A székelység története Ferencz-Salamon Alpár A székelység története Közösségi múltunkról, közösségi jövőnkért... Ferencz S. Alpár

Tudnivalók: Kezdeményező: Hargita Megye Tanácsa Társfinanszírozó partnerünk: Kovászna Megye Tanácsa Munkacsoport tagjai/szerzők/szerkesztők: Hermann Gusztáv Mihály – egyetemi oktató/történész – szakmai koordinátor – Székelyudvarhely Ferencz Salamon Alpár László – történelemtanár – a munkacsoport irányítója – Csíkszereda Orbán Zsolt – történelemtanár – szerkesztő/szerző - Csíkszereda Mihály János – történész-kutató – szerző – Lövéte Novák Károly – történelemtanár – szerkesztő/szerző – Székelyudvarhely Sepsi Nagy Balázs – néprajzos – szerző – Sepsiszentgyörgy Kádár Gyula – történész – szerző – Sepsiszentgyörgy Forró Albert – történelemtanár – szerző – Csíkszereda Novák Zoltán – kutató – Marosvásárhely Sófalvi András és Sztáncsuj Sándor József – régészek Ferencz S. Alpár

Tudnivalók: A tankönyv illusztrátora: Gyöngyössy János A térképeket készítették: Gyöngyössy Katalin Gyöngyössy János Péter Izabella Szász Etelka-Zita Fimajánló – Szabó Károly közreműködésével Lektorálás: Pál Antal Sándor, az MTA külső tagja További tudományos szakvéleményezés: A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történeti Intézet munkatársai - Pál Judit és Rüsz-Fogarasi Enikő egyetemi docensek Korrektúra: Kolumbán Zsuzsanna és P. Buzogány Árpád Technikai szerkesztő: Para István VII. osztályos diákok - székelyudvarhelyi Bendek Elek Pedagógiai Líceum Tamás Barbara, Gál Orsolya, Sebestyén Bettina és Sebestyén Tamás – nyári szünidejüket nem kímélve, a szöveget elolvasva, alaposan és lelkiismeretesen széljegyzetelve, a szerzők első kritikusai és tanácsadói voltak! Ferencz S. Alpár

A honismereti nevelés fontossága/szerepe Mottó: „A történelmét felejtő társadalom elveszíti a történelem folyamán megszerzett érzékét az együttélésre és a jövőbeni célokra. Ugyanakkor hajlamossá válik az ideológiai manipulációk befogadására. Miként az emlékezetvesztés az egyes ember esetében önazonosság elvesztését okozza, ahhoz hasonlóan következik be ez a jelenség az egész társadalom vonatkozásában.” (XVI. Benedek pápa) Ferencz S. Alpár

A székelység történelme– Általános információk 6 nagy fejezet 22 nagy téma Ha oktatásban használják: VI-VII. osztálynak ajánljuk. A törzsszöveget Ablak-nak nevezett információs-anyag egészíti ki. Történelmi forrásokból, irodalmi művekből kiragadott Olvasmány-részletek találhatók fel nagyszámban. Minden lecke végén visszakérdező, ismétlő, elmélyítő-szerepű kérdések segíthetik a könyvet használó pedagógus munkáját. Minden nagy téma végén Irodalmi-fogódzó címmel, a korszak témájához illő szépirodalmi ajánlóval, illetve Film-ajánlóval találkozik az olvasó. Megtalálhatók még: FOGALOMTÁR és IDŐRENDI TÁBLÁZAT Ferencz S. Alpár

A székelység történelme –Tartalom/témák I. Fejezet – SZÜLŐFÖLDÜNK 1. A SZÉKELYFÖLD (Sepsiszéki Nagy Balázs) Székelyföld olyan régiója Európának, ahol tájértéki tekintetben minden olyan adottság megvan, ami egy népcsoport fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges. A külföldiek szemében ez a gyönyörű vidék „Erdély Svájca”, hiszen felszíni formái arányosan oszlanak el, és a Marosi-Mezőség meg a Küküllők dombvidéke kivételével a hegykoszorú mindenhol jelen van. Ferencz S. Alpár

II. Fejezet – SZÉKELYFÖLD A SZÉKELYEK LETELEPEDÉSE ELŐTT 2. A SZÉKELYFÖLD ŐSKORI ÉS ÓKORI TÖRTÉNETE (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József) 3. A RÓMAIAK ÉS A NÉPVÁNDORLÁSKOR IDŐSZAKA (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József) 4. A MAGYAR HONFOGLALÁS. A SZÉKELYEK BETELEPÜLÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI (Sófalvi András – Stáncsuj Sándor József) A Kr. e. 1. évezred első felében, a vaskorban, a Székelyföld vidéke is a történelem színpadára lépett: megjelentek az írott forrásokból ismert első népcsoportok. A székelyek letelepedése előtt a térség különféle népeknek és kultúráknak adott otthont. Ferencz S. Alpár

III. Fejezet A LETELEPEDÉSTŐL A HUNYADIAK KORÁIG 5. A SZÉKELY EREDETKÉRDÉS (Hermann Gusztáv Mihály) 6. A SZÉKELYEK LETELEPEDÉSE (Kádár Gyula) 7. A SZÉKELYSÉG KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE (A működő székely autonómia) (Hermann Gusztáv Mihály) 8. SZÉKELY FALU – SZÉKELY MEZŐVÁROS (Hermann Gusztáv Mihály) 9. A SZÉKELYEK HÁROM RENDJE (Mihály János) A székely nemzetségek egybetelepítése több évtized alatt, szakaszosan történt. A magyar királyság célja és elvárása a székelyek esetében a következő lehetett: egységesen szervezett, kiváltságai által jól összekovácsolt, katonai feladatokra alkalmas népességet alakítani. Ferencz S. Alpár

