Az idősebb munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon Kósa István Nemzetgazdasági Minisztérium

Meghatározó tényező a demográfiai trend Európai tendencia: a népesség elöregedése és fogyása. Okai: Alacsony termékenység (Magyarországon az átlagosan egy nőre jutó gyerekszám az Unióban a második legalacsonyabb arányszám.) Változik az egyéni életciklus (fiatalok később alapítanak családot, nők később vállalnak gyermeket) Várható élettartam növekedése (Nálunk mindkét nem esetében a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.) Bevándorlás: Európa migrációs célpont, de ez nem ellensúlyozza az általános népességfogyást

Társadalmi és gazdasági következmények A népesség korösszetétele megváltozik, a korfa felborul (Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben a dolgozó-eltartottak aránya 1-ről 1,5-re nőtt) A fiatalok később és kisebb számban lépnek be a munkaerőpiacra Megnő az aktív kor időszaka (nyugdíjkorhatár fokozatos kitolódása) Kedvezőtlen költségvetési, társadalombiztosítási hatások (nyugdíjrendszerek átalakításának szükségessége) Szociális problémák kialakulása (időskori szegénység, generációk közötti feszültségek)

A lisszaboni célkitűzések közül az idősek foglalkoztatása teljesült leginkább EURÓPAI UNIÓ MAGYARORSZÁG CÉL 2010 TÉNY 2010 ÖSSZESEN 70 64,1 58,7 55,4 NŐK 60 58,2 53,2 50,6 55+ 50 46,3 34,8 34,4

Az idősek foglalkoztatási jellemzői Az idősebb korosztályok gazdasági aktivitása a nyugdíjkorhatár emelés következtében nőtt az elmúlt másfél évtizedben A kor növekedésével mind a foglalkoztatás, mind a munkanélküliség szintje csökkenő trendet jelez Európai összehasonlításban változatlanul a legrosszabbul teljesítő országok között vagyunk Az elmúlt időszakban az idősek foglalkoztatása terén következett be a legnagyobb változás Az idősek munkavállalói pozícióját sajátos kettősség jellemzi: relatív biztonság és reménytelenség együtt

Az idősek összetételének sajátosságai Magas az idősek között a szakképzetlenek, elavult szaktudással rendelkezők száma (50% felett) Az átlagosnál magasabb a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók száma a munkahely elvesztése esetén Kevés az idegen nyelvet beszélők száma Alacsony az informatikai ismeretekkel rendelkezők száma Munkaerő-piaci, vagy egyéb felnőttképzésben való részvételi hajlandóság alacsony Erős a munkaerőpiacról való menekülési attitűd

Foglalkoztatáspolitikai intézkedések Munkajogi szabályozás: a védett kor intézményének megerősítése az új Munka Törvénykönyvében Korhatár előtti nyugdíjazás megszüntetése Az álláskeresési ellátás rendszerének átalakítása nem érintette a nyugdíj előtt állók segélyezését A hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását elősegítő programokban kiemelt célcsoportot alkotnak az 50 év feletti álláskeresők A programokban való részvételt mentor segíti Nagy számban kerülnek bevonásra a közfoglalkoztatásba is az idősebb, alacsony iskolai végzettségű álláskeresők Szociális hozzájárulási kedvezmény a munkáltatók számára

FONTOSABB TÁMOGATÁSI TERÜLETEK Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért (TÁMOP 1.1.2 és 1.1.4) A munkaerő-piaci hátránnyal küzdő munkavállalók közötti hat célcsoport egyike az 50 éven felüliek Számukra a munkáltatókat foglalkoztatásra ösztönző speciális támogatási konstrukció került kidolgozásra Degresszív támogatás szakaszai 1-4 hónap: munkabér + szociális hozzájárulási adó 100%-s megtérítése 5-8 hónap: munkabér + szociális hozzájárulási adó 50%-s megtérítése 9-12 hónap: szociális hozzájárulási adó támogatása A programot a regionális kormányhivatalok munkaügyi központjai hajtják végre Forrás: 86 Mrd Ft, ebből 90 000 munkanélküli programba való bevonását tervezik

FONTOSABB TÁMOGATÁSI TERÜLETEK START Bónusz, Program: (TÁMOP 1.2.1) Tartós (több, mint 3 hónapja) munkanélküliek és GYES-ről/GYED-ről visszatérők célzott járulékkedvezménye START Extra és START Bónusz Programok Alacsony iskolai végzettségűek, 50 éven felüliek , tartós munkanélküliek és GYES-ről/GYED-ről visszatérők célzott járulékkedvezménye Forrás: 30,753 Mrd Ft A szociális gazdaság támogatása (TÁMOP 2.4.3.) Hátrányos helyzetű munkanélküliek támogatása szociális szövetkezetek létrehozása érdekében Forrás: 15 Mrd Ft Civil szervezetek által végrehajtásra kerülő foglalkoztatási programok több területen Forrás összesen: több, mint 14 Mrd Ft

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Kósa István istvan.kosa@ngm.gov.hu