Helyi érdek, helyi érték Az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésének jogi és intézményes háttere Bullain Nilda, Csanády Dániel, Móra Veronika

A program célja Az önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködések elősegítése A civil szervezetekkel foglalkozó önkormányzati munkatársak munkájának eredményesebbé és hatékonyabbá tétele Képzés, tapasztalatcsere Útmutató, segédlet

A képzés célja Fogalomtisztázás: mit is jelent az együttműködés, a partnerség? Elméleti háttér nyújtása a mindennapi munkához (pl. jogviszonyok tisztázása, részvételi formák stb.) Gyakorlati helyzetek, kérdések, problémák elemzése és közös válaszok megfogalmazása Tapasztalatcsere kollegákkal

A képzés felépítése I. Bemutatkozás – Helyzetkép II. Előadás •A civil kapcsolatok alakulása Magyarországon •Az együttmúködés jogi eszközrendszere •Az együttműködés keretei, intézményesítése Szünet III. Tapasztalatcsere, műhelymunka •Civil szervezetek részvétele a döntéshozatalban •Civil szervezetek finanszírozása •Kapcsolattartás és kommunikáció Lezárás

Civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatának alakulása Kiemelkedő szerep a rendszerváltás után a közszolgáltatások biztosításában (hiánypótlás, szociális háló) Gyenge érdekérvényesítő és önszerveződő funkció a civilek körében

Civil szervezetek és önkormányzatok kapcsolatának alakulása 2. Intézményes feladat-átadás dominanciája: közalapítványok és közhasznú társaságok Ahol a jog intézményes eszközt biztosított, kevés tér maradt a szerződéses formára Megszűnt jogi formák – lehetőség nyílik a szerződéses kapcsolatokra?

A klasszikus civil szervezetek és a nonprofit szektor bevétele önkormányzati támogatásból* 1995-ben és 2005-ben 2008-as áron, millió forintban, illetve az összes bevétel százalékában * Az alaptevékenység önkormányzati szervektől származó bevétele nélkül Forrás: KSH

Az EU csatlakozás új kihívásai Újfajta kapcsolatok megjelenése: partnerség a pályázatokban, fejlesztésekben (EK 1083/2006 rendelet, 11. cikkely) Magasabb szintű elvárások a civil szervezetek bevonására a helyi és regionális tervezésbe („ konzultáció ”) Ugyanakkor: konvergencia-program és költségvetési megszorítások – a központi források csökkenése

Az együttműködés és a partnerség Partnerség: egyenrangú felek között létezik Együttműködés: nem egyenrangú felek között is lehetséges Melyikről beszélünk?

A civil szervezetekkel való kapcsolatok jogállása Magánjogi viszonyok pl. ingatlanbérlés piaci áron Közjogi viszonyok pl. hatósági engedélyek Vegyes jellegű viszonyok pl. közfeladat ellátás

A vegyes jellegű jogviszonyok fő formája: a közigazgatási szerződés (közszerződés) Közjogi és magánjogi fél között jön létre Az önkormányzati szervnek többlet-jogosítványai vannak a közszolgáltatások biztosításának kötelezettsége miatt. Az önkormányzati szerv egyoldalú beavatkozási jogokkal rendelkezik (pl. kiterjedt ellenőrzési jog, felmondás, szankciók stb.). A civil fél részére ugyanakkor garancia szükséges a források folyamatos biztosítására.

Magyarországi helyzet Közigazgatási szerződés (közszerződés): •nincs a magyar jogrendszerben, ágazati jogszabályok előírásai alapján kötött magánjogi szerződések jellemzőek •nincs egységes szemlélet a felek jogait és kötelezettségeit illetően, alapvetően a hatósági szempontok érvényesülnek •IRM tervezet (2006) - lekerült a napirendről

A közszerződés formái: Szolgáltatásra irányuló közszerződés Fejlesztésre vonatkozó közszerződés Szervezeti jellegű közszerződés Hatósági határozatot pótló közszerződés

A civil szervezetekkel kapcsolatos fő formák Civil közszerződések: közszolgáltatások biztosítására, kötelező vagy nem kötelező önkormányzati feladatok ellátására, fejlesztési feladatok megvalósítása (pl. közös pályázat) Program-megállapodások: önkormányzati politika, terv, koncepció közös végrehajtására, hatáskör közös gyakorlása

A program-megállapodások jellegzetességei Az önkormányzat melletti szerződő fél nem egy szervezet, hanem szervezetek csoportja – akár formális képviselet nélkül is. Nagy hangsúly a közös értékeken, célokon, illetve a két fél „hozzáadott értékének” leírásán Konkrét kötelezettségvállalások, források biztosításával Keretjelleg; nem teljesítés esetére nincs szankció

A program-megállapodások kialakulása Civil koncepció Egyoldalú, belső dokumentum, gyengén irányadó Civil stratégia Egyoldalú, részvételi elvű határozat, kötelezően irányadó Civil keretegyezmény (kompakt) Kétoldalú, aktív részvételen alapuló megállapodás, kötelezettségvállalások, cselekvési terv

