Készítette: Gyűrűsi Attila

Az OECD 428-as irányelv alapján információt nyerhetünk a vizsgálandó anyagok felszívódására kimetszett bőrmintán

 In vitro módszer › Vegyianyagok bőrbe és bőrön keresztüli diffúziójának vizsgálatára alkalmas › Friss bőrmetszet esetén a bőrmetabolizmus is mérhető › Bizonyos esetekben szükséges lehet In vivo vizsgálat utólagos kivitelezése is

 Diffúzió meghatározó › Stratum corneum, mint diffúziós gát Ezért szükséges a bőrfelület épségének és egységének vizsgálata

A vizsgálat elve

 A vizsgálandó mintát, amely lehet radioaktívan jelzett, a bőrminta felszínére visszük  A bőrminta egy diffúziós cella két kamráját választja el  A vizsgálandó minta meghatározott ideig és körülmények között a bőrmintán marad, majd a megfelelő mosási eljárással eltávolításra kerül

 A receptor fluidumból mintavételezéssel tudjuk megállapítani az átdiffundált minta mennyiségét  Az abszorbeált mennyiséget az átdiffundált mennyiségből és a bőrmintában maradt mennyiségből számoljuk  A módszer megbízhatóságát referencia mintákkal és módszerekkel vizsgálhatjuk

A módszer leírása

 A bőrminta egy donor és egy receptor kamrát választ el  A cella megfelelően zárjon!  A receptor fluidumból könnyen lehessen mintát venni!  A receptor fluidum áramoltatásárol vagy keveréséről gondoskodni kell  Hőmérséklet állandóságát biztosítani kell

 Fiziológiásan előnyös legyen  A fluidum összetétele pontosan ismert legyen  A vizsgált minta oldódjon a receptor fluidumban, ellenkező esetben gátolhatja az abszorpciót

 Állati vagy emberi eredetű bőrminta is használható  Epidermikus membrán, vagy vékonyítótt (  m) bőrréteg  Teljes vastagságú bőrminta csak indokolt esetben!  Minimum 4 párhuzamos minta szükséges vizsgálatonként

 Stratum corneum épségét ellenőrizzük!  Bőr metabolizmus vizsgálata esetén a lehető legfrissebb bőrmetszetet használjuk, de semmiképpen se legyen 24 óránál idősebb  Tárolt minták esetén szükséges ellenőrizni a bőr gáthatását

 Az anyag, amelynek az áthatolási karakterisztikáját mérni szeretnénk  Ideális esetben radioaktívan jelzett

 A vizsgálandó mintát olyan formában vizsgáljuk (por, folyadék, stb.), amely formájában emberekre és állatokra kerülhet  Ettől való eltérést indokolni kell!  Több különböző koncentrációt vizsgáljunk, a lehetséges, és reális tartományban.

 Hétköznapi érintkezést a mintákkal › szilárd anyagok esetén 1-5 mg/cm2 › folyadékok esetén 10  l / cm2 adagolással szimulálhatunk.  Mivel az abszorpció hőmérséklet függő, a diffúziós cellát és a bőrmintát tartsuk a bőr természetes hőmérsékletén: › 32 +/- 1 °C › Páratartalom: 30 – 70 %

 A vizsgált anyag a bőrfelületen a kívánt hatásnak megfelelő ideig maradjon  A fölös anyagot megfelelő módon mossuk, a mosófolyadékot gyűjtsük és mintavételezzük  24 órán túl a bőr integritása romlik   24 órás időtartamban vegyünk mintát a receptor fluidumból › Megrajzolhatjuk az abszorpciós profilt

 Minden felhasznált anyagot és mintát gyűjtsünk  Cél: A radioaktív jelzőanyag 100 +/- 10 % összegyűjtése. › Ettől való eltérést indokolni!

› Vizsgált anyag jellemzői › Vizsgált anyag előkészítése › Vizsgálati körülmények (hőmérséklet, koncentrációk, adagolás, stb.)  Bőrminták forrása, előkészítése, tárolása, alkalmazott tisztítási módszerek › Vizsgálat végrehajtása › Eredmények – abszorpciós adatok  Összegyűjtött anyagok mérlege!