A „Honfoglalás” című film szarvasa A GÍMSZARVAS-TENYÉSZTÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYE Dr. Zomborszky Zoltán Ph.D. II. Kaposvári Állat-egészségtani Nap 2005. október 20. A „Honfoglalás” című film szarvasa

A GÍMSZARVAS RENDSZERTANA Emlősök (MAMMALIA) osztálya Párosujjú patások (ARTILODACTYLA) rendje Kérődzők (RUMINANTIA) családja Szarvasfélék (CERVIDAE) alcsaládja Szarvasmarhafélék (BOVIDAE) alcsaládja Újvilági Muflon (Ovis gmelini musimon) Alpesi zerge (Rupicara rupicara) Capreolus nemzetség Európai őz (Capreolus capreolus) Alces nemzetség Jávorszarvas (Alces alces) C. e. maral C. e. hippelaphus Óvilági Cervus nemzetség Gímszarvas (Cervus elaphus) A 68 kromoszóma számú gímszarvason belül az alfajok, a regionális változatok az agancs alakja, tömege és testsúly tekintetében nagy fokú eltéréseket mutatnak. Dama nemzetség Dámszarvas (Dama dama)

A SZARVASFÉLÉK DOMESZTIKÁCIÓJA Magyar gímszarvasbikák Új-Zélandon Skandináv és szibériai területeken: rénszarvas - hús, bőr Kínában zárt kertekben: szikaszarvas - barkásagancs pantokrin Az újkori szarvastenyésztés Új-Zéland Új-Zélandi Szarvas Farmerek Szövetsége: 3000 farmon közel 3 millió gímszarvas (Cervus elaphus scoticus) Magyar gímszarvasbikák Új-Zélandon C. e. hippelaphus „Új állattenyésztési ágazat”

GENETIKAI FELADATOK A GÍMSZARVAS-TENYÉSZTÉSBEN VADGAZDÁLKODÁS heterozigócia ÁLLATTENYÉSZTÉS homozigócia ZÁRTTÉRI TARTÁS BIODIVERZITÁS GÉNREZERVÁTUM SZELEKCIÓ HÚS, AGANCS

A ZÁRTTÉRI GÍMSZARVAS-TENYÉSZTÉS HATÁLYOS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 1996. évi LV. törvény A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 56/2005 (VI. 25) FVM rendelet Vtv. 22. § (1) Vadaskert a vadászterület gímszarvas, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászat céljából arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel eltárt része nagyvadfajok esetében legkisebb kiterjedése 500 ha Vtv. 24. § (1) Vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésű kerítéssel bekerített területe. Az engedélyben meg kell határozni... b) a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket Vhr. 18. § (1) A vadaskert egészében biztosítani kell a vad természetes táplálkozási, rejtőzködési… lehetőségét Vhr. 19. § (1) A vad nem vadászati célú zárttéri tarásának minősül: a) ha a vad zárttéri tartását részben vagy egészben nem vadászati célra végzik; b) ha a vadaskertben tartható vad szaporítását, tartásár szolgáló elkerített terület a vadaskerttől úgy áll külön, hogy a vad átjárása vagy lábon való átterelése nem lehetséges. Állategészségügyi Szabályzat 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 217. § (1, 2, 3, 4) vadon élő, zárttéren tartott vadászható állatok betegségének kórhatározásáról, a hatósági teendőkről A gümőkór elleni védekezésről 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet 2. sz. melléklet IV. A tenyészett gím-és dámszarvas esetében az eljárás azonos a szarvasmarhánál leírtakkal, faji sajátosságok (vékony bőr, ijedőség) miatt azonban a szakszerű végrehajtás különös gondosságot igényel.