IV. FEJEZET – VÁLTOZÁSBAN LÉVŐ SZÉKELY TÁRSADALOM 10. A VÁLTOZÁSOK KORA (Mihály János – Hermann Gusztáv Mihály) 11. EGYHÁZ ÉS MŰVELTSÉG A KÖZÉPKORI SZÉKELYFÖLDÖN (Hermann Gusztáv Mihály) 12. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ÉS A SZÉKELYEK (Mihály János) 13. EGYHÁZ ÉS MŰVELTSÉG A FEJEDELEMSÉG KORÁBAN (Hermann Gusztáv Mihály – Orbán Zsolt) A Hunyadiak nagymértékben hozzájárultak a székely rendiség közjogi kereteinek a megszilárdításához, a belső fejlődés útján kialakult társadalmi szerkezet rendi keretekbe foglalásához. Ezt követően azonban a székelység úgy érezte, hogy a király és a vajdák magára hagyták. A székely társadalmon belüli ellentétek egyre mélyültek, több esetben felkelésekhez vezettek. A székely fegyverek „most már nemcsak a külső ellenség, hanem egymás ellen is fordultak.” Ugyanezekben a századokban a művelődési élet terén a Székelyföld igyekezett felzárkozni a nyugati kultúrához: „A műveltség hordozója a vallás. Ameddig a Nyugat vallása terjedt, addig terjedt Nyugat műveltsége.” Ferencz S. Alpár

V. FEJEZET – SZÉKELYFÖLD AZ ÚJKORI VILÁGBAN 14. SZÉKELYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN (Hermann Gusztáv Mihály) 15. AZ 1848-49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A SZÉKELYFÖLDÖN (Kádár Gyula) 16. AZ ÖNKÉNYURALMI RENDSZEREK (1849–1867) (Forró Albert) 17. AZ OSZTRÁK-MAGYAR DUALIZMUS KORA (Novák Károly-István) A székelyföldi társadalomban jelentős változások álltak be. Az arisztokrácia születése, a határőrezredek megszervezése számos konfliktust szültek. A felvilágosodás és reformkor eszméi gyorsan hódították meg a térséget is. 1848−1849 a székely történelem mérföldkövének tekinthető, hiszen a székely rendi nemzet megszűnt, de megszületett a modern magyar nemzet szerves részét képező székely közösség. A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte, majd a kiegyezés kori Székelyföldet a megkésett gazdasági-társadalmi korszerűsödés jellemezte. Ferencz S. Alpár

VI. FEJEZET – SZÉKELYFÖLD A JELENKORBAN 18. A SZÉKELYSÉG A NAGY HÁBORÚBAN (1914–1920) (Forró Albert) 19. KISEBBSÉGBEN NAGYROMÁNIÁBAN (1920-1940) (Forró Albert) 20. A „KICSI MAGYAR VILÁG” ÉS A SZÉKELYSÉG (Ferencz S. Alpár – Orbán Zsolt) (Székelyek a második világháború idején – 1940–1944) 21. A SZÉKELYSÉG A KOMMUNIZMUS IDŐSZAKÁBAN (Novák Csaba Zoltán) 22. KITEKINTÉS (1990-TŐL NAPJAINKIG) (Novák Csaba Zoltán) A 20. században a Székelyföldet is számos megpróbáltatás érte: világháborúk, impériumváltások, kisebbségi sors, diktatúrák. Az 1989-es változást követően a térség fokozatosan újra önmagára talált, ugyanakkor új kihívásokkal kellett szembesülnie. Ferencz S. Alpár

Mi van mögöttünk? Jól együttműködő szerzői csapat Kiváló együttműködés a finanszírozókkal Több száz e-mail - szerzők között Több száz e-mail - közvéleményezés Közel ezer oldal – kézirat-változatok 3 szakmai konferencia Több mint 1O munkamegbeszélés Többszörös szakmai lektorálás és véleményezés Közel száz nap szerkesztési munka Pár havi bosszankodás Többször ennyi sikerélmény Egy népnevelő, olvasmányos jellegű, minőségi kiadvány – Székelység története Ferencz S. Alpár

Köszönetek: Első sorban a könyvben is feltüntetett személyeknek és intézményeknek! Mindenkinek, aki bármilyen szempontból hozzájárult a kiadvány megjelenéséhez, velünk együtt gondolkodott, ötletelt, támogatott, bátorított, kritikával illetett, véleményezett, dícsért, szidott, illetve ellenőrzött vagy „aggódott”. Ferencz S. Alpár

Összegzés Jelen kiadványunk közoktatásjogi szempontból NEM tankönyv, hanem olvasókönyv. Használata iskolákban a pedagógusokon múlik olvasókönyvként, extrakurrikuláris tevékenységek vagy választható tantárgyak keretén belül. De ugyanakkor kiváló bizonyítéka annak: Milyen tankönyvet írnánk, adnánk ki, ha ezt megtennénk egyszer, Hogyan kell egy gyermekközpontú tankönyv kinézzen, Mit, hogyan mesélnénk el közösségünk múltjáról. Ferencz S. Alpár

5. A székelység történelme Ferencz S. Alpár