A modernizmus: absztrakció, freudizmus, tömegkultúra

Mi a kép? Képtudomány: Hans Belting, W.J.T. Mitchell Kép (hasonmás, képmás) Grafikus (festmény, szobor, tervrajz) Optikai (tükör, kivetítés) Észlelési (érzéki adatok, emlékek, fantazmák) Mentális (álmok, leírások, ideák) Verbális (metaforák)

Képtörténet Hans Belting - a művészettörténet hagyományos felfogása: A falikép története a reneszánsztól az impresszionizmusig tart Képzőművészeti ábrázolás autonómiája (esztétikai igény a hasonlóság mellett) Nehézsége: a két dimenzióba sűríteni a három dimenziós látványt – elvileg ez történik a szemben is.

Előzmények: a romantika William Turner: Snow-storm

Előzmények: Az impresszionizmus A hagyományos kép dekonstruálása Whistler Monet

Előzmények: expresszionizmus Edvard Munch: Skrik („A sikoly) (1893)

Mi az absztrakt festmény? Az ábrázoló funkció feladása. Innét kezdve csak kifejezni tud a festő, esetleg elgondolkodtatni. Láttatni, megérzékíteni nem.

Petrarca kirándulni megy Fölmászik egy hegy tetejére, hogy (esztétikailag, tehát érzékileg) élvezze a kilátást Aztán előveszi Ágostont, még fent a csúcson, hogy ne a kinti világot figyeljük, amit nem tudunk befoflyásolni, hanem a saját belső világunkra, amit tudunk befolyásolni is. Külső-belső, látszat-lényeg, látás-belső látás

Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? „Platón a művészetet újra és újra a látszatok látszatának nevezte” – az ábrázolás a felszínen marad Ahhoz hogy visszanyerje lényegszerűségre tartott igényét, a képnek le kell mondania ábrázoló, megjelenítő (hamis) funkciójáról.

Duchamp: Szökőkút 1917 Saját bevallása szerint esztétikai semlegessége miatt választotta ezt a tárgyat – vagy úgy tett, mintha ezért választotta volna. Kérdés-tárgy Duchamp… a művészeten belül veti fel a művészet filozófiai természetének kérdését, ami arra utal, hogy a művészet maga is a filozófia eleven formája, amely betöltötte történeti küldetését, amikor feltárta saját filozofikus lényegét. A művészet végső beteljesedése tehát saját filozófiája.

Az absztrakt kép metafizikája A láthatatlan láthatóvá tétele Az absztrakt kép alkotása, befogadása: egyfajta lelki gyakorlat (//gyónás, imádság), aszkézis Nem ikonszerűen működik, van egy erős önreferencialitása, magában áll Igazság-érvénye van A művészet mint valláspótlék

A vizuális minimalizmus ellentéte: képi fordulat A képi fordulat kb. a nyolcvanas években vált fontos témává A lényege: az emberek nem olvasnak eleget, mert nem tudnak elég jól olvasni Képi információk dömpingje: tv, film, reklám, hobby,

Freudizmus I. A pszichoanalitikus iskola: az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk- befolyásolják a személy viselkedését. Tudattalan gondolatok emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, a neurózis kezelése - a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozása. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek.

A pszichológia felívelése Hagyományos életformák válsága – urbanizáció Vallás háttérbe szorulása – szekularizáció Társadalmi értékrend elbizonytalanodása Biológia felívelése Darwin – evolúció Spencer – természetes szelekció – a legalkalmasabb túlélése Szexualitás jelentőségének felértékelődése Lás Woody Allen filmjeit az amerikaiak pszichológus-függőségéig.

művészetpszichológia Zseniális művész – aszociális természet (romantikus és századfordulós művésztípus: Hölderlin, Kafka, Rilke) A művészet befogadása is: érzelmi alapon (katarzis) A befolyásolás, manipulálás technikái – lásd Hollywood

Freudizmus II. A túlzott intellektualizmus visszaüt (tudományos világkép) Freud a művészi alkotásokból is tanulja értelmezni az emberi lélek működését Michelangelo: Mózes Bécs: szellemi pezsgés a századfordulón „művészi” eszközök alkalmazása a terápiában

A pszichológia a forradalomról/lázadásról Felnőtté válás problémája Oidipusz-komplexum Társadalom kiskorúsításának természetes következménye: dac-korszak Éhség-lázadások A művészet lázadásáról mit mond a pszichológia)

Művészet és pszichológia Mind a kettő a tudat (lélek) befolyásolására törekszik Mind a kettő sokat tanult a pszichológia módszereiből Mind a kettő meg szeretné „váltani” a befogadóját, betegét Mind a két „technikával” (ars) vissza lehet élni

Tömegkultúra Rajz és írás sokszorosíthatóvá válik (nyomtatás, stencil, xerox) Technológiai fejlődés: kép sokszorosíthatóvá válik (fotó, film, TV, video, DVD, stb.) A hang áthagyományozása (bakelit lemez, magnetofon) Eltűnik az egyedi műalkotás – helyette a másolat, a hamisítvány Marshall MacLuhan globális falu elmélete a médiaelméletben

Tömeglélektan Ortega y Gasset: A tömegek lázadása (1926) Tömegmanipuláció az elektronikus médiumok révén – rádióbeszéd, tévés interjú, filmhíradó Reklámpszichológia – fogyasztói társadalom Politikai populizmus

művészetszociológia Magas- és populáris kultúra elválasztása Könnyű- és komolyzene Szépirodalom és bestseller A film a legnagyobb tömegeket megmozdító művészeti ág: lásd a Harry Potter jelenségét A vizuális környezetszennyezés és ízlésrombolás problémája a tömegmédiában