Az Európai Parlament szerepe az érdekérvényesítésben Herczog Edit képviselő, Európai Parlament Budapest, november 17.

Tartalom 1)Az EP szerepe a döntéshozatalban: 1)Az EU és a Parlament viszonya 2)A parlamenti képviselő 2)Az EP szerepe az érdekképviselet szempontjából 3)A magyar lobbizás állapota 4)Az ideális lobbista (a célszemély szempontjai)

1.1. Az EU és a Parlament viszonya Az unió és az állam - kapcsolatok Uniós szintNemzeti szint Állampolgárok választás Végrehajtás Uniós pénzek: strukturális, kohéziós alapok Európai Bíróság, ombudsman Uniós intézmények Tanács Bizottság Parlament Nemzeti parlament Kormány A Magyar Köztársaság EU Mellett Működő Állandó Képviselete Külügy- minisztérium Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter

1.1. Az EU és a Parlament viszonya - Döntéshozatal az Unióban Európai Parlament Gazdasági és Szociális bizottság Régiók Bizottsága Európai Tanács _____________ Tanács _____________ Coreper _____________ munkacsoportok Európai Bizottság Tagállamok kormányai Nemzeti parlamentek állásfoglalás vélemények kezdeményezés vélemény közös döntés kezdeményezés vélemény

1.1. Az EU és a Parlament viszonya – Az Európai Unió 3 pillére 1. pillér: -Európai Közösség -Euratom (atomenergia- együttműködés) -Európai Szén- és Acél Közösség ( óta az EK része) Ide tartozik -Európai integráció -Egységes piac létrejötte és működése -Gazdasági és monetáris unió -Közösségi jogrendszer 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika 3. pillér: Bel- és igazságügyi (rendőrségi és bűnügyi) együttműködés Az Európai Parlamentnek nincs, vagy csekély a szerepe A Parlament tevékenységének elsődleges területe

1.1. Az EP szerepe a döntéshozatalban – Az együttdöntési eljárás Bizottság Parlament Tanács Képviselők Minisztériumok Bizottság Parlament Tanács Adminisztráció

Kapcsolattartás a választókkal, vidéki intézményekkel A Parlament nagy plenáris ülései - évente legalább tizenkettő Szakbizottságok és a politikai frakciók ülései Másfél-két napos "mini plenárisok" Kapcsolattartás a delegáló párttal, a nemzeti parlamenttel, kormánnyal és minisztériumokkal Parlamenti munkarend: o Négynapos munkahét o Plenáris-hét: Strasbourg o Bizottsági hét: szakmai munka o Frakció hét: politikai egyeztetések o Választókerületi hét: kapcsolattartás A Parlament 2006-os munkarendje: A parlamenti képviselő működése – kötelezettségek és lehetőségek

1.2. A parlamenti képviselő – Képviselő az érdekek hálójában Képviselő döntése Magyarország nemzeti érdekei Választók érdekei Politikai frakciók Iparágak, szektorok, ágazatok, régiók, stb. érdekei Egyéb érdekek: munkavállalói / munkáltatói, érdekek Más európai értékek (köz- és társadalmi érdekek) képviselete Európa mint egységes régió érdekei

1.2. A parlamenti képviselő – Magyar témák az EP-ben Téma kiválasztása: 1 képviselő párhuzamosan 4-8 témát tud aktívan vinni  Egyéni érdeklődés, bizottsági helyek alapján  Várható érdeklődés, sajtóvisszhang  Politikai profit  Felismert (felismerni vélt) magyar érdek Segítség szükséges a figyelem tereléséhez és a magyar érdekek azonosításához A megfelelően működő magyar lobbitevékenység elengedhetetlen 24 képviselő 25 bizottság 20 állandó munkacsoport Parlamentközi bizottságok Ad hoc munkacsoportok EP-n kívüli tevékenység

2. Az EP szerepe az érdekképviselet szempontjából A parlamenti képviselő szakmai háttere:  Állandó képviselet  Kormányzati szakértők  Pártszakértők  Saját szakértők A szakértő lobbista szakmai kérdésekben, az ágazatra vonatkozó tágabb tájékoztatás keretében a képviselő értékes tanácsadójává válhat, a képviselő munkáját is segítve Előnyök:  Az EP döntéshozatali mechanizmusa áttekinthető, nyilvános, dokumentumai és ülései ugyancsak  Az EP-ben minden gazdasági tárgyú jogi norma megfordul: gyűjtő  Többségi döntés: 50%+1 szavazat szükséges  Magyarországi háttér: igény a kapcsolattartásra, visszacsatolásra Szükséges:  EU-érzékenység  Tárgy-érzékenység (design protection – autóipar, REACH – minden gyártó vállalat)  Lobbizáshoz ideális vállalati szintek kijelölése (BXL – BUD együttes tevékenysége)

3. A magyar lobbizás általános helyzete  Más kárán tanul az okos: ha most nem próbálkozunk érdekérvényesítéssel, a magyar érdekeket súlyosan sértő döntéseket követően nő majd meg a tudatosság szintje  Valamely gazdasági szerveződés felvállalja a helyzet javítását általában vagy 1-1 ügy kapcsán: kamarák, ágazati szervezetek (MAVÉSZ pl.)  Vállalkozások lobbitevékenysége:  Külföldi érdekek melletti lobbizáskor magyar közvetítő használata  Tudatos uniós kapcsolatépítés keretében konkrét érdek nélkül  Professzionális lobbista  Cég konkrét és egyértelmű érdekeltsége esetén  Felkérések reprezentatív feladat ellátására  „Nem politizálunk”

3. A magyar lobbizás állapota szubjektív statisztikai minta alapján

4. Az ideális helyzet a képviselő számára  Konkrét, jól definiálható magyar érdek  Kormányálláspont  Gazdasági szereplők álláspontja  Non-profit szervezetek álláspontja  Kapcsolatfelvétel az érdekkel kapcsolatba kerülő magyar és nemzetközi gazdasági szereplőkkel és államigazgatási szervekkel  Párhuzamos lobbizás valamennyi magyar és számos külföldi képviselőnél (a magyarországi gazdasági hatások bemutatására koncentrálva)  Kapcsolattartás Magyarországgal:  Nem lobbizó egyéb szereplőkkel  Ellenérdekelt szervezetekkel  Médiával

4. Az ideális lobbizó  Brüsszel ismerete:  Az EU döntéshozatali mechanizmusainak ismerete  Az EU dokumentumok felépítésének ismerete  A képviselő ismerete:  Személyes érdeklődési kör, munkakapacitás  Időérzékenység (10 perc vagy jövő hét)  Szakmai háttér:  Szakmai tudás  Jogi tudás  A magyar gazdasági és egyéb mechanizmusok ismerete  A megfelelő (párhuzamos) szintek megtalálás  Etikai normák  Pontos tartalmú, rövid pozíciós papír  Előrágott módosító indítványok  Személyre szabott meghívások

Köszönöm a figyelmüket! Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő Tel.: