Operációs rendszerek

Szoftverek csoportosítása Rendszerprogramok Operációs rendszerek: kezeli a hardver elemeket, futtatja a programokat, kommunikál a felhasználóval (pl.: DOS, Windows, Linux) Rendszerközeli programok: könnyítik az operációs rendszer kezelését, bővítik az alapszolgáltatásait (pl.: Total Commander) Alkalmazói programok: azok a programok, amik nélkül a számítógép használható (pl.: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb.)

Operációs rendszerek A számítógép működése során vannak olyan alapvető feladatok, melyek gyakran alkalmazandóak, és amelyek nélkül a rendszer nehezen, vagy egyáltalán nem használható Fontos az is, hogy a felhasználó tudjon a gépével kommunikálni Ezeket a feladatokat egy programcsoport-ba foglalták össze, és az operációs rendszernek nevezték el

Operációs rendszerek (folyt.) Az IBM PC operációs rendszerét a Microsoft fejlesztette ki, MS-DOS néven. Az 1990-es évek közepéig ez volt a legelterjedtebb. Ez egy lemezes, egyfelhasználós, parancsorientált rendszer lemezes: az operációs rendszer a memóriába betöltődés előtt valamilyen lemezes háttértáron helyezkedik el

Operációs rendszerek (folyt.) egyfelhasználós: egyszerre egy felhasználó és egy program kiszolgálására készült parancsorientált: a kommunikáció a gép és a felhasználó között parancsokon keresztül valósul meg Fogalma: Olyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása mivel több, önállóan is működő programból áll, ezért moduláris szerkezetűnek nevezzük

Operációs rendszerek (folyt.) Feladatai: Kapcsolattartás a felhasználó és a gép között Processzor vezérlése, ütemezése Alapvető be- és kimeneti műveletek Adatkezelés Berendezések vezérlése, irányítása Programok futtatása, ellenőrzése Memóriakezelés Védelmi funkciók Belső (rendszerrel kapcsolatos) adminisztrá-ciós feladatok

Operációs rendszerek csoportosítása Kezelőfelület szerint karakteres (MS-DOS) grafikus (Windows XP, Windows 7) Felhasználók száma szerint egyfelhasználós (MS-DOS) többfelhasználós (Windows XP) Egyidőben futtatható programok száma szerint monoprogramozott (egyszerre egy program fut, MS-DOS) multiprogramozott (egyszerre több program tud futni, Windows és Linux verziók)

A rendszer indulása A lemezen tárolt operációs rendszer moduljai kétféleképpen kerülhetnek a memóriába bekapcsolás után „meleg indítás” után (reset) A reset-elés azt jelenti, hogy egy már bekapcsolt gép memóriáját teljesen kitörölve újra betöltjük az operációs rendszert, a gép kikapcsolása nélkül

Bootolás folyamata A bekapcsológomb megnyomása után a vezérlést a BIOS rutinjai kapják meg BIOS (Basic Input Output System): alapvető bemeneti és kimeneti rendszer, a számítógép alapvető információit tartalmazza (paraméterek, konfiguráció) A BIOS teszteli a gép hardvereszközeit, majd ha ezek rendben vannak, megkeresi az operációs rendszer számára elsődleges lemezegységet ezt a tesztet hívják POST-nak (Power On Self Test)

Bootolás folyamata (folyt.) Az elsődleges lemezegység lehet floppy, elsődleges partícióval rendelkező merevlemez, CD, DVD vagy akár pendrive is Az adott lemez boot szektorából betölti a boot rekordot merevlemez esetén először a Master Boot Record (fő betöltő rekord) kerül betöltésre, ami megkeresi azt a partíciót, amelyen az operációs rendszer elhelyezkedik A boot szektor egy kis programot tartalmaz, melynek feladata az aktuális operációs rendszer beolvasása és elindítása

Fájl- és könyvtárrendszer Fájl (állomány) fogalma: adattárolón elhelyezkedő logikailag összefüggő adatok rendezett halmaza, ami egyértelmű azonosítóval (név) rendelkezik Az egyértelmű azonosításhoz hivatkoznunk kell arra a tároló egységre, amin a fájl található ezeket az egységeket meghajtóknak (drive) hívjuk, és 1-1 betűjellel jelöljük (C, D, stb.) az A, B betű a floppykat, C-től pedig a merevlemezes meghajtókat jelölhetjük

