Grafikus Hardver Alapok Nagy Gyula

Monitor, vidokártya A monitor az információk megjelenítésére szolgál. (megjelenítő, képernyő, display). A monitor a számítógépek szabványos kimeneti perifériája. A videokártya tartalmazza azt az elektronikát, amely a monitort illeszti számítógépünkhöz. A „kártya” paraméterei (típusa) meghatározza azt a monitortípust, melyet használnunk kell, ha a kártyánk képességeit ki akarjuk használni.

Képszintézis A képszintézis alapvető célja, hogy a modelltérben levő testeket leképezzük egy monitor síkjára úgy hogy a monitort nézőben azt az érzést keltsük mintha a ott lenne.

Monitor történelem A színes szövegek és képek előállításához kifejlesztették a CGA (Color Graphics Adapter) színes grafikus videókártyákat. Ez a kártya 640x200-as képfelbontással csak két színt, 320x200-as felbontással a létező 16 színből egyszerre már négy színt tett láthatóvá. Az EGA (Enhanced Graphics Array) videokártya 64 színből 16 színt tudott megjeleníteni egyidejűleg a képernyőn 640x350-es felbontással. Ezek a kártyák még digitális videojelet szolgáltattak a monitorok számára. 1987-től kezdték gyártani az első VGA (Video Graphics Array) adaptereket, amelyek már analóg videojelet szolgáltatnak. A felbontásuk 640x480 képpont. SVGA (Super Video Graphics Array) videokártya, melynek felbontása rugalmasan változtatható a monitor és a felhasználó igényei szerint. Jelenleg 640x480; 800x600; 1024x768, 1152x864, 1280x1024 a legtöbb SVGA kártya felbontása.

Vektor

Raszter, pixel grafika

TFT A képmegjelenítés másik alkalmazása a folyadékkristályos megjelenítők (LCD, liquid crystal display) használata. A hordozható gépeken és az asztali PC környezetben is, az ún. TFT (thin film transistor) megjelenítők. Előnyök: kevés helyet foglalnak, alacsony energiafogyasztásúak, és nem villódznak, nincsenek geometriai hibák és torzítások, nagyobb látható képméret. A hátrányok: színhűség, a kis "láthatósági szög", mely azt jelenti, hogy nem mindegy honnan nézzük a képet, az csak bizonyos szögtartományban látható élesnek és megfelelő színűnek. Utóbbi néha nem is hátrány.

Színes megvalósítás

Grafikus Rendszerek 1. Raszter Grafika Alapeleme: pixel. Részei: fejléc (képformátum meghatározása, méret megadása pixelekben, esetleg paletta) adatrész (a színkódok, pixelenként)

Raszteres rendszerek Raszteres képet generáló és feldolgozó rendszerek, melyeknél a képi információ csak képenként kereshető vissza, a kép tartalma pedig csak a teljes kép felülírásával módosítható. Elemei egyszerű objektumok (geometrikus ábrák) szabadkézi rajzok

Primitívek Rasztergrafikus primitívek Programcsomagba épített rajzgenerátorok, tipikus raszteres objektumok létrehozására. Pixelnégyszögek, bittérképek. Vonal, sokszög, ellipszis. szövegek Egyszerű paraméterekkel adható meg az ábra. Területmeghatározó primitívek Egy-egy területet körbezárnak a raszteres képen. Lehetnek vonalasak vagy kitöltöttek.

Rajzelemek Rajzelemek létrehozása Rajzelemek tulajdonságai szabadkézzel primitívekkel Rajzelemek tulajdonságai vonalstílus vonalvastagság szín területmeghatározó primitíveknél: szín vagy mintázat

Vektor Grafika Vektorgrafikus rendszerek Lehetővé teszik, hogy a grafikus objektumokat adatbázisban tároljuk. Lebegőpontos világkoordináta-rendszerben írják le az objektumokat. Egy pont a hozzávezető helyvektorral azonosítható. Az objektumok jellemzőit tárolják az adatbázisokban. Az objektumok transzformálhatók is. (forgatás, zoom stb.) A geometriai primitíveket vertexek (csúcspontok, 3D pontok) definiálják.

Adatábrázolás Geometriai elem Kiterjedés Pont 0D, Vonal 1D, Poligon 2D, Felület 3D, Az egyes objektumokhoz kapcsolt leíró adatok különbözőek. Az egyes objektumosztályokhoz különböző attribútumok kapcsolhatók. A koordinátarendszerek fajtái objektum (maga a tárgy) világ (a térben elfoglalt helye) nézet (honnan?) megjelenítési (képernyõ)

Felhasznált irodalom http://www.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/oktatas/inf/grafika/kep.html http://ecdlweb.uw.hu/index.html http://www.fsz.bme.hu/~szirmay/grafika/bmehw.pdf