A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI ÉS KORLÁTAI Dr. Szeredi István MVM Zrt. KLENEN’13 Siófok 2013.03.08. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A vízenergia hasznosítás helyzete ellentmondást mutat a hazai gyakorlat és a körülöttünk levő világ között KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A határainkon kívüli világ véleménye az EURELECTRIC állásfoglalásaiban foglaltak alapján jellemezhető Az EURELECTRIC (aminek Magyarország tagja) 2013. februári állásfoglalásban deklarálta, hogy a vízenergia a megújuló energia család szíve. A legmagasabb hatékonyságú villamos energia termelés mód. Hosszú távú eredménytermelő képességgel és többcélú hasznosítási lehetőséggel rendelkezik. Kulcsfontosságú a rendszer biztonság és az ellátásbiztonság szempontjából. Lehetőséget biztosít a nagy volumenű megújuló források rendszerbe integrálásához. Hosszú időre megbízhatóan rendelkezésre áll. Globálisan vezető ipari szereplő. Nagyon alacsony szintű karbon hatású. Kiemelkedő szerepe van a klímaváltozás mérséklésében. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Gondolkodni szabad és kötelező! (Lehetne) Vízenergia hasznosítás A határainkon belül a vízenergia hasznosítással kapcsolatos objektív vélemény alkotás bázisa hiányzik A magyar gyakorlat nem-létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás. A vízenergia negligálását nem támasztják alá megfelelő vizsgálatok A szakmai szervezetek többnyire nem beszélnek róla, hallgatnak. Folyóiratok, szakkönyvek a könyvtárakban sem elérhetők. Híradások a világ más országairól, de az EU-ról sincsenek. A fejlesztési tervek egyeztetésére képes szakmai szervezetek állítólag nincsenek. Gondolkodni szabad és kötelező! (Lehetne) KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Az energetikai és a gazdasági környezet ellentmondásos KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Európában sokasodnak a megújuló energia hasznosítási célok megvalósítási nehézségeire utaló jelek ? Nem került sor hathatós intézkedésre a piac stabilizáláshoz Az alacsony CO2 ár nem elegendő a struktúra átalakításhoz A lengyel ellenállásnak az EU engedni kényszerült Az EU ingyen kvóta - haladék a szenes országoknak PL, CZ, RO A CO2 piac az összeomlás határán van Az EU 2020 utánra tervezte a piaci alapú megújuló energiát Törekvés (pl. cseh) a megújuló energia önerőből fejlődésre már most – támogatás nélkül Tudományos viták a klímaváltozás összefüggései terén Megújuló támogatás megvonási igény jelent meg A gazdasági válság nehezíti a támogatás terheinek vállalását A növekvő munkanélküliség mellett a többlet terhek politikai kockázatot jelentenek Európán kívül gyors emisszió növekedés veszélyezteti a célokat, értelmét veszti a gazdasági áldozatvállalás A fogyasztók gazdasági terhei nem vállalhatók A gyártás foglalkoztatási előnyei kicsúsznak az EU diszpozícióból Kína vált domináns szereplővé Az erőfeszítések ellenére a CO2 kibocsátás nő, az EU versenyképessége gyengül A foglakoztatási előnyök nem itt realizálódnak KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A gazdasági és energetikai környezet változása A válság következményeképpen a korábbi trendek nem folytatódnak, a fogyasztás és az árak csökkennek A villamos energia termelő beruházások terén a gazdasági környezet elbizonytalanodása visszafogottságot eredményezett. A földgáz bázisú tervek befagytak, ezzel kiestek korábbi fejlesztési tervek gerincét alkotó gázturbinás projektek. Bizonytalanság van a szén használata terén a CO2 piac alakulásának beláthatatlansága miatt. A villamos energia fogyasztás és a csúcsterhelés csökken. A régióban a villamos energia nagykereskedelmi árak csökkennek. A nagytömegű naperőmű belépését követően elkezdődött a termelői struktúra átalakulása. A csúcsidőszak árai csökkennek. A csúcsidei és völgyidei energia ár különbsége folyamatosan csökken. Kétségessé teszi az energia tárolást - függetlenül annak megoldási módjától. Megingott az EU emisszió kereskedelmi rendszer (EU ETS). Az EU stabilizálást célzó 2012. beavatkozásai sikertelenek voltak. Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Bizottság javaslatát a CO2 piac megmentésére. A tagországok elutasították a 2020 előtti további megújuló energia növelés megvitatását. A történtek szerint az Európai Bizottság elképzelései nincsenek összhangban a válsággal terhelt tagországok lehetőségeivel. Szkeptikus vélemények, pl. "az úgynevezett megújuló energiafajták erőszakos elterjesztésének célja nem más, mint a kérdésben érdekelt lobbik törekvése a központi költségvetés megcsapolására„ (Vaclav Klaus) A külső és belső környezet változása szükségesé teszi a megújuló energia hasznosítás cselekvési tervének felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat rendelte el. A gazdasági és energetikai környezet változása KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás Magyarországon nem alakultak ki a megújuló energia hasznosítás feltételei →sürgős intézkedések várhatók A cselekvési terv nem a támogatási igény minimumára épült Nem számoltak támogatás nélkül megvalósítható és működésben tartható forrásokkal A vízenergiát nem-létezőként kezelték A cselekvési terv nem a minimális támogatási költségű Nem fejeződött be megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét rögzítő METÁR kialakítása. A megújuló energia hasznosítás növelése lassú Nem alakult ki a megújulók rendszerbe integrálása Késik a megújuló energiára a METÁR rendszer kialakítása A magyar kormány kötelezettséget vállalt bizonyos megújuló energia hasznosítási volumen megvalósítására A határidő miatt kényszer intézkedések válhatnak szükségessé Nem látható miképp lehetne a vállalt kötelezettségből kihátrálni A magyar kormány megújuló energia kötelezettsége Indokolt lenne az állami kötelezettség teljesítésére olyan pályákat meghatározni, amelyek a legkisebb költség, a legkisebb támogatás mellett, legkisebb veszteséggel teljesíthetők - 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

3. A vízenergia szerepe átértékelődött – indokolt a felülvizsgálata KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergiát A vízenergia Európában és a régióban egyaránt számottevő energetikai tényező és az is marad A vízenergia megújuló és tiszta energia Az egyik legkisebb termelési költségű villamos energia Egyszerű technológia és hosszú élettartam Hosszú távú árstabilitás, alacsony árkockázat Kipróbált, alacsony kockázatú technológia A helyi tudásra és a helyi munkaerő használatra alapozható Növeli az energiafüggetlenséget A többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés biztosítása A technológiák között a legmagasabb hatásfokú Versenyképes, hatékony, többnyire nem igényel támogatást Segíti más megújulók rendszerbe integrálását A klímavédelmi törekvések felértékelték a vízenergiát A nemzetközi gyakorlatban a víz a fő megújuló energia forrás. Középtávon sem a súlya sem a szerepe nem változik. Az IEA 2012 júliusi prognózisa az ábra szerinti. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer forrásként is jelentős A régió villamos energia termelési szerkezete 2010-ben (EU) Európa megújuló forrásból termelt villamos energia szerkezete 2010 (IEA) A vízenergia számottevő energetikai tényező Nem racionális nem létezőként kezelni A régióban termelt villamos energiából 2010-ben 52,72% a szén alapú termelésből származott. Az arányokban második a víz 18,20% és harmadik az atom 14,14%. A földgáz alapú termelés 10,58% . Az EURELECTRIC európai tagországok megújuló energia hasznosításában a vízenergia 2008-ban 69% részt vállalt. Ezt követte: a szél 15%, a szilárd biomassza 7%, hulladék 4%, biogáz 3% stb. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A piac liberalizálás, a nagyblokkos építés és a megújuló energia hármas szorításban →→ felértékelődött a flexibilis vízenergia A vízenergia Európa belső forrása. Diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. A legfontosabb megújuló energia technológia Klímabarát és részt vesz a rendszer stabilitásban Gyors megtérülésű és magas hatásfokú. Európa vízenergia hasznosítását folytatni kell. A fenntartható vízenergia központi Európa jövőjében. Szerepe van a klímapolitikai célok elérésében Az EURELECTRIC állásfoglalása szerint a vízenergia és fejlesztése európai érdekű Nagy volumenű szivattyús energiatározó program A teljes program 31 000 MW, folyik az első ütem Jogszabályban megújuló energiának ismerik el Tilos a vízenergia megszüntetése a Kongresszus engedélye nélkül. (Kongresszus 6247) Tilos szövetségi forrásból támogatni a vízenergiával szemben elkötelezett szervezeteket Kötelező a környezetvédelmi szabályokból eredő költségek havonkénti közzététele Hydropower Regulatory Efficiency Act of 2013 USA Kongresszusa szerint a vízenergia növeli a