Fájl- és könyvtárrendszer (folyt.) Az MS-DOS rendszerben az állományok neve max. 8 karakter lehetett, ami mellé 3 karakteres kiterjesztés társult Windowsnál a fájl nevének max. karalterszáma 255-re bővült a fájlnév és a kiterjesztés ponttal van elválasztva egymástól a kiterjesztés az állomány típusát jelölik különböző szabványok alapján a fájl neve tartalmazhat betűket, számokat, és néhány speciális karaktert is

Fájltípusok Az egyes fájlok típusát a kiterjesztésük alapján állapíthatjuk meg Rendszerfájlok: .sys futtatható fájlok: .exe, .com, .bat szöveges fájlok: .txt, .doc, .odt, .rtf képfájlok: .bmp, .jpg, .gif, .png hangfájlok: .wav, .mp3 videók: .avi, .mpg, .mkv tömörített fájlok: .rar, .zip A különböző programokkal vagy a szabvá-nyos kiterjesztéseket használhatjuk, vagy rendelkeznek saját kiterjesztéssel

Könyvtárrendszer Mivel a lemezes tárolókon sok állomány elfér, így érdemes őket szétválasztani különböző szempontok alapján ennek elősegítésére kezdték alkalmazni a könyvtárakat A könyvtár egy speciális állomány, amely a benne elhelyezkedő fájlokról tartalmaz információt

Könyvtárrendszer (folyt.) A merevlemezen elhelyezkedő könyvtárszerkezetet fa struktúrában jeleníthetjük meg (hierarchikus szerkezet) a gyökérkönyvtár (meghajtó betűjele) kivételével minden könyvtárnak van egy szülő könyvtára, ami az adott könyvtár információt tartalmazza minden könyvtárnak csak 1 szülője lehet

Könyvtárrendszer (folyt.) A gyökértől egy adott fájlhoz mutató könyvtárak sorozatát (teljes) elérési útvonalnak nevezzük Pl.: C:\windows\notepad.exe Mivel a teljes elérési útvonal megadása minden esetben hosszadalmas lenne, lehetőség van a rendszerben aktuális meghajtót vagy könyvtárat megjelölni A hálózati megosztási lehetőséggel más gépek megosztott könyvtárait is elérhetjük ebben az esetben nem a meghajtó nevét kell beírni, hanem \\ jellel kell kezdeni az elérési utat

Könyvtárrendszer (folyt.) A könyvtárak a következő információkat tárolják a bennük lévő fájlokról: fáljnév és kiterjesztés fájl attribútuma: R – read only, S – system, H – hidden, A – archive, D – directory fájl kezdő blokkjának sorszáma fájl mérete dátumok (létrehozási, utolsó módosítás, esetleg utolsó megnyitási dátum, idő)

Windows 1985-ben kezdte pályafutását a Windows az 1.0-ás verzióval, ami még nem önálló operációs rendszer volt (DOS alapon működött) a kezdetekben nem volt túl népszerű Az áttörést a 3.1-es verzió jelentette, ami 1992-ben jelent meg a népszerűségét növelte, hogy ekkorra már egyre több programot fejlesztettek Windowsra

Windows (folyt.) Az első, önállónak tekinthető verzió a Windows 95 volt. önálló = használatához már nem kellett DOS-t telepíteni További verziók: Windows 98, 2000, Millenium, XP, Vista, Windows 7

Windows felépítése Rendszermag (kernel) feladata: a hardver optimális kihasználásának irányítása kért programok futtatása alkalmazói kérések kiszolgálása API (Aplication Programing Interface) szabványgyűjtemény, amely leírja hogyan kell kérni a kerneltől a szolgáltatásokat, és hogyan kapjuk meg a kernel válaszát

Windows felépítése (folyt.) Rendszerhéj (shell) feladata a parancsértelmezés grafikus felületű (GUI – Graphics User Interface) Szervizprogramok (utility) ritkábban szükséges programok pl.: driverek, fordítóprogramok, szövegszerkesztők, stb.)

