A rendszerváltást követően a politika szereplői úgy döntöttek, hogy a „politikai kezelhetetlenség” miatt „frekvencia moratóriumot” hirdetnek, így időt nyerve a szabályzók kialakítására is. Ezen időszakban június 10- én a Csaba Televízió volt az első, mely ideiglenes műsorszolgáltatási engedéllyel legális földfelszíni televíziós sugárzást végzett. A földfelszíni sugárzás a helyi televízióknál az 1996-os média trv. létrejötte után, július 1-én a Csaba Tv (Békéscsaba) következett be. A helyi földfelszíni sugárzást végző televízióknál a digitális átállást, a Csaba Tv-t ( Békéscsaba) követően a Kiskunhalas – Szeged városi televíziók álltak át az analóg sugárzásról a digitális sugárzásra, és a többi, mind a 38 televízió az ütemezésnek megfelelően befejezte az átállást. „A helyi televíziók digitális átállása szabályzói és szolgáltatói szemmel!”

Az eltelt időszakban folyamatosan működnek. A helyi televízióknak is fontos, hogy műsorterjesztésük is hasonlóan korszerű technológiával legyen földfelszíni terjesztésben sugározva, mint az országos médiumok műsorai. A helyi, kis költségvetésből működő, de egyedi tartalmat előállító televízióknak életbevágóan fontos volt, hogy a Helyi Televíziók Országos Egyesülete a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnál elérte, azt, hogy az átálláshoz szükséges technikai eszközök beszerzését MTVA pályázat útján támogassa. E tény tette lehetővé a gyorsan és szakszerűen végrehajtott átállásokat.

Főbb nézői paraméterek egy helyi televíziónál a Csaba Tv bemutatásán keresztül: Vételkörzet két területből tevődik össze: 1. Az NMHH állttal kiírt 100 %-os vételt biztosítani kívánt település lakosainak számából. 2. Valamint a földfelszíni sugárzás állttal nem 100 %-os, de a néző számára élvezhető képet biztosító besugárzott területen élő lakosok száma. Az 1 pontban meghatározott lehetséges nézőszám a Csaba Tv esetében fő, még mindez a 2 ponttal kiegészítve fő. A földfelszíni sugárzást végző televíziók zöme 24 órás adásidővel rendelkezik, még a műsoridők tekintetében eltérőek a helyi televíziók. A Csaba Tv napi átlag 10 óra műsorral jelentkezik, melyben a saját gyártású műsorok átlagban 1 órát tesznek ki.

Az analóg földfelszíni sugárzáshoz használt eszközök AV

NEC iPasolink100e NEC IHG outdoor unit NEC IHG Outdoor unit NEC iPasolink100e d=0,6 Max 300Mbps 20 GHz Encoder Mpeg4 CW IP/ASI Converter CW-4942 ETH port ASI2 HP SDI 1/2 ki ADÓ Plisch T2V 3201.c Stúdió, Békéscsaba Teleki 5Adótorony, Békéscsaba Szarvasi út Studio kimenet Egyedi vevők ETH kimenet ETH bemenet ASI bemenet Ch 28 Filter SPINNER BN NF Antenna Hungária adóantenna 88 m magasan Ch 28 Az MTVA Digi2013 pályázatból beszerzett eszközök

A helyi televíziók digitális földfelszíni sugárzásának főbb műszaki jellemzői - az analóg adóteljesítmény kb 1/5 része a digitális - a QPSK moduláció stabilabb, kevésbé zavar érzékeny - a jel/zaj viszonyban a digitális sugárzás „érzékenyebb” A moduláció a stúdió és az adó berendezés között az eddigi 10 GHz sáv mellett megjelent a 20 GHz sáv is. Ennek előnye nagyobb adatátviteli sebesség, olcsóbb frekvencia használati díj.

Ez így részben igaz a következők miatt: Habár a digitális vétel kb. 25dB-es jel-zaj viszony alatt kártyavárként összeomlik (Cliff-effektus), az felett tökéletes képminőséget biztosít a hibajavításoknak és a keretátszövéseknek köszönhetően, míg az analóg vétel ilyenkor már az „élvezhetetlen szemcsés” kategóriába tartozik!

