A hazai grafológiatörténet nagyjai

Kisfaludy Sándor 1772-1844 a 19. sz. első két évtizedének ünnepelt költője Katona, testőr Fő műve: Himfy ( lírai regény, A kesergő szerelem és A boldog szerelem versei) az első, aki említi a grafológiát Magyarországon

Schwiedland Jenő Péter /1863 – 1936/ Bécsben élt Michon nézeteinek hirdetése több német folyóiratban is Pinterits a grafológia előfutárának nevezte Közgazdász, kormánytanácsos, főiskolai tanár 1882. Grafométer megalkotása (speciális szögmérő; dőlésszög – vérmérséklet összefüggései) 1883. Berlin, Grafológia című könyve

100° mesterkéltség 90° hidegség 70° meleg érzelmi élet 50° kis híján szenvedélyes 35° túlérzékenység 10° patologikus emocionalitás

Pinterits Károly Bírósági írásszakértő, tanár 1909. Írásvizsgálat c. könyve - elsősorban írásszakértői munka, de több grafológiai hivatkozás is - íráskörülmények befolyásoló szerepe - mérés, mérési átlag fontossága - grafológiából főleg szótárszerű megfeleltetések - az írásszakértéshez nélkülözhetetlen a grafológia

Kettős hatás: - írásszakértők között megnövekedett a grafológusok száma - elősegítette a társasági grafológia létrejöttét: tudományos igényű kutatások, publikációk

Liebermann Tódor 1924. Írás és jellem az első kifejezetten grafológiával foglalkozó magyar nyelvű könyv

Románné Goldzieher Klára

Giay Rudolf 1926. A grafológia tankönyve Szótárszerű jel-jelkép megfeleltetés

Magyar Írástanulmányi Társaság 1930-ban alakul meg Elnök: Németh Péter (a fiatalkorúak bíróságának volt elnöke) Alelnök: Románné Goldzieher Klára Titkárok:Balázs Dezső Hajnal Richárd

Magyar Írástanulmányi Társaság Célkitűzések: előadásokkal, szemináriumokkal, felvilágosító munkával segíteni az írásvizsgálat fejlődését Szoros kapcsolat a többi kapcsolódó társtudománnyal (lélektan, biológia, jog, kriminalisztika) 1932. Íráskutató Laboratórium cél: írásreform megvalósulása (Románné, Bálint Antal, Luttor Ignác) 1932. Íráskutató Intézet kutatás és oktatás (2 év tanulás és gyakorlat után oklevél)

Magyar Írástanulmányi Társaság II. v.h. után újjáalakul 1951. hivatalosan feloszlik

Dr. Luttor Ignác /1898 – 1958/ Rajz- és íráspedagógus, iparművész Zsinórírás kidolgozása (1932-től tanítják, 1936-46 között a budapesti elemi iskolákban kötelező) 1932-ben a MIT-ben tartott előadást A jövő írásoktatása címen Kiemeli, hogy a tanítóknak tisztában kellene lennie a grafológia alapelemeivel, mivel így korán felismerhetőek és kezelhetőek lennének a problémák

Soltész István 1930. Grafológia című folyóirat (csak néhány szám) 1931. Emberismeret az írásból (az individuálpszichológia tanításai alapján magyarázza az írás jellegzetességeit)

Bíró László József /1899-1985/ Rendkívül sokoldalú személyiség Újságíró, festő, szobrász, hipnotizőr, autóversenyző, biztosítási ügynök, foglalkozott könyvkiadással is 1932-34 a Hongrie –Magyarország – Hungary című folyóirat szerkesztője (kortárs magyar művészeket népszerűsítő lap) A golyóstoll feltalálója (A nyomdai rotációs hengerek folyamatos munkájának látványából merítette az ötletet)

1945. Argentinában árusították az első rendszeres eladásra szánt golyóstollakat (biro-pen, biron elnevezés) 1939. Párizsba, majd Argentinába emigrál Szeptember 29-dikén, a születésnapján ünneplik Argentinában a feltalálók napját 1930. A modern grafológia: íráselemzés mindenkinek című könyve (rendkívül népszerű, 3 kiadás)

Kiemeli, hogy az írás agyírás Írás- és grafológiatörténet Árnyalt értelmezések, nemcsak a klagesi formanívó alapján Globális jellemzők befolyásoló szerepe Felhívja a figyelmet az íráskörülmények befolyásoló szerepére,de „Az ember mindig úgy választja meg az írás külső körülményeit, ahogy neki jobban kedveznek.”

Szexualitás vizsgálata „A részekből sohasem lehetett egészet alkotni……..ezért kell rendszeresebben dolgozni, anélkül, hogy a másik túlzásba esnénk, és a részleteket elhanyagolnánk”

Bánáti Fischer Árpád 1938. Lélek és írás „Az írás mozgási magaviseletünk teljességét tükrözi” Lélektan és grafológia összefüggései Íráskörülmények meghatározó szerepe (íráshordozó, íróeszköz, lelki állapot) Íráselemek helyenként meglepően pontos defíniciója

Bánáti Fischer Árpád „Az írás agymunka… A kéz csak ismétli, papíron rögzíti az írás lelki képét „ (példák arra, hogy lábbal, szájjal írt írások azonos grafológiai jellemzőket mutatnak, mint a kézzel írtak) A grafológia alkalmazása a kriminológiában (ma is használatos módszerek említése)

Bánáti Fischer Árpád 10 egységből álló idomrendszer Névaláírást kell elhelyezni bennük (ha kell, ismételve)

Bendetz Móric 1935. A grafológia tankönyve leegyszerűsített 1937. Grafológia a gyakorlatban Klagesről Tipológiák /Freud, Adler, Jung, Kretschmer/ 70 analízis (kiemeli, hogy nem ismert emberek írását elemzi, mivel „ a hétköznapi emberekről” nehezebb írni) Összeillőségi elemzés is 1940. Grafológiai tanulmányok

Balázs Dezső, Hajnal Richárd Ügyvéd, idegorvos 1944. Ember, jellem, írás c. mű (Embermegismerés-Írásértelmezés-Lélektan) „Az ember nem csak azért ír, hogy közöljön, hanem, hogy önmagát kifejezze, megörökítse” Írástörténeti, grafológiatörténeti bevezetés Dinamikus emberszemlélet személyiségtipológiák

Pontos, árnyalt, ma is jól használható grafológiai rész (globális elemek is, grafológiatörténeti megközelítésben) Különböző személyiségtípusok pszichológiai és grafológiai megközelítése

Csötörtök Csaba Orvosnak készül, izomsorvadása miatt nem veszik fel Jogot tanul, nem tudja befejezni 1960-tól az egyetlen hivatalos engedéllyel működő grafológus 1986. Grafológia c. könyve (halála után jelenik meg)

A mai magyar grafológia alapjául szolgáló mű Intuíció elvetése, materialista szemlélet Biológiai, pszichológiai megközelítés

Magyar Írástanulmányi Társaság 1987. február 23. 36 év szünet után újra megalakul