Rendszerállományok autoexec.bat gyökérkönyvtárban kell elhelyezni azokat a parancsokat tartalmazza, amiket a számítógép indításakor le kell futtatni automatikusan mai Windowsoknál az indítópult könyvtára tartalmazza a belépéskor lefuttatandó programokat a desktop.ini fájl is itt található, ami az Asztal kezdeti állapotát adja meg az autoexec.bat megtalálható a gyökérkönyv-tárban, de üres

Rendszerállományok (folyt.) config.sys gyökérkönyvtárban kell elhelyezni egysoros bejegyzéseket tartalmaz, amikkel a rendszer konfigurációs paramétereit szabályozza a driverek (illesztőprogramok) fejlődésével feleslegessé vált megtalálható a főkönyvtárban, de üres

Rendszerállományok (folyt.) command.com DOS operációs rendszernél a parancssort biztosította a gyökér könyvtárban Windowsnál is a parancssort biztosítja, viszont a WINDOWS/system32 könyvtárban található

Grafikus felhasználói felület (GUI) A felhasználó és a számítógép közti kommunikációt lehetővé tevő felület, amely részben vagy teljesen grafikus elemek segítségével teszi lehetővé a vezérlést A grafikus felületek nagyban gyorsítják és egyszerűsítik a számítógép felhasználói kezelését A felhasználói felület részei: mutató (kurzor) ablakok menük ikonok

GUI (folyt.) Mutató: Ablak: ez a nyilat formázó, egérrel vagy más grafikus beviteli eszközzel irányítható képernyőelem (kurzor) Ablak: a grafikus felhasználói felület egy kerettel körbevett része, amelyben összetartozó információk csoportja kerül megjelenítésre felépítése: címsor, menüsor, eszköztár, és len az állapotsor

GUI (folyt.) Menü: a szoftver által végezhető műveleteket listázó beviteli elem Ikon egy meghatározott funkciót, fájlt, parancsot vagy más adathalmazt jelképező kis kiterjedésű, jól behatárolható grafika a parancsikon pedig egy olyan ikon, amely hivatkozik az adott program indítófájljának eredeti helyére

GUI (folyt.) A Windows betöltése után a kezdőképernyő jelenik meg, ezt hívjuk Asztalnak Az Asztalon találhatóak a fontosabb programok parancsikonjai Az alsó sor a Tálca, ami tartalmazza: a Start menüt gyorsindító ikonokat (ha engedélyezve van) az épp használatban lévő programok ikonjait vagy neveit a bevitel nyelvét a háttérben futó programok ikonjait dátumot

Linux 1991-ben készítette Linus Torvalds az operációs rendszer magját Mivel ingyenes és nyílt forráskódú, így bárki átírhatja a kódot saját igényei szerint Különböző disztribúciókat adnak ki belőle ezekben a kernel (mag) megegyezik a különbség az adott disztribúcióhoz összeállított alkalmazásokban található, illetve a célközönségből adódik

Linux (folyt.) Disztribúciók: Ubuntu, Kubuntu, Xubuntu Debian UHU-Linux openSUSE A Linux a GNU General Public License (GNU Általános Nyilvános Licenc, GPL) hatáskörébe tartozik ez egy általános célú nyílt forráskódú lincenc, melyet a Free Software Foundation (FSF) tervezett a GNU projekt programjaihoz

Linux (folyt.) GPL lényege: a mű szabadon terjeszthető (akár pénzért is) és módosítható, de a terjesztéseinek és a módosításoknak is GPL licenc alatt kell megjelenniük A Linux hardvercentrikus operációs rendszer, azaz célja a hardver lehető legjobb kihasználása. Moduláris felépítésű, azaz különálló modulokból épül fel

Linux (folyt.) Részei: kernel (rendszermag): legfontosabb modul, működteti a hardvert konzol felület (shell vagy bash): parancsértelmező felület, karakteres (a rendszermag parancsokkal kezelhető) x motor (x window): hálózati és megjelenítési protokoll, lehetővé teszi a az ablakkezelést, biztosítja a GUI-hoz az alapvető keretrendszert (ablak kirajzolás, mozgatás, együttműködés egérrel/billentyűzettel) grafikus felület (GUI)