gazdaságot és védi a környezetet Hasonló trendek tapasztalhatók a nemzetközi gyakorlatban KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A válság következményei fokozottan kiemelik a magas árstabilitású vízenergia hasznosítás versenyképességét Az erőmű típusok kiegyenlített energia költsége LCOE mérsékelt diszkont tényező mellett MEGÁLLAPÍTÁSOK: A kiegyenlített energia költség LCOE a súlyozott (közelítően az évtized második felére becsülhető) diszkont tényező mellett legtöbb típus esetében magas. Kivételt jelent a víz aminek LCOE értékei közel vannak a prognosztizált árakhoz. A legelőnyösebb erőmű típusként a víz emelhető ki. Minden esetben a nyílt ciklusú gázturbina és a kis geotermikus erőmű létesítés látszik a legkevésbé szerencsés döntésnek. Közel megegyező csoportot alkot a lignit, szén és a CCGT. A lignit előnyösebb lehet a másik kettőnél, melyek között a sorrendet a tüzelőanyag ár és a CO2 ár alakulása szabhatja meg. A megújulók között közel megegyező csoportot alkot a nap és a szél. A szél valamivel kedvezőbbnek látszik, de a nap kerülhet előtérbe. Jelenleg támogatás nélkül nem valósítható meg. A biogáz és a biomassza, különösen kis teljesítmények mellett kedvezőtlenebb, jelentős támogatást igényel. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A legelőnyösebb típusként a víz emelhető ki, támogatás, vagy jelentős támogatás nélkül is megvalósítható. A villamos energia termelő beruházások termelési költsége az üzembelépés évében MEGÁLLAPÍTÁSOK: A termelési költségek alapján a nagyerőmű típusok közül a víz költsége a prognosztizált villamos energia árak alatt marad. Hozzávetőleg az 1,0 MW feletti teljesítményeknél kisvízerőművek is. Második helyre sorolható az atom aminek termelési költségei illeszkednek a villamos energia árprognózisokhoz. Célszerű vizsgálni a lignit lehetőségeit, a lignit árak és a villamos energia árak függvényében. A piaci feltételek számottevő módosulásáig a földgáz bázisú termelés fejlesztésének és kiemelten a nyílt ciklusú gázturbina létesítés mélyebb vizsgálata nem indokolt. A megújuló energiaforrás hasznosítása terén második helyre sorolható a szél és a nap. Legnagyobb kockázatú és támogatás igényű a biogáz és a biomassza, melyek üzemben tartása a piaci árak mellett várhatóan nem biztosítható. Kiemelten magas kockázatúnak ítélhető a geotermikus energia kb. 8-10 MW alatt a vizsgálata nem látszik indokoltnak. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A belső és külső energetikai és gazdasági környezet alapján szükséges és indokolt a vízenergia hasznosítás felülvizsgálata Ellentmondás látható a magyar gyakorlatban Az EU fontos szerepet szán a vízenergia hasznosításnak a klímapolitikai célkitűzések elérésében és a megújuló energia részarányának növelésében. A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer energiaforrásként is jelentős súlyú. A folyamatban levő integrációs folyamatok és a villamos energia import alakulása kiemelten felhívják a figyelmet a magas árstabilitású és alacsony termelési költségű források, a régiós piacon versenyképes források - közöttük a vízenergia szükségességére a Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott célok teljesíthetősége és az import függőség mérséklése érdekében. Ezzel szemben a magyar a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és kialakítás alatt álló METÁR (csak <4MW) rendszer közös eleme, hogy nem számolnak a vízenergiával. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő belföldi energiaforrás. A felülvizsgálat indokolt. A magas árstabilitású vízenergia a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhat. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

4. A vízenergia hasznosítás szolgáltatásainak piaca átalakul – erősödik az import nyomás KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A vízenergia hasznosítás területén az integráció és az egységes piacon való versenyképesség szabja meg a fejlődés irányát Az EU előirányzat: a megújuló energia értékesítése 2020 után a verseny piaci. A támogatások csökkennek és egyes országokban meg is szűnnek. Kezdeményezés arra, hogy a megújuló energia már most is saját erőből - támogatás nélkül - kell fejlődjön. A vízenergia hasznosítása a rendszerben két lényeges funkciója különíthető el Primer megújuló energiaforrás a vízenergia alap funkciója az áramszolgáltatás kezdetétől Megújuló energia szabályozott