A KKE országok euró-csatlakozásának feltételrendszere a válság fényében Wisniewski Anna

1. Feltételrendszer  Világgazdasági környezet  Hazai gazdaság reál- és nominális teljesítménye  Alkalmazott gazdaságpolitikai eszköztár (monetáris pol. Eszközei, árfolyamrezsimek, fiskális politika)

Kérdés Új tagállamok euro-csatlakozása ennek fényében - Beköverkezik-e - Ha igen, MIKOR (időzítés) és HOGYAN (konvergencia-pálya, jogi illetve külső és belső makrogazdasági-környezet)

Világgazdasági és nemzetgazdasági környezet Külső makro-környezet: trendforduló, bizonytalan kilátások, begyűrűző hatása az amerikai hitelválságnak, fiskális politika nyomás alatt, inflációra nehezedő nyomás némileg enyhült (kedvezőtlen folyamatok, bizonytalanság) Belső feltételek: lassuló növekedés (válság hatására visszaesés), fiskális expanzió, mérsékelt infláció

Jogi feltételek A GMU-csatlakozás az egyenlő elbánás elve alapján (maastrichti- kritériumok, nem lesznek újabb kritériumok, de fellazításra sincs lehetőség). Az EKB célja a stabilitás. De! - KKE országok felzárkózó gazdaságok, árszintkiegyenlítődés, inflációs nyomás, bizonytalan fiskális pálya - Fenntartható konvergencia, mérlegelés kizárva - Maastrichti-kritériumok eltérő súlya (inflációs feltétel a leghangsúlyosabb, majd a költségvetési hiány) - hazai gazdaságpolitika súlya az időzítésben (lásd Szlovénia)

Maastrichti kritériumok Költségvetési hiánynehezebb inflációKönnyebb kamatrátaNehezebb árfolyamnehezebb

Válság hatása  Belépés rövidtávú kockázatai: + az árfolyamkockázat és a mérlegkockázat a belépéssel látványosan enyhül - De! Nehezebb az optimális árfolyam megállapítása, az ERM II időszakban az ingadozás a bizonytalan külső környezet miatt még szélsőségesebb lehet

Válság hatása  A válság hatásainak kezelése + a tőkevonzás, pénzügyi likviditás szempontjából a belépés pozitív jelzés a piacoknak - Adott esetben visszafogottabb növekedés fájdalmasabb lehet az euró-övezeten belül, hiszen a fiskális mozgástér a kereslet-ösztönzésre beszűkül

Válság hatása  Hosszútávú makrogazdasági stabilitás + szigorúbb pénzügyi szabályozás, ezzel csökken egy későbbi hitelválság kockázata - A szigorúbb pénzügyi szabályozás miatt nagyobb volatilitás jellemzi a piacit, a beszűkülő hitelkínálat csökkenti a lehetőségeket

Válság hatása  Reformösztönzők + a válság kedvező terepet teremtett a strukturális reformok számára - De a szigorúbb pénzpiaci szabályozás ezt a reformlendületet megtörheti, a társadalom kevésbé lesz reform-orientált

Monetáris politika Árfolyam- rezsim Fiskális politika Kormányzati adósság CsehországInflációs célkövetéslebegtetés Expanzív fiskális politika (különbségek a reformok üteme, mélysége tekintetében) Alacsony mértékű MagyarországInflációs célkövetéslebegtetésmagas LengyelországInflációs célkövetéslebegtetésAlacsony szintű SzlovákiaInflációs célkövetésLebegtetés (majd ERM2, végül euro) Alacsony szintű, csökkenő ÉsztországValutatanács (majd ERM2) Restriktív fiskális politika (strukturális reformok lassan haladnak) Alacsony szintű, csökkenő LettországCélárfolyam majd ERM2 Szűk sávAlacsony szintű, csökkenő LitvániaValutatanács (majd ERM2)Alacsony, csökk. SzlovéniaMonetáris bázisSzűk sávAlacsony, csökk. Alkalmazott eszközök

Néhány következtetés: Dilemmák: Nominális konvergencia és reálkonvergencia: De nem zárja ki egymást (sőt! fiskális expanzió nem vezet hosszútávon lassuláshoz) - Az euro előnyök mindenekelőtt az átalakuló gazdaságoknál, még most is elmondhatjuk, hogy a stabilitást importálhatjuk

Visegrádi-országok hasonló eszköztárat és pályát követtek: - Felzárkózó és átalakuló országok, megnehezíti az inflációs cél meghatározását - Árfolyam-érzékenység a nyitottság, a devizatartozások magas aránya, a változékony tőkemozgások miatt - Inflációs célkövetés hatékonyabb módszernek bizonyult, mint a valutatanácsos módszer a Baltikumban az infláció kezelésére - Rugalmas árfolyam előnye, hogy egyensúlytalanság esetén nagyobb teret hagy az igazodásra

- Inflációs célkövetés hatékonyabb módszernek bizonyult, mint a valutatanácsos módszer a Baltikumban az infláció kezelésére - Rugalmas árfolyam előnye, hogy egyensúlytalanság esetén nagyobb teret hagy az igazodásra - Blokként lehet őket kezelni, valóban hasonló eszközök, de mégis eltérő eredményesség

A különbség forrása a Visegrádi blokkon belül: Elkötelezettség a makrogazdasági reformok iránt (a homogenitás nem érvényesül a fiskális mutatók terén) - Voltak különbségek a kiinduló helyzetben, de a tendencia az eszközök alkalmazásának hatékonyságát, eredményességét megmutatja - Feszes politika nem folytatódott a 90-es évek végén, szerkezeti reformok elmaradtak

6) Balti-államok nominál-konvergencia mutatói kedvezőbbek voltak (alacsonyabb államadósság, költségvetés szufficitben) De! Infláció kezelése megoldatlan, nyitott- gazdaságok, de kevésbé integrálódtak, folyó mérleg hiány, kitettség nagyobb

A válság miképpen módosította a konvergencia-pályát: - euro-törekvések előtérbe kerültek, felgyorsított csatlakozás iránti igény (Lengyelország-2012 céldátum, Magyarország) - Árfolyam-kritérium még nehezebb, tőkepiaci nyitottság mellett spekulációs támadások célpontja lehet a térség - Egyoldalú euroizáció – nem megengedett, csak maastrichttal lehet belépni

Köszönöm a figyelmet!