Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Vízminőségvédelem HF-hez kiegészítések
Advertisements

MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET
Környezeti és Műszaki Áramlástan II. (Transzportfolyamatok II.)
A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodás-fejlesztése a fenntartható vízügyi politika alapelvei szerint Dr. Madarassy László c. docens BME Vízépítési és.
Települési vízgazdálkodás I. 6.előadás
Az új épületenergetikai szabályozás
Társasházi Közös Képviselők Klubja – Csepel ( )
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Dél-Alföldi régió Ivóvízminőség-javító Program Mórahalom, július 02.
Vízbázisvédelem fázisai
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
A vízjog időszerű kérdései
A DÍJKÉPZÉS SZERKEZETE TEKINTETTEL AZ EU ÁLTAL TÁMOGATOTT BERUHÁZÁSOKRA, A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉSBEN FOGLALT KÖTELEZETTSÉGEKRE Szabó IstvánnéMAVÍZ Közgazdasági.
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Településüzemeltető Szakirányú továbbképzési szak /szakmérnöki képzés/
A szocializmus Magyarországon szabadon választható tárgy SZOLNOKI FŐISKOLA 2010/2011-es tanév I. félév Levelező tagozat Társadalomtudományi Tanszék Dr.
A környezetirányítás jogszabályi háttere
Kommunális technológiák I. 10. előadás
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
Energetika II. energetikai BSc szak (energetikai mérnök szak)
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
VÍZKEZELÉS előadás+gyakorlat
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Közműellátás gyakorlathoz elméleti összefoglaló
Levegőtisztaság-védelem 10. előadás Engedélyezési eljárások, eljáró hatóságok, eljárások menete, engedélykérelmek tartalmi követelményei.
Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Települési vízgazdálkodás I. 13.előadás
EJF VICSA szakmérnöki Vízellátás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC)
Települési vízgazdálkodás I. 3.előadás
KÖRNYEZETTECHNIKA.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – VÍZ – VÍZGAZDÁLKODÁS (második rész)
2011. évi CCIX. Tv. Konferencia neve, helye: Budapest, 2012 október 30. GWP-konferencia Vojtilla László elnöki tanácsadó Magyar Energia Hivatal.
ESZKE Egyedi Szennyvízkezelési Munkacsoport Az egyedi szennyvízkezelés helye a vizek jó állapotának biztosításában Fésűs András KSZGYSZ-ESZKE munkacsoport.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Felszíni víz monitoring
Koordináció az egyes környezetvédelmi projekteknél Kis András Térségfejlesztési és Külügyi Iroda irodavezető-helyettes Szolnok szeptember 26.
A felszíni vizek védelmének új szabályozása Botond György vezető főtanácsos Környezetvédelmi Minisztérium Környezeti Elemek Védelmének Főosztálya.
1 Dr. Dulovics Dezső, PhD. BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék   a LE-nél kisebb települések víziközmű helyzete, helyi szennyvízelhelyezés.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Beruházásokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi tervezés és engedélyeztetés
Lovas Attila igazgatóKÖTIVIZIG Duna térségi programalkotó tanácskozás, Érd, június 07.
AZ ÁNTSZ HATÓSÁGI FELADATMEGOSZTÁSÁNAK ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSAI
Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj elszámolási lehetőségek a gyakorlatban Vízkárelhárítási Országos Konferencia május Miskolctapolca Orbán.
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
Környezetvédelmi helyzetkép – különös tekintettel a felszíni vizek védelmére Környezetvédelmi helyzetkép – különös tekintettel a felszíni vizek védelmére.
A termelés költségei.
Vízszerzés-víztisztítás 1-2. előadás
hatásterület lehatárolása az IMMI 2011 szoftver segítségével
Alapvető jogszabályok A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től) alapján.
Szennyező anyagok kibocsátásának trendje
Számítástechnika az UVATERV-ben
Közműellátás 1-2. előadás
A termelés költségei.
A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia Nemzetközi tudományos-szakmai konferencia
VÍZ- ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
A nemzeti programokon kívüli szakmai kihívások
Levegőtisztaság-védelem 1. előadás
Vízbiztonság tervezés gazdasági hatásai Dr. Papp Mária c.egyetemi docens,főtitkár Budapest..
Félévközi követelmények HMV hőigények meghatározása Rendszerkialakítások Vízellátás, csatornázás, gázellátás Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika.
GEOTERMIKUS ENERGIA KINYERÉS JOGI HÁTTERE, HATÓSÁGI FELTÉTELEI Készítette : Hojdákné Kovács Eleonóra Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi.
1 H-1134 Budapest, Váci út Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: Fax: Tiszta vizet a Dunából.
Tűzvédelmi Szabályzat
Vízellátó-hálózatok, ivóvízminőség-javítás lehetőségei, módszerei
Mikroszkópos biológiai problémák kezelése és alkalmazása a vízbiztonsági tervekben május 09. Előadó: Fazekas Zoltán Technológiai osztályvezető.
Előadás másolata:

Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Települési vízgazdálkodás I. 1.előadás Tantárgyi követelmények, vízellátó rendszer elemei, vízigények, vízigényszámítás Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich@witch.pmmf.hu

Tantárgyi követelmények Félévi aláírás megszerzése: Min. 70%-os órai részvétel Legalább elégséges ZH-k (2 db) (Minden ZH egyszer pótolható + 1 db összevont pótlási lehetőség) Szakmai tanulmány leadása Vizsga: Szóbeli vizsga Házi feladat megvitatása 2 db tétel (tételsor alapján) Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. Vizsga tételsor kiadása 14. héten Zárthelyi: 3. és 13. héten. Pótlások 1 hétre rá. Házi feladat beadása: 15. héten

Kötelező és ajánlott irodalom Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998. Kapcsolódó jogszabályok (www.magyarorszag.hu) Dr. Mészáros Gábor, Dr. Karácsonyi Sándor: Vízellátás-vízszerzés. Jegyzet. 1988. Dr. Mészáros Gábor: Felszín alatti víz tisztítása. Jegyzet, 1988. Dr. Öllős Géza: Vízellátás. K+F, 1987. További irodalmak a kiadott prezentációk végén

Szakmai tanulmány követelményei Min. 20 oldal (12-es betűnagyság, 1.5-ös sorköz, sorkizárt szerkesztés) Szakirodalmi hivatkozás szabályainak betartása Tartalmi követelmények: Vízszerzés bemutatása Vízszerzés módja(i) Víztermelési adatok Vízszerzési létesítmények bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!) Vízkezelési technológia bemutatása Technológia működésének átfogó bemutatása Technológiai hossz-szelvény Technológiai elemek részletes bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!) Üzemeltetési rend ismertetése Vízellátó rendszer bemutatása Vízellátó hálózat bemutatása (Vízigények, fővezetékek és ellátó hálózat, nyomászónák, magas és mélytározók, nyomásfokozók és nyomáscsökkentők, csőanyagok és átmérők, magas-pontok) Áttekintő hálózati helyszínrajz Főbb hálózati műtárgyak, berendezések részletes bemutatása (tervrajz vagy fotó kötelező!)

A vízellátás-csatornázás idealizált rendszere vízbázisok vízszerzés víztisztítás vízelosztás ipari vízfelhasználók szennyvíz vagy TFH tisztítás előkezelés (opcionális) mg-i vízfelhasználók befogadó lakossági vízfelhasználók A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

Vízellátó rendszer elemei és feladata Vízbeszerzés Vízkezelés Tisztavíz medence Vízemelés, vízgépészet Elosztóhálózat és tartozékai Víztározás Energiaellátás Irányítástechnika Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben.

Kapcsolódó fontosabb jogszabályok 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet) 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 2011 évi CCIX törvény a közműellátásról

EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata Vízzel való gazdálkodás elve Takarékosság elve Teljes megtérülés elve Amortizáció is!!! Mo-i víziközmű vagyon értéke 2008-ban 1000 Mrd Ft!!!!

2011 évi CCIX törvény a közműellátásról A közműszolgáltatás alapelvei: A természeti erőforrások kíméletének elve Az ellátásbiztonság elve Az ellátási felelősség elve A szolgáltatói felelősség elve A szennyező fizet elve A regionalitás elve A szolidaritás elve A költségmegtérülés elve A legkisebb költség elve A víziközművek együttműködésének elve A keresztfinanszírozás tilalmának elve

Vízigény – alapfogalmak Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m2,nap) Átlagos napi vízigény (Qd): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m3/nap] Napi csúcs vízigény (Qdmax): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m3/nap] Órai csúcs vízigény (Qhmax): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m3/h]

Vízigény meghatározás módjai Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ-10-158/1-1990. Óvatosan kell kezelni!!!!! Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!) Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok: Foglalkoztatottság összetétele Ellátottsági színvonal Éghajlati viszonyok Kulturális szokások Település méret Település típus Gazdasági jellemzők Társadalmi rétegek aránya Vízdíj Stb….