piac TÁMOGATOTT Villamos energia nagykereskedelmi piac VERSENYPIAC Termelés támogató eszköz a villamos energia szolgáltatás biztonságának támogatása Szabályozási szolgáltatási piac (2020-tól versenypiac!) KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás Az európai gyakorlatban az átlagosnak tekinthető támogatott vízenergia árak a következő ábra szerinti trendet mutatják A vízenergia támogatott átvételi árai egyes európai országokban A háztartási méretű hasznosítás kap az átvételi árakban is preferenciát. Kiemelt támogatásban részesülnek az 50-100 kW alatti törpe erőművek, ahol a támogatott ár elérheti a nagykereskedelmi villamos energia ár 4-5 -szörösét. A kiemelt támogatásnak feltehetően foglalkoztatási indoka van a kistelepüléseken vagy környezetében. Az 1-2 MW beépített teljesítmény alatt nagykereskedelmi villamos energia ár 1,5-2,5 –szerese kerül alkalmazásra. Az esetek jelentős hányadában 5-6 MW fölött nem határoznak meg átvételi árat és az energia értékesítése piaci feltételek mellett történik. Az 5-6 MW fölötti vízenergia általában a verseny piacon, támogatás nélkül kerül értékesítésre – de megújulónak számít KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A nagykereskedelmi piac integrációjának eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás és a piaci verseny Az EU tervei szerint az integráció eredményeként az egységes villamos energia piac 2014 –ben létrejön. A cseh, szlovák és magyar másnapi piac összekapcsolása létrejött. A román és lengyel csatlakozás folyamatban van. A piaci verseny eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy - más európai országok gyakorlatához hasonlóan - a magas földgáz árak mellett a hazai menetrendtartó, földgáz tüzelésű erőművek kiszorultak a termelésből. A hazai villamos energia termelés a menetrendtartó erőművek működési tartományában nem volt versenyképes az importtal. Az integráció eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás. A villamos energia országhatárokon átívelő szabad kereskedelmében az alacsony termelési költségű és magas árstabilitású, helyi vízenergia várhatóan felértékelődik. MW Az import és a hazai források rendszerterhelésben 2012. május folyamán KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A szabályozási piac integrációs folyamata rendkívül magas gazdasági eredményeket hozott - nem kétséges a folytatása A szabályozási piac integrációja folyamatban van. Kialakult a határkeresztező kapacitások regionális közös allokációja (CASC és a CAO) Az ENTSO-E tíz éves fejlesztési terve keretében 2016-ig megvalósulnak a szükséges magyar határkeresztező kapacitás bővítések. Elkezdődött a szabályozási piac integrációja brit-francia (BALIT) a négy német TSO (GCC) közös rendszer szabályozási szolgáltatás beszerzés keretében. A német GCC bázisán létrejött az IGCC integrációjához eddig csatlakozott a dán, a holland, a svájci, a cseh és a belga TSO. A szabályozási piac integrációjának öt éves eredménye, csak a német rendszerben 300 millió EUR/év - így nem kétséges annak folytatása. A közép-európai szabályozási piac integrációja (2012 nyarán) (független a nagykereskedelmi piactól) (Csatlakozott 2012 -ben) (Az ELIA csatlakozott2012 -ben) Lengyelország csatlakozása 2012 –ben tervezett Az integrációval kapcsolatos magyar szándékok, illetve elképzelések jelenleg még nem ismertek, de integrációból való kimaradás valószínűtlen KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

5. A vízerőművek fejlesztése - primer megújuló energia forrásként KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Rendszer szabályozás - dinamika - Az integráció eredményeképp kialakuló egységes piacon való versenyképesség biztosítása szabja meg a fejlődés irányát Rendszer szabályozás - dinamika - Primer energiaforrás hasznosítás - fenntarthatóság - Megújuló energia hasznosítás - olcsóbbítás - a rugalmas működés és a dinamika biztosítása a működési tartományok és manőverező képesség növelése gazdasági versenyképesség a hosszú távú előnyei és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése Stratégiák a hatások elkerülésére - mérséklésére gazdasági versenyképesség Az olcsóbbítást célzó új eszközök, megoldások és segédeszközök alkalmazása jelenti a fő fejlődési irányt KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A kisvízerőművek megvalósításának feltétele a támogatott tarifa és beruházási és üzemi