Az analóg besugárzási terület megmaradásának hátrányai a Csaba Tv példáján keresztül: A Békéscsaba besugárzásának feltétele miatt a toronytól nyugati, északnyugati és dél nyugati irányban lakók az adótornyon történő antenna elhelyezés miatt nem juthatnak helyi televíziós szolgáltatáshoz. Az alacsony hátrasugárzás és a jel/zaj viszony miatt a nyugati oldalon lakóknak sok esetben nem áll össze a vételhez szükséges jel/zaj viszony, mint ahogy a város középső részén is szétesik a kép egyes toronyházak mögötti területen. X

A Csaba Tv analóg és digitális besugárzott területe: Az analóg földfelszíni sugárzás szélén lakók a digitális földfelszíni műsorterjesztés helyi televíziós előnyeit nem élvezhetik. A Csaba Tv speciális, határ menti helyzete miatt az analóg adás megszűnését követően derült ki, hogy a vételkörzet széle milyen messzire esett is. Békéssámson Analóg AnalógDigitális Adótorony - Adótorony -

A helyi földfelszíni digitális sugárzás tapasztalatai A digitális átállást végrehajtó helyi televíziók esetében az alábbi tapasztalatok összesíthetők: Előnyök: - A zajos szellemképes helyeken a képminőség kifogástalan lett. - Egységes a digitális földfelszíni sugárzás az országos adókkal, így képminőség azonos. - A vételi oldalon a műszaki megoldás azonos az országos adókkal: DVB-T tunerrel vagy set top box-al tudják nézni a lakosok. - Az „Digi2013” pályázat nélkül a helyi televíziók nem tudták volna megvalósítani a digitális átállás műszaki beruházását.

Hátrányok: - A távolsági vétel szélén lévő helyeken megszűnt a vételi lehetőség. - A besugárzott területen a tereptárgyaknak nagyon ki lett téve a helyi televízió, hiszen a kép nem szellemképessé válik, bezajosodik, hanem sok esetben megszűnik. - A domborzati viszonyok meghatározzák az ellátott területet, azaz a digitális sugárzásnál megszűnik a vétel, ha a jel/zaj viszony leromlik, még az analógnál volt zajos kép. - A vételi oldalon számtalan esetben kell új megoldást alkalmazni. pl.: nagyobb nyílásszögű antenna telepítésére van szükség, illetve nagyobb elemszámú antennákra, nagyobb nyereségűekre van szükség. - QPSK vivő modulációra a három évnél öregebb televíziók DVB-T tunerje nincs minden esetben felkészítve. - A digitális átállás országos kampányából a helyi televíziók hiányoztak, pedig a helyi televíziók számtalan esetben kell, hogy megoldják a nézők beállítási problémáit a gyakorlatban.

A földfelszíni sugárzást végzők anyagi háttere, melyet a műsorok készítésére fordítanak: A 38 földfelszíni sugárzást végző televíziók megközelítőleg 4.630,-eFt-ból készítenek műsort. A 38 televízió állomásnak sugárzással és vezetékes műsorelosztással , háztartásban szolgáltatnak „exkluzív helyi közszolgálati” műsort. Ez azt jelenti, hogy a helyi televíziók 1.412,-Ft-ot költenek évente egy háztartásra. Mivel ezek az „exkluzív” anyagok sajátkészítésűek, így mindazon televíziók, melyek napi rendszerességgel készítik, műsoraikat joggal kellene, hogy előfizetői díjat kapjanak.

A HTOE-nek jelenleg 90 tagja van. A megyei jogú városokból csak Szekszárd nem tagunk. A statisztikák szerint a helyi televíziók (sugárzók és vezetékesek) az ország lakosságának közel 80%-át elérik. Ezekben benne vannak az egészen kicsi települések televíziói is. A Helyi Televíziók Országos Egyesülete:

Földfelszíni sugárzást végző helyi televíziók Magyarországon. A negyven sugárzó televízióból kettő Veszprém és Győr adta vissza engedélyét, mert a vételkörzete a helyi viszonyok miatt nem lett számottevően nagyobb, mint a vezetékes műsorelosztókon keresztül. Működő helyi televíziós frekvenciák (38 televízió) Működő helyi televíziós frekvenciák (38 televízió) Frekvenciájukat visszaadó helyi televíziók Frekvenciájukat visszaadó helyi televíziók

A digitálisan átálló helyi televíziók elhelyezkedése Magyarországon az Antenna Hungária DVB-T hálózata tükrében: Magyarország földrajzi viszonylatait, az Antenna Hungária adótornyait figyelembe véve a Megyei Jogú Városok helyi televíziói együttműködései esetén Magyarországon egy újabb értékes földfelszíni sugárzással megvalósítható országos televíziós hálózat kialakítása válhat lehetségesség. H elyi televíziók -

Összességében a jövőre vonatkozóan átgondolandó: 1. Az indokolt esetekben az adóteljesítmény, talpmagasság, besugárzott terület átalakítása növelése. 2. A műsorkészítési „exkluzivitás” forrásainak megteremtése. Itt hosszútávon akár egy sugárzott hálózatosodás is megvalósítható lenne.

Köszönöm a figyelmüket! Szudár László – producer Csaba Tv