9. Ismertesse hobbi célból tartott baromfi- és fácánfélék tartástechnológiáját, környezeti igényeit! A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényei A dísztyúk fajták felsorolása A víziszárnyasok általános jellemzése - récék, ludak felsorolása A fácánok általános jellemzése - fácánfélék felsorolása A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők

A madarak rendszertana A Földön kb. 9 700 madárfaj él A madarak rendszerezése nem könnyű, mert a fajok között jelentős a hasonlóságok A madarakat a korszerű rendszerezések a ma élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba sorolja. A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak közös őseik révén csak néhány anatómiai tulajdonságban különböznek. HEFOP 3.3.1.

fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP 3.3.1.

Család: Fácánfélék HEFOP 3.3.1. Tenyésztett fajok, fajták Házityúk (Gallus domesticus) Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúk Hazánkban több őshonos tájfajtát tenyésztettek ki. Pl.: magyar kendermagos tyúk Pulyka (Meleagris gallopavo) Őshazája: Észak-Amerika hazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka HEFOP 3.3.1.

Dísztyúkok jellemzése: Közepes vagy nagy termetű madarak. Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő. Erős csőrük a végén kampós. Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással keresik. Jól futnak. Hátsó ujjuk többnyire magasan ül. A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve egymáson. A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk). Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb, színesebb. A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad köztük. Több fajuk poligám. Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak. Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati anyagokkal táplálkozók is. Fiókáik fészekhagyók.

A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk meg a dísztyúkok tartási helyével szemben támasztott követelményeket.

Díszbaromfi tartása Színenként is szétválogatva tartjuk. Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok hátrányos következménye lehet. A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor figyelembe kell venni a helyes ivararányt. A szakirodalmak szerint a házityúk helyes ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10 tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak folyamán. Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi százaléka 80- 90% lesz. A díszbaromfiak esetében ez az arányszám módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul

Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t ajánl. A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2 db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen zárt körülmények között. A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni. A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma határozza meg, belmagassága 50-60 cm lehet. Ezeket a ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk. Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe fajták esetében alkalmazhatunk.

Környezeti tényezők Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti paramétereket, a legoptimálisabb mértékben (hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak, ragadozók. Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni semmilyen kártevő. A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető jól záró, szintén hézagmentes legyen.

Fogolyszínű magyar tyúk

Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

Selyemtyúk chabó főnix cochin

Dísztyúkok Fodrostollú Orpington Hollandbóbitás Brahma

Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája Magvak fogyasztása A tápanyag őrlése kapirgálás Rovarok fogyasztása Kapirgálás Magas fehérjetartalom Legelő baromfi Nyelőcsőtágulat Rostfogyasztás szükségessége Erős zúzógyomor Viziszárnyas A víz átszűrése Kevés nyálmirígy Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

fotó: Dr. Gyüre Péter HEFOP 3.3.1.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Hazánkban őshonos, fészkelő faj a nyári lúd (Anser anser). A házi lúd őse. A házi lúd egyik hazai fajtája a fodrostollú lúd HEFOP 3.3.1.

Magyar lúd

Fodros tollú magyar lúd

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Hazánkban a legnagyobb teremtű madár a bütykös hattyú. A hímek (gúnár) akár 12 kg. is lehet. HEFOP 3.3.1.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Bütykös hattyú (Cygnus olor) HEFOP 3.3.1.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék A récék kisebb termetű fajok. Két csoportra oszthatók: - Úszórécék (teljes testükkel nem merülnek a víz alá) - Bukórécék (akár 30-40 méter mélységre is lebuknak. HEFOP 3.3.1.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Úszórécék: a leggyakoribb hazai faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A házi kacsa őse HEFOP 3.3.1.

Rend: Lúdalakúak Család: Récefélék Bukórécék Barátréce (Aythya ferina) Kontyos réce (Aythya fuligula) HEFOP 3.3.1.

Réce tartás

Fehér magyar kacsa

Tarka magyar kacsa

Család : Fácánfélék Hazánkban díszmadárként tartják a pávát (Pavo cristatus) Őshazája: India HEFOP 3.3.1.

Aranyfácán Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A kakas és a tojó ismertetőjegyei A kakas hossza 100-110 centiméter között van, ebből a farok 70-80 centiméter. Az aranyfácán tojó hossza 70-80 centiméter,  ebből 40-0 centiméter a farok hossza. testtömege 600-800 gramm. A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő és a farok felső fedőtollai sötétsárgák. A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita, amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér kapcsolódik. A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik. A lábak mindkét ivarnál sárgák. A tyúk tollazata csak sárgás-barna. A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal

Fácán jellemzése A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté. Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal. Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül éjszaka a fákon alszanak. A nemek csak párzási időben találkoznak. Költési időszak: április-május közt. Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű tojást. A fiatal madarak 12-14 nap után repülnek ki. Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni. Táplálkozása, életmódja Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az aranyfácán fogságban 8 évet él.

A Salvadori-fácán (Lophura inornata)  a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A Kasmír-tragopán (Tragopan melanocephalus) a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán (Chrysolophus amherstiae)  a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

KELTETÉSI ISMERETEK Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz. 12% a héj és héjhártyák; 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok; 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya. -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje; -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma; -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere) pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2 hegyes végén: 100 /cm2

A az embrió vízszükségletet a tojásból, szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi; „anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap) 8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul, 9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;

Tálcatartó kocsik keltetőgépben

Keltetés fizikai és mechanikai tényezői 1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén 36-37 °C) keltetőgépben: 37,2-37,8 °C (42 °C-on elpusztul az embrió) 28 °C-on megáll a fejlődés embrionális küszöb, élettani nulla 2. Páratartalom (relatív) alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek; túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés; keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70%

3. Légcsere, levegőellátás 21% oxigén a keltetés egész ideje alatt 4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák (lúdtojás vízszintesen) forgatás: kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat; gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben, 5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő)

A kelés időtartama fajok szerint _________________________________ Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek Lúd 30 27 - 33 Kacsa 28 26 - 32 Pulyka 28 27 - 29 Gyöngytyúk 27 26 - 28 Tyúk 21 20 - 22 Galamb 17 16 - 18

Tojások kelési, keltetési időtartamai Házityúk és dísztyúkok:...........21 nap Gyöngytyúk:............................27-28 nap Pulyka:....................................27-28 nap Házikacsa:...............................27-28 nap Némakacsa (Pézsma kacsa):..35-36 nap Házilúd:................................. 29-31 nap Tőkés réce:............................. .28 nap Mandarin réce:.........................29-30 nap Karolinai réce:..........................28-30 nap Vörösvállú réce:.................... .26-28 nap Vadászfácán:...........................22-28 nap Ezüstfácán:..............................25-30 nap Aranyfácán:.............................22-23 nap Japánfürj (Gazdasági fürj):......16-18 nap Kaliforniai copfosfürj:...............22-23 nap Páva:.......................................28 nap Hattyú:.....................................35-36 nap Hús- és díszgalambok:............17-18 nap Postagalamb:..........................17-18 nap Gyémántgalamb:.....................14 nap Kacagó gerle:..........................18 nap Strucc:.................................... .40 nap Emu:........................................ 56 nap 

A tojás tömege és formaindexe fajonként Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45 liba 140 1,36-1,65