költség igényük mérséklése A sok helyen preferált kis- és törpe vízerőművek gazdasági feltételei aránytalanul kedvezőtlenebbek. A fajlagos beruházási költségei elérik ill. meghaladják az atomerőmű létesítés fajlagos költségeit – de a kihasználásuk sokkal alacsonyabb. A törpe kapacitások csak magas támogatás mellett lehetnek gazdasági szempontból megvalósíthatók. Költségeik csökkentése döntő súlyú a megvalósíthatóságuk szempontjából. A német VDI által meghatározott költségtrend - 1 MW alatt (Verein Deutscher Ingenieure) A gazdasági áttörés nem alakult ki. Ígéretes részlet megoldások, de hiányzik a komplex, olcsó egység. Sok találmány, kevés eredménnyel. A létesítés periodikusan visszatér - többnyire eredménytelenül. A fejlesztések K+F jellegűek nem hoztak áttörést. A kis teljesítményű kisvízerőművek többnyire drágák, túlságosan kis teljesítményűek és gazdaságilag gyengék. Irányok: kis esés → új építmény nélküli → a merülő berendezések → távműködtetés → egyszerű gátszerkezetek → kompakt berendezések → halvédelem → kis környezeti hatású szerkezetek. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A közepes és nagyerőművek fejlesztési súlypontja a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly A magyarországi villamos energia fogyasztás 10 –12%-át kitevő hazai vízenergia hasznosítását, vagy az arról való lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják. A hazai szempontból is mértékadó vízerőművek esetében: a technológia kiforrottnak mondható, műszaki kockázatai nem jelentősek, üzeme gazdasági szempontból stabil, független a tüzelőanyag ármozgásoktól, megújuló természeti erőforrást hasznosít, részt vesz az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentésében, megvalósítása helyi eszközöket igényel a helyi foglalkoztatottságot javítja, helyi forrásként, használata az energia függőséget csökkenti. A vízenergia hasznosítása számottevő energetikai tényező. A legkisebb termelési költségű villamos energia, árstabilitást, energiafüggetlenség növel. A vízerő készletek rendelkezésre állnak. A vízenergia hasznosítása, megfelelő nagyság esetén nem igényel gazdasági támogatást. A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez ez jelentheti a fogyasztókra legkisebb gazdasági terhet okozó megoldást A döntések tudományos igényű, részletes és komplex vizsgálatokat igényelnek. A hasznosítás fejlesztésének mozgató erejét a hosszú távú előnyei jelentik. Súlyponti feladat a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezetvédelem közötti összhang biztosítása. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás A vízenergia nem-létezőként kezelése sem a fogyasztók sem az energiapolitikai célok teljesülése szempontjából nem szerencsés A vízenergia jelentheti a legkisebb klímavédelmi terhet A megvalósítás és az üzem költségei, valamint a termelés értékesítésének bevételei közötti egyensúly megtartásával kialakíthatók a piaci környezetben működőképes vízerőművek. A vízerőmű gazdasági megvalósíthatósága függ a rájuk terhelt infrastruktúra fejlesztési igények mértékétől. A működéshez feltétlenül kapcsolódó és szükséges infrastruktúra fejlesztéstől függően a vízerőmű projektek beruházási vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósíthatók lehetnek. A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez a vízenergia készletek hasznosítása jelentheti a villamos energia fogyasztókra és a lakosságra háruló legkisebb terhet. „A gazdasági szempontból életképes, környezeti szempontból megbízható és szociális szempontból felelős módon megvalósított és működtetett vízerőművek fenntartható fejlődést képviselnek.” (International Hydropower Association) 2011-ben üzembe helyezett új folyami nagy vízerőmű a Rajnán (100 MW) KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