A ZÁRTTÉRI GÍMSZARVAS-TENYÉSZTÉS MINT „ÚJ ÁLLATTENYÉSZTÉSI” ALTERNATÍVA Biológiai és faji adottságok Őshonos röghöz kötött, alkalmazkodott a hazai klimatikus viszonyokhoz, hosszú a hasznos élettartama (15>18 év), szaporodásbiológiai adottságai kedvezőek (gyors ivarérés, könnyű ellés). Jól tűri a csoportos tartást, tanulékony az etológiai ismeretek alapján a tartáshoz szükséges kertek, a kezelésekhez szükséges folyosó, tároló és kezelőrendszer kialakítható. Jól hasznosítja a legelőterületeket a hazai gímszarvas növekedési erélye és az agancsfelrakó képessége kiváló. Hasznosítási és gazdálkodási szempontok célzottan szabályozható az ivararány, a korosztály-összetétel és a létszám, istállót nem igénylő, legelőre alapozott csoportos tartás, alacsony az élőmunka igény, szakszerűen megoldható a takarmányozás, kezelhető és ellenőrizhető az állomány állat-egészségügyi szempontból. Minőségi termék előállítás tenyészállat - szarvashús / szarvasbőr A gazdaságosság alapfeltétele a zárttéri tartástechnológiát tűrő egészséges állatállományok tenyésztése.

ZÁRTTÉRI TECHNOLÓGIA - A GÍMSZARVAS ÉS A STRESSZ A gímszarvasra a zárttéri tartásban a megszokottól eltérő állandó, vagy időleges stresszorok hatnak. - a befogás és szállítás művelete, - a zárt környezet, a mozgás korlátozottsága, - a takarmány és a takarmányozási technológia, - a hierarchiai rangsor kialakulása, változása - az állománysűrűsége, - a szezonális hatások és, - az ember (dúvadak) jelenléte, kezelések és egyéb beavatkozások. Az egyed (az állomány) fokozott stresszérzékenysége miatt a nem megfelelő bánásmód közvetlen káros következménye lehet a behajtáskori sérülésekből adódó elhullás. Nagyobb stresszor hatás esetén a neurogén sokk eredetű haemorrhagias enteropathia, vagy a harántcsíkolt izmok elfajulásából eredő bénulás a postcapture myopathia. A kisebb mértékű, de állandóan ható stresszorok halmozódásának közvetett és már az állomány egészét érintő kártétele a stressz diszponált betegségek jelentkezése (gümőkór, tüdőférgesség...).

Kertben felnevelt tehén Vadonból befogott tehén Eltérő felnevelésű gímszarvastehenek szérumkortizol-koncentrációi (nmol/L, x±SD) Kertben felnevelt tehén Vadonból befogott tehén Üzekedés (n=23) (n=17) Vemhesség (n=16) ns *** nmol/L Megjegyzések: *** P<0,001, ns nem szignifikáns

Tenyésztett tehén által felnevelt Az eltérő felnevelésű - 6 és 10 hónapos - gímszarvas borjúcsoportok szérumkortizol-koncentrációi (nmol/L, x ± SD) Vad tehén által felnevelt Tenyésztett tehén által felnevelt Kézből (n=17) (n=16) (n=23) (n=19) nmol/L ** a b c A B C Megjegyzések: ** P<0,01, az eltérő betűk abc a 6 hónapos, ABC a 10 hónapos állatok átlagainak szignifikáns különbségét jelzik (P<0,05)

A vércukor-koncentráció változása gímszarvastehenekben és eltérő felnevelésű utódokban három egymást követő évben (1., 2. és 3.) a b b a b b ** mmol/L Befogott tehenek (n=7) Tehén által felnevelt állatok (n=7) Kézből felnevelt állatok (n=6) Megjegyzések: ab eltérő betűk a csoportokon belüli szignifikáns eltéréséket jelölik (P<0,05), ** P>0,01

Gímszarvasborjak (n=22) vörös- és fehérvérsejt számának alakulása *** Megjegyzés: vvs vörösvérsejt, fvs fehérvérsejt, *** átlagok szignifikáns különbsége (P<0,001)

A máj összes-zsírtartalmának (TL) változása a gímszarvasbikák bőgési időszakhoz viszonyítva (g/kg, x±SD) ns *** „döhér” bika július bőgő bika szeptember

