A képek és szövegrészek forrása Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997. A művészet kezdetei Corvina 1990 Egész Párizs Bonechi Firenze 1993

Mezopotámia művészete Készítette: Faragóné Horváth Katalin Csak a képeket nézed? - Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? - Kattints az gombra! A képek és a szövegrészek forrása:

Mezopotámia (magyarul: folyamok köze) Mezopotámia Elő-Ázsiában, a Tigris és az Eufrátesz folyók völgyében terült el. Ezen a hatalmas területen ma öt ország fekszik. Földrajzi fekvése hasonló Egyiptoméhoz. Itt is az öntözéses földművelés és az állattenyésztés a gazdaság és a gazdagság alapja. Őslakói a sumérok voltak, akik fejlett kultúrájú városokban éltek. Olyan magas szintű kultúra alapjait tették le, hogy a térség más népeire is hosszú időn át nagy hatást gyakorolt. Mezopotámia művészetét nem ismerjük olyan jól, mint az egyiptomit. Részben azért, mert azon a területen nem voltak kőbányák, így az építkezéshez jórészt szárított, égetett ill. kétszer égetett mázas téglát használtak, amely az évezredek alatt elporladt. A másik ok pedig a túlvilági életbe vetett hitük különbségében keresendő.

„Folyamok köze” (A Tigris és az Eufrátesz völgye) Építészet: Zikkurat - „templomhegy” Lépcsős piramis (Ur városában) Városaik kiemelkedő pontja a templomhegy, a Zikkurat volt. Piramisra emlékeztető hatalmas lépcsős építmény, de ez nem temetkezési hely volt mint az Egyiptomiaknál, hanem templom. Az építés anyaga nem faragott kő, hanem szárított agyagtégla.

Zikkurat rekonstrukciós rajza A város istenének szentélye arany kék vörös fekete Lépcsők (Mindegyik éppen 100)

Babilon városát fallal vették körül A 9 főkapu közül a leghíresebb az „Istar kapu” Anyaga: égetett tégla Boltíves záródás Mázas kerámiatéglával borították

Asszíria - gazdagság, zsarnokság, fejlett kultúra Szobrászat Kapuőrző démon emberi és állati erő egysége kegyetlen tekintet aprólékosan megmintázott felület

Kapuőrző démonok (palotakapuk jelképes őrei) Az asszír művészet e szobrai több lényt egyesítenek. A bika testű, oroszlán lábú, emberfejű lénynek sas szárnyai vannak. A bika szívóssága, ereje, az oroszlán bátorsága, az ember értelme, a sas éles látása, szárnyalása és mindannyiuk kö-nyörtelensége egyesül ebben az egy lényben. Ez teszi oly félelmetessé, és egyben oly jellemzővé az asszír társadalom-ra. Az asszír állam alapja a korlátlan zsarnokság volt. Érdekes megfigyelni, mennyire ügyelt a művész a a fő nézetek tökéletességére! Elölről nézve stabilan álló első lábakat látunk, de oldalról is fontos, hogy jól látható legyen mind a négy láb, ezért lépő mozdulatot ábrázolt. Így a démonnak öt lába van, ha általános nézőpontból nézzük.

Gudea papkirály szobra I. e. 2290-2255 közötti időből való szobor. Építő kedvű, művészetpártoló uralkodó. Ruháját ékírásos jelek díszítik (könyörgések). Fején jellegzetes perzsa báránysapkát, vállán egyszerű köpenyt hord. (Párizs, Louvre)

Gudea – Lagas város papfejedelme A sumérok „pateszi”-nek nevezték azt a méltóságot, mely politikai és vallási vezetői tisztség volt. Gudea csak ezt a nevet fogadta el, visszautasítva a királyi címet. Francia régészek egy kb. 30 darabból álló csoportot találtak Tello-ban, amelyek mind Gudeát ábrázolják állva, vagy ülve, de mindig ima közben összetett kézzel.

Asszír uralkodó szárnyas géniusz kíséretében Egyiptomi hatás szemek, vállak, lábak Erő, méltóság Ritmus

Íjászok - Dareiosz szúzai palotájából Festett, domború zománctégla Sablon alapján készülhetett Mozdulatok ritmikusak Nyugodt, fenséges tartás Egyiptomi hatás

Bikafejes hárfa - egy Ur városi sírból A bika mezopotámiai művészet kedvelt szimbóluma Aranylemezzel borított fa, lazúrkő és kagylóberakással

( Részlet) Bikafej a hárfáról Az erő és a termékenység jelképe. Beszédes, tiszta tekintet. A szakáll fejedelmi jelkép.