6. A vízenergia fejlesztése szabályozási eszközként KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A megújulók és az integráció miatt az eddigi gyakorlattól eltérő követelmények megjelenése várható A nagykereskedelmi és a szabályozási piac integrációja az egységes piac jelenlegi domináns egységeivel versenyképes új kapacitás ok szükségesek minden olyan szolgáltatásra képesnek kell lennie, ami az szokásos vagy lehetséges a megnövekvő import nyomás fokozott árversenyében is megfelelőnek kell bizonyulnia a régió szivattyús energiatározóival kell versenyezni a piacon A nagy volumenű megújuló energia követelményei nagy volumenű napenergia hatása a tőzsdei árakban → megoldás még várat magára a nemzetközi gyakorlat alapján → a kritikus probléma a szélenergia változékonysága a szélenergia rendszerbe illesztéséhez automatikus mobilizálású → szekunder tartalék a változékonyság, tárolási és tartalék igény → megoldás a vízenergia, a szivattyús energiatározó A megújuló energia hatása a piacok működésére a hagyományos és megújuló arány → piac átalakulás a blokk leállítás és visszaterhelés csökkentés → negatív árak a nem szabályozható megújuló források → csúcs < base-load ár a kínálat nagyobb a terhelésnél → a frekvencia tartás tárolást tesz szükségessé A fogyasztást meghaladó megújuló termelés hatása (Energiewirtschaftliche Tagesfragen) KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A rendszer szabályozás egyesített piacán való versenyképesség meghatározó súlyú a jövő szempontjából A töltő és a kiadott energia ár különbsége fokozatosan csökken Az energia tárolás mértékadó árkülönbözetének hatása A tárolás mértékadó árkülönbsége az elmúlt évekre a felére csökkent. Ezt tovább rontja az energia tárolás hatásfokának megfelelő veszteség. Amennyiben nem áll be változás, akkor a hagyományos energia tárolás gazdasági szempontból ellehetetlenül. A kiegyenlítés műszaki és üzemi súlya nem változik sőt növekszik. a leszabályozási energia felhasználása az energiahatékonyságot növeli a terhelés kiegyenlítése a hatásfok javítás mellett CO2 csökkentést eredményez. (Példaként említhető hogy egy 600 MW teljesítményű szivattyús energiatározó hatása CO2 csökkentés szempontjából közelítően megegyezik kb. 110-150 MW szilárd biomassza tüzelésű erőmű , vagy kb. 370-500 MW újonnan belépő szélerőmű CO2 kibocsátás csökkentésével.) A megvalósíthatóság feltétele a magasabb műszaki minőség prioritása a szabályozási szolgáltatások piacán és a versenyképesség az integráció eredményeképp megjelenő importtal KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A legmagasabb szabályozási minőség a legkisebb költséggel! A megfelelően kialakított SZET szabályozó képessége +100 % és -100 % határok között fokozatmentesen rendelkezésre áll A rendszer szabályozási eszközök szabályozási tartomány összehasonlítása Típus Teljesítmény leadás Nyílt ciklusú gázturbina Kombinált ciklusú gázturbina A legmagasabb szabályozási minőség a legkisebb költséggel! Hidraulikus rövidzáras szivattyús tározó Konvencionális szivattyús energiatározó Frekvencia szabályozós szivattyús tározó Hidraulikus rövidzár és frekv. szabályozás KÉNYSZER ÜZEM NÉLKÜLI SZABÁLYOZÁS Teljesítmény felvétel +40 és +100% között +50 és +100% között +25 és +100% között és -100% +20 és +100% között ill. -40 és -100% +25 és +100% -75 és 0% és -100% -100 és +100% között Szabályo-zási zóna KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A Nemzeti Terv megszűnése A magyar villamos energia rendszerből hiányzik a modern szabályozó kapacitás a megfelelő rugalmassággal A rendszerirányítási problémák megoldására a Kormány 2011. szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére. A Nemzeti Tervben foglaltak szerint a Kormány támogatásban részesít egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó beruházást. A Kormány álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamos energia rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van. A Nemzeti Terv A projekt 2012. május végén a CO2 piac megingása és kockázatai következtében nem folytatódott. A Nemzeti Terv megszűnése KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás 6. A környezetvédelem - segítője, vagy gátja a megújuló energiaforrások hasznosításának? KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A környezet-védelmi hatóság A környezet-védelmi szervezetek Nem egyértelmű a kérdés a környezetvédelem megújuló energiát segítő vagy gátló szerepéről A környezetvédelmi hatóság működési feltételei, eljárásrendje, hatásköre jogszabályokkal lehatárolt. Álláspontját az érintett szakterület szabályai és a jogszabályi előírások alapján alakítja ki. Az eljárás tárgyát képező hasznosítást nem áll jogában sem gátolni, sem pedig segíteni. Kivételek, eltérések, vagy tévedések mindig előfordulhatnak, de azokból általános érvényű következtetést nem lehet levonni. A környezet-védelmi hatóság A környezetvédelmi szervezetek többnyire nem szakmai szervezetként működnek. A szervezetek