A hazai gímszarvas-állományokban előforduló főbb fertőző betegségek és az ellenük való védekezés lehetőségei Kezeléseknek, diagnosztikai vizsgálatoknak a faji sajátosságok és az élettani szezonalítások figyelembe vételével - agancs-ciklus /ellés, szoptatás időszak - célzottan programozottnak kell lennie! EGYEDI kezelés Fizikai rögzítés kalodázási lengőajtós lefogás (borjú) Kémiai immobilizálás ketamin-xylazin kombináció /antidótum yohimbin-HCl ÁLLOMÁNYSZINTŰ kezelés: takarmány ivóvíz BAKTÉRIUMOS Gümőkór VÍRUSOS Veszettség PARAZITÁS Májmétely Tüdőférgesség Gócos tüdőférgesség Gyomor- és bélférgesség Bőrbagócs (PRION - 69/2003 rendelet Chronic wasting disease) - tuberkulin-vizsgálat - gyógyszer beadás parenterális, pour on, drencs - vérvétel - antiparazitikumok - vitaminok - makro- és mikroelemek A gímszarvas faji adottságoknak megfelelő ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI TECHNOLÓGIA a termelés szerves része, a működési és a kereskedelemi követelmények feltétele. A közösségen belüli az állatszállítás feltétele a gümőkór (Mycobacterium bovis) és a brucellózis (Brucella abortus) telepi mentesség, vagy 30 napnál nem régebbi egyedi negatív diagnosztikai vizsgálat.

A gümőkór (M. bovis) fertőzöttségre irányuló vizsgálatok vadonból befogott gímszarvas-állományokban TCH= 2-tiofenkarboxil hidrazid

A gümőkóros fertőzöttség aránya a tuberkulin-próba (B-PPD) és a M. bovis tenyésztés eredménye alapján egy gímszarvas-állomány szelekciós mentesítésekor

Egyéb állat-egészségügyi kérdések Sérülés Postcapture myopathya Kerítés stressz Téli halál szindróma Réz hiány okozta Enzootias ataxia Kalciumhiány okozta agancstő törés Karotin és A-vitamin hiány Szelén és E-vitamin hiány Rosthiány /Abrak túletetés Bendőatonia, - megterhelés, parakeratosis Heveny és idült tejsavmérgezés / Csülökirha-gyulladás Nehéz ellés

A gímszarvas szaporodásának neuroendokrin szabályozása A gímszarvas néhány szaporodásbiológiai sajátossága, a tenyésztést elősegítő eljárások alkalmazása A gímszarvas szaporodásának neuroendokrin szabályozása FÉNY napi és évszaki változása Tobozmirigy melatonin Hipotalamusz GnRH Hipofízis LH / FSH Petefészek ösztrogén OVULÁCIÓ Here tesztoszteron SPERMIOGENEZIS Ivar- tenyészérettség: 16 hónapos életkor - kifejlett kori testsúly 70 % (~100 kg) Ivarzásra jellemző a rövidülő nappalos szezonális poliösztrusz (~21 nap). A bikák bőgéskori szezonális spermium termelése - hereciklus/ agancscilkus -. A tenyészidőszakban -augusztus vége - 1 bikához ~ 25 tehén csoportosítható, a tenyészidőszak vége, a bika kihajtásának ideje november. Vemhességi idő: ~232 Vemhesség vizsgálat: szérum progeszteron >2 mmol/L Borjak születési súlya : 8-12 kg. Ikervemhesség aránya: ritka (0,3-0,5%) ovuláció

Ellési paraméterek egy tenyésztett gímszarvas-állományban (2004) Ellési százalék: 221 tenyészállatból 151 ellett - 68% Ikerellés aránya: 151 ellésből 1 ikerellés volt - 0,6% Ivararány: 152 borjúból 75 bika és 77 ünő - ~1:1 Választási elhullás: 152 borjúból 6 hullott el - 3,9% A vizsgált állomány ellési százaléka korcsoportonként és állományszinten

r=0,92

Szuperovulált petefészek ET-ből született borjú BIOTECHIKAI ELJÁRÁSOK A GÍMSZARVAS-TENYÉSZTÉSBEN - A biodiverzitás és génmegőrzés lehetőségei - Spermanyerés/mesterséges termékenyítés (AI) Embriónyerés, -átültetés (ET) Foto: Heffter T. (1991) 14,7 kg AI Zubor T. (1995) Spermanyerés Zomborszky, Z. és mtsai (1991) Szuperovulált petefészek ET-ből született borjú (1996. 06. 23.) Petesejtnyerés in vitro maturáció, fertilizáció Klónozás Származás-ellenőrzés Nagy, Sz és mtsai (2001) Szarvas-génbank