Települési vízigények összetevői Kommunális vízigény (Qk) Háztartások vízigénye Közületek, intézmények vízigénye A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..) Közterület fenntartás vízigénye Ipar vízigénye(Qi) Mezőgazdaság vízigénye (Qm) Tűzoltás vízigénye (Qt) Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Qv) Qd= Qk + Qi + Qm + Qt + Qv

Ellátási színvonal (komfort fokozat) Közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik. Félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van. Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van. Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.)

Kommunális vízigény I. Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata Fajlagos vízfogyasztás hazánkban 80-200 l/fő,nap, melynek értéke függ: Éghajlat, időjárási viszonyok Település jelleg, település méret Fogyasztói szokások Kulturális jellemzők Komfort fokozat Anyagi lehetőségek Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg

Kommunális vízigény II. Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében! Átlagos napi vízigény: qi (l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény Ni (fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma Legnagyobb napi vízigény: βn ( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező

Kommunális vízigény III. Átlagos órai vízigény [m3/h]: Legnagyobb órai vízigény [m3/h]: βh ( - ): óracsúcs tényező fh (%): óracsúcs hányad (6% – 15%) βh és fh értékeit részletesen Török L. segédletében

Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása

Ipari és mezőgazdasági vízigény Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize) Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges. Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás Vízigény meghatározás módja: Szakirodalom alapján Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján Gyártási technológia Technológia mérete Víz visszaforgatási arányok Technológiai fegyelem

Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) I. Teljes vízigény (Qt): a teljes technológiai és szociális vízigény összege Teljes technológiai vízigény (Qt,te): a teljes termelési technológia vízigénye Teljes járulékos vízigény (Qta): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye Frissvíz igény (Qf): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege Friss pótvíz igény (Qfm): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény Használt pótvíz igény (Qmu): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény Pótvíz igény (Qm): használt és friss pótvíz igény összege

Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) II. Átfolyó frissvíz igény (Qf,fl): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény Vízveszteség (Ql): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege. Párolgási veszteség (Qle) Szivárgási veszteség (Qlsd) Kihordási veszteség (Qlc) Újrahasznált víz (Qr): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz Visszaforgatott víz (Qre): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz

Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) III. Fajlagos ipari teljes vízigény: pi (db): legyártott termékek száma Fajlagos ipari frissvíz igény: Frissvíz kihasználási tényező:

Hazai ipari vízigények alakulása

Tűzoltási vízigény Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi-víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során). A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz. Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg Külső tűzi-víz igény biztosítása: Tűzcsapokról (min. 200 m-ként) Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek) Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó. Belső tűzi-víz igény biztosítása: Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni! Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben

Hálózati és szolgáltatási veszteségek Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése). Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8-15% Technológiai vízigények: pl. szűrő vissza-mosatások

Távlati előrejelzés Távlati tervezés (20-50 év): 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő Fogyasztási prognózis készítés: Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..) Politikai prognózisok Népességszám alakulás prognózisa Éghajlatváltozás hatása Országos –regionális –helyi prognózisok Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..) Célállapot - ütemezés

Vízfogyasztás alakulása Budapesten (1949-2003)

Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek Kisebbek lesznek a kisvízhozamok A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható Lesüllyednek a talajvízszintek A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek

Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények ALKALMAZKODÁS Mezőgazdaság Közlekedési hálózatok Építéstechnika Vízgazdálkodás Túrizmus Életmód Betegségek térhódítása Stb… ELVÁNDORLÁS Tenger által elöntött területek Sivatagossá váló területek Elöntéses területek Erózióveszélyes területek Gazdaságilag tönkremenő területek Stb… Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?

Fogyasztási körzetek kijelölése Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása Főtevékenység szerinti lehatárolás: Ipari területek Mezőgazdasági területek Lakóterületek Közületi körzetek Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül: Komfort fokozat Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..) Kulturális jellemzők Társadalmi rétegek, életszínvonal Stb…

Felhasznált irodalom Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998. MSZ-10-158/1-1990. A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás MSZ-10-158/2-1984. Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983. Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása 2007. www.epgep.bme.hu Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal. Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991. György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények VÍZDOK Budapest 1987.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!