működését a törvényesség betartásának általános szabályain túlmenő előírások, jogszabályok nem korlátozzák. Álláspontjuk kialakítását szakmai szabályok nem korlátozzák. Az egyes esetekben saját értékrendjük és érdekeik szerint járhatnak el és az érdekeik szerint gátolhatják vagy segíthetik akár a megújuló energia fejlesztését is. Általános érvényű megállapítás nem tehető, de meg kell említeni, hogy valamilyen okból a sajtó nem, vagy csak nagyon ritkán ad hírt olyan helyfoglalással járó fejlesztésekről ahol segítő szerepet játszottak. A környezet-védelmi szervezetek KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A vízenergia hasznosítás elemzésének lehetséges szempontjai Nem a környezetvédelem a vízenergia hasznosítást meghatározó, hanem csak a követelmények egyike Helyi munkahely teremtési lehetőség. Megfizethető infrastruktúra és szolgáltatás. Versenypiacon értékesíthető termék. A támogatási matematika piac torzító hatása. Az import függőség mérséklése. A függőség nemzetbiztonsági szempontjai. A villamos energia termelés árának stabilizálása. A megújuló energia ártámogatásának csökkentése A környezet védelme. A klímavédelmi célkitűzések elősegítése. Az energiahatékonysági célok elősegítése. Ellátás biztonság növelése. A rendszer szabályozás diverzifikálása. Lobbi érdekek vagy azok sérülése. Stb. (cirkusz potenciál) A vízenergia hasznosítás elemzésének lehetséges szempontjai Az EURELECTRIC álláspontja szerint még az EU egyes igazgatósági közötti prioritások sem tisztázottak. Így rendezhetetlenek a környezetvédelem  klímavédelem  Víz Keretirányelv hármasának ellentmondásai. EU szinten is zavar van. A mértékadó EU és hazai szabályozás hiánya átjárhatatlan helyzetet teremt. Csak a kiemelt beruházás működik. Az egyes szempontok gyakran egymást akadályozzák. Zavar van. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Bizonytalanságot keltenek a természeti erőforrás és a földterület használati jogának feltételei – csak az engedélyest kötelezik Nem alakult ki a más országokban a természeti erőforrások használati jogának megszerzésére alkalmazott koncessziós rendszer. A használati jogot verseny és lényegi kötöttségek nélkül, korlátlan időre, gyakorlatilag ingyen meg lehet szerezni. A nemzeti ajándékért nagy tolongás a szerencse vadászok között, többnyire laikus elképzelésekkel. A természeti erőforrás használata rendezetlen Az országhatárt keresztező folyók medre és ártere kizárólagos állami tulajdonban van. A területek tulajdonosa a magyar állam és képviseletében a kincstár jár el. A kezelési jogot a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak adták határozatlan időre. A vízügyi igazgatóságokról a működésükhöz szükséges forrást a költségvetésből kapják. A költségvetési kontroll megkerülésével kapott forrás felértékelődött. Pl. a kiskörei erőmű esetében a földterület használatáért a forrás átadási kötelezettség az éves árbevétel 36%-a. Az állami tulajdon használatával kapcsolatos versenyeztetésről valamiért nem szólnak a hírek. A szabályok nem átláthatóak. A használati jogokat gyakran ismeretlen német vagy osztrák magánszemély vagy csoportja kapja meg (kizárva pl. az önkormányzatokat is). Az állami földterület használata rendezetlen A stabil beruházási környezet hiányzik, a kötelezettségek gyakran csak az engedélyesre vonatkoznak. Pl. az 1996-ban minden szükséges engedély birtokában egy 150 éves vízimalom rekonstrukciójával megvalósított, távműködtetett demonstrációs célú kisvízerőműre a hatóság máig sem adott ki üzemelési engedélyt. De kártérítést sem fizetett. Mivel a beruházó nem bocsátkozott pereskedésbe, a pénze elveszett. A stabil beruházási környezet hiányzik KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A vízerőművek környezeti hatásai terén a szakma bemutatta, hogy képes a problémák elkerülésére vagy mérséklésre Minden infrastruktúra fejlesztésnél jelentkeznek hatások a környezetre, a döntések előkészítése összehasonlítást tesz szükségessé, Kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia hatásai : földterület, fauna, flóra, vízjárás, hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel,különböző szakterületek kutatják a hatásokat és a védekezési módokat, Az erőfeszítések eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére széles tartományban eredményes stratégiák alakultak ki, a nemzetközi szakma bemutatta, hogy kész és képes a problémák