs tényezőket Cselekvő és megfigyelő (én és a másik) különbözősége Az én szolgálatában álló torzítások: siker és kudarc, énerősítő és énvédő torzítások, önmagunk hátrányba hozása A csoportot szolgáló torzítás

Az attribúciós elmélet alkalmazása Atrribúciók és klinikai pszichológia Téves attribúciók Tanult tehetetlenség Depresszió Attribúciók és a kapcsolattal való elégedettség

Az attitűd Def.: olyan pszichológiai hajlam , mely az adott entitás bizonyos fokú kedvelésében vagy nem kedvelésében fejeződik ki. Attitűdtárgy – lehet bármi Összetevői: kognitív, érzelmi és viselkedéses Automatikus válaszok is lehetnek, rejtett attitűdök

Az attitűd funkciói Tudásfunkció – információfeldolgozást segíti Haszonelvű funkció – jutalmak és büntetések Szociális identitás funkciója – értékkifejező funkció, társas alkalmazkodási funkció Önbecsülés fenntartása – énvédelem és externalizáció Magas önmonitorozóknál az attitűdök nagyobb eséllyel szolgálják a társas alkalmazkodás és az önkifejezés funkcióját.

Az attitűd szerkezete Az információfeldolgozásban úgy viselkedik, mint egy séma Attitűdön belüli konzisztencia? Kontextus? Attitűdök közötti szerkezet – Heider egyensúlyelmélete – a kiegyensúlyozott helyzet pozitív előjellel jár

Az attitűdök meghatározói Meggyőzés A viselkedés változása attitűdváltozáshoz vezethet Kognitív disszonancia

Az attitűdök következményei Szelektív figyelem Szelektív észlelés és ítéletalkotás Szelektív elaboráció és emlékezet Befolyásolják-e az attitűdök a viselkedést? – LaPiere Az attitűd-viselkedés viszony módosító tényezői: attitűdön belüli konzisztencia, kozisztencia stb.

Kötődés és vonzalom Társas lények-e az emberek? Az elszigeteltség következményei (Schachter) Magányosság (típusai: reménytelenség, türelmetlen unalom, depresszió, önbecsmérlés) A szociabilitás okai: a társak jelenléte önmagában jutalmazó, társas összehasonlítás, stressz csökkentése Kötődés és vonzalom tényezői: tér és idő, ismerősség, kontextus A vonzalom mint attitűd A vonzalom mérése – Moreno: szociometria, fiziológiai izgalom mérése A vonzalom elméletei: jutalom és csere, kognitív egyensúlyelméletek

A személyes kapcsolatok fejlődése A kapcsolatok fejlődési modellje (Levinger és Snoek): 1. szint: egyoldalú észrevétel szakasza 2. szint: felszínes érintkezés szakasza 3. szint: kölcsönösség szakasza

Térbeli közelség Társadalmi helyzet és demográfiai tényezők A jó külső fontossága: testi vonzerő – holdudvarhatás Attitűdhasonlóság és vonzalom Egymást kiegészítő szükségletek Kompetencia és vonzalom Önbecsülés és vonzalom Viszonosság, pozitív személyes jellemzők, önfeltárás

Intim kapcsolatok Szeretet – pozitív értékelés, tisztelet, az a feltevés, hogy a partner hasonló hozzánk - és szerelem – törődés, kötődés, intimitás – A szerelem elméletei: izgalmi állapot + a megfelelő jelzések arról, hogy az izgalmi állapotot szerelemnek címkézheti, frusztráció és vonzalom Az intim kapcsolatok általános modellje – Levinger – A(attraction), B (building), C (continuation), D (decline), E (ending) modell

Az előítélet Def.: ellenséges vagy negatív attitűd valamilyen csoporttal szemben – olyan attitűd, amely téves vagy nem teljes információkból származó általánosításokon alapul. Sztereotípia Attribúció Női szerepek és az attribúciók Mély előítéletek gyakorlatilag megváltoztathatatlanok “igazságos világba vetett hit”

Az előítéletek és a tudomány Pl. Otto Weininger: Nem és jellem A háttérben nem tudatos ideológiák Férfi és női szerepek – a férfiszerepnek jóval többféle elfogadható variációja van

Az előítélet okai Önigazolási szükséglet – az önigazolás fokozza a brutalitást A státus és a hatalom szükséglete – alacsony vagy hanyatló státusnál gyakoribb Gazdasági és politikai konkurencia – ha a rendelkezésre álló források szűkösek. Az előítéletek termőtalaja a verseny és a konfliktus. Az előítélet “bűnbak” elmélete – viszonylag gyenge és ártatalan személyt vagy csoportot okolunk A frusztráció szelektív agresszióhoz vezet – a kívülálló csoport tagjával leszünk agresszívek Előítéletes személyiség Előítélet és konformitás

Az előítéletek megváltoztatása Egyenló pozíció alapján folytatott érintkezés hatása (amikor neincs gazdasági konkurencia) Elkülönítés megszüntetése (elkerülhetetlenség pszichológiája) Kölcsönös függés – Sherif kísérlete Mozaikmódszer – empátia is növekszik Kooperációban az alapvető attribűciós hiba nem működik.