A civil keretegyezmény Brit minta, kelet-európai elterjedés Szükséges feltételek: partneri szemlélet, bizalom, kölcsönös készség a kötelezettségvállalásra Képviselet kérdése: jogi, nem pedig politikai képviselet szükséges (azaz nem kell egyetlen kizárólagos civil érdekképviselet, de szükséges az önszerveződés bizonyos foka) Az aláíró civil szervezetek közötti egyenrangúságot is biztosítja

Magyarországi helyzet Program-megállapodás: •kísérlet történt mind országos, mind helyi szinten, de problematikus a megvalósítás •helyette a civilekkel való együttműködés intézményes kapcsolatrendszere alakult ki –„felülről szervezett” egyeztető mechanizmusok –támogatási rendszer

Az együttműködések tartalma Az együttműködési dokumentumok tartalmilag vonatkozhatnak: •a megállapodás időtartamára és a felülvizsgálat módjára •a képviseletre, az intézményi keretekre, •az elismerés formájára, •a döntés-előkészítésre, •a szabályozás módjára, •a szerződéses kapcsolatok feltételrendszerére, és •a támogatások rendszerére.

Civil kapcsolatok intézményesülése Jellemző formák: •Civil műhelyek •Civil fórumok •Civil kerekasztalok •Civil tanácsok •Civil tanácsadó testületek •Civil házak •...

Civil kapcsolatok intézményesülése Mikor eredményes? •Ágazati alapon vagy az egész civil szektorra vonatkozóan •Nyitott vagy meghívásos •Választott vagy „önjelölt” •Tanácsadó vagy döntéshozó •Érdekképviseleti, közvetítő, vagy szolgáltató ?

Információátadás : passzív és aktív Konzultáció : véleményeztetés Aktív részvétel : a koncepció, a döntési alternatívák és szempontok közös kialakítása és értékelése Szükséges a hozzáférés és az érthetőség biztosítása (nem csak kiválasztott szervezeteknek) Kétoldalú aktivitás szükséges minden szinten Részvétel a döntéshozatalban Folyamat-szemlélet: szükségletfelmérés, döntés- előkészítés, döntés, végrehajtás, monitorozás, értékelés

Civilek részvétele a döntéshozatalban 1.) Információ: pl. tájékoztatás a közgyűlési és bizottsági napirendekről; határozatokról stb. Elektronikus hozzáférés 2.) Konzultáció: pl. eseti vagy állandó meghívás a bizottságba 3.) Aktív részvétel: pl. Civil Kerekasztal Civil stratégia, támogatási elvek stb. közös kialakítása Települési stratégia közös kialakítása Civilek bevonása a költségvetési tervezésbe

Pénzügyi kapcsolatok fő formái Támogatás –Önkormányzati cél megvalósítása Szerződés –Szolgáltatás-vásárlás Normatív finanszírozás –Közfeladat-ellátás ellenértékének megfizetése (harmadik fél általi kifizetése)

Pénzügyi kapcsolatok alapelvei Átlátható, fair módon történik a támogatás illetve kiszerződés – pl. pályázat, tenderfelhívás, közzététel Egyértelmű a kapcsolat jellege (azaz, amikor szolgáltatás nyújtás történik akkor nem támogatást ad az önkormányzat: jótékonyság vs partnerség) Tiszták a szerződéskötés, a megvalósítás, a beszámolás és a lehetséges folytatás kondíciói; ezeket a nonprofit is befolyásolhatja A beszámoltatás nem csak eljárási kontrollt jelent, hanem eredmények értékelését is

Pénzügyi kapcsolatok lehetséges rendszere ForrásokMechanizmusok Éves keret a költségvetésben a civil szervezetek támogatására – Civil Alap Pályázati kiírás - civil szervezetek nevesítése a költségvetésben? Közbeszerzési keretMegbízási szerződés Normatív támogatásokKözfeladat-ellátási szerződés kötés Bizottsági vagy általános keretÖnerő rendelkezésre bocsátása Központi forrásokKözös pályázat Önkormányzati ingatlanok, infrastruktúra, eszközök Természetbeni támogatás

Kommunikáció a civil szervezetekkel Kapcsolattartó személy: civil referens vagy más megbízott Civil szervezeti adatbázisok Helyi média használata Internet használata Facilitált gyűlések, fordított sorrend, szervezeti helycsere, piros tapéta stb. Lakosság bevonása: költségvetési meghallgatás, fókuszcsoportok, elégedettség-mérés, panaszelemzés stb.

Az együttműködés korlátai – dilemmák, kihívások Civilek politikai részvétele Civilek részvétele a róluk szóló döntések meghozatalában meddig terjed? Összeférhetetlenségi szabályozás! A személyi összefonódások előnyei és hátrányai A személyeken múlik minden? A civil szervezetek hiányosságai A civilek és a lakosság kapcsolata