előjelzésére és mérséklésére, az eredmények alkalmazása környezeti javulást eredményezett A környezeti megfontolások beépítése a tervezésbe és az üzembe ma már standard gyakorlat. A környezeti hatások elkerülése vagy mérséklése A természetes víztestek használata, állapotának javítása számtalan – vélt vagy valós - nehézségbe ütközik. A német gyakorlatban az egyre újabb hatósági igények általánosságban 8% termelés csökkenést okoztak az üzemelő létesítményeknél. A folyamatosan jelentkező beruházási igények (pl. halvédelmi beruházások), egyes esetekben az üzem fenntarthatóságát veszélyeztetik. A magyar minisztériumi álláspont szerint, amit a Víz-Keret Irányelv alapján kidolgozott vízgyűjtő gazdálkodási tervek nem tartalmaznak, nem képezheti engedélyezés tárgyát. De nem mérték fel és nem egyeztették a távlati fejlesztések lehetőségeit. Tehát a terv befagyasztotta a fejlesztések lehetőségét. A Víz-Keret Irányelv követelményei KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás Általában nincs érdekütközés a természetvédelem követelményei és a szivattyús energiatározó létesítés között Környezeti szempontból szokásos megoldás a földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása. Minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre gyakorolt hatásokat. A szivattyús energiatározó üzemanyaga és az energiatárolás közege a természetben előforduló víz, amit természetes állapotában használ fel és ad vissza. A vizet az üzem nem szennyezi. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. Gyakran védett természeti területen valósulnak meg: a Fekete Vág az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; a Foyers a Loch Ness tavon; a Bajina Basta a Tara Nemzeti Parkban, a Világörökség részét képző területen épült; a Dlouhe Strane a Jeszenik hegység tájvédelmi körzetében; a Dinorwic és Ffestnniog a Snowdonia National Park területén; a Yards Creek a Delaware Water Gap National Recreation Area területén; a Seneca az Allegheny National Forest területén; a Helms a Sierra National Forest területén; az Imaichi, Numappara és Shimogo a Nikko National Parkban; a Numappara egyben a Világörökség részét képző területen épült; az EU hozzájárulásával jelenleg fokozottan védett természeti területen és Natura 2000 területen épül a Baixo Sabor Portugáliában. A Dnyeszter a Világörökség részét képző és a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területen épül a Világbank támogatásával és finanszírozásával. KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás ÖSSZEFOGLALÁS: KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

A komplex, tudományos igényű vizsgálat azonban várat magára! A vízenergia alacsony termelési költsége és az árstabilitás növelő hatása alapján a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhatna. A kisvízerőművek fejlesztését számtalan ötlet teszi összetetté, kevés gyakorlati eredménnyel. A fő irány a magas beruházási költségek csökkentése. A gazdasági áttörés nem alakult ki. Környezeti szempontból a kisvízerőművek heterogén követelmény rendszert képviselnek. A közepes és nagy vízerőművek esetében a technológia kiforrott, a fejlesztés súlypontja a hatékonyság növelés, a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése. A nemzetközi szakma bemutatta, hogy képes a környezeti problémák előjelzésére és mérséklésére. A szabályozási szolgáltatások fenntarthatóságának feltétele a versenyképesség a várható importtal. A fejlesztések iránya a szabályozhatóság növelése, a manőverezési képesség javítása és a rendelkezésre álláshoz szükséges tároló kapacitás biztosítása. A földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre és környezetre gyakorolt hatásokat. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. A környezetvédelem prioritásaiban EU szinten is zavar van. A szabályozás átjárhatatlan helyzetet teremt. Csak a kiemelt beruházássá nyilvánítás működik. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás. Az importtal szembeni versenyképesség eszköze lehetne különösen a rendszer szabályozás terén. A hazai vízenergia értéke olyan nagy, hogy arról a lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják. A komplex, tudományos igényű vizsgálat azonban várat magára! KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás

Vízenergia hasznosítás Köszönöm a figyelmüket! KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás