Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter

A Magyar Köztársaság ALKOTMÁNYA 70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

A rendszeres testedzés lehetséges színterei Élsport Szabadidősport

A testedzés, mint egészségfaktor Az élsport ebből a szempontból – nagy általánosságban – elhanyagolható; A sport területei közül a szabadidősport számítható ide szükség van a lakosság mozgásgazdag életmódjára;

Mindenki azt mondja, hogy IGEN! Fontos-e a társadalomnak a lakosság testi-lelki egészsége, értelmes, mozgásban is gazdag életmódja? Mindenki azt mondja, hogy IGEN! Egyén: IGEN Munkáltató: IGEN Állam: IGEN Civilek: IGEN Ha mindenkinek ennyire fontos, hol a gond? Ki az, aki hajlandó ezért terheket is vállalni? Egyén sportolási hajlandóság, és felmérések, mely szerint szívesen sportolnának, ha … Munkáltató a világon máshol igen Állam Nemzeti Sportstratégia Civilek rendezvény hegyek

A realitás: Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám alapján a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a sportol. Felmérések alapján megállapítható, hogy – összehasonlítva más országokkal – a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési módjának.

Ki fizesse meg az emberek mozgásgazdag életmódjának költségterheit? Az egyén? A munkáltató? A civil szervezetek? A szponzorok? Az állam?

Az egyén? Alapvetően Ő felel saját sportolásáért. Ő teremti elő a szükséges szabadidejét; Ő fektet be a kiválasztott mozgáskultúra elméleti és gyakorlati elsajátításába; Ő térképezi fel a szükséges feltételeket; Ő választja ki a megfelelő ajánlatot; Ő bérli, vagy vásárolja a szükséges sporteszközöket; Neki kell gondoskodnia megfelelő partnerről. Belefér-e a fogyasztói kosárba a mozgás? Nem jók a magyarok esélyei az egészségben eltöltött életévek vonatkozásában. Mi magyarok 65 ilyen esztendőben reménykedhetünk, míg a 27 EU országból 15 országban öt gondtalan évvel többre számíthatnak, és további 7 országban is jobbak az esélyek, mint hazánkban. A magyarok egészségi adatainál csak a halandósági adatai a rosszabbak. Az egészségügyi világszervezet listáján a munkaképes korúak halandósági rangsorában a 90.(!) helyet foglaljuk el

A munkáltató? Ők ugyanis érdekeltek a munkavállalók megfelelő fittségi és egészségi állapotában, azaz „termelési képességében”. Már Magyarországon is van arra példa, hogy a munkáltató átvállal költségeket a munka-vállalóinak sportolásáért, mozgásgazdag életmódjáért.

A társadalmi szervezetek? A civilek a tagságukat alkotó egyénektől vállalnak át feladatokat: a szervezésben, a feltételek megteremtésében. A feladat-átvállalást cserébe gyakran kedvezőbb költségek fejében nyújtják, köszönhetően az összefogásnak a nagyobb mennyiségnek, a nagyobb elérésnek és a nyilvánosságnak köszönhető esetleges szponzorációknak.

Az állam? ésszerű anyagi megfontolásokból és a társadalom tagjai iránti felelősség-tudatból feladatokat vállal polgárai egészsége érdekében. A sportminiszterek 1999-ben megtartott nemzetközi találkozóján általános tényként megállapították, hogy nincsenek kihasználva a fizikai aktivitásban rejlő pénzügyi megtakarítási lehetőségek. Ezeket a lehetőségeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 – ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában akként rögzítette, hogy minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben A mozgás persze önmagában nem képes orvosolni fentieket, de köztudottan az egyik legeredményesebb prevenciós módszer.

Akkor, mi a teendő?

Az ISM, a GYISM, az NSH valamint az ÖTM és az ÖM sport szakállamtitkárság közvetlen szabadidősport célú támogatásai: 2000 167 900 000 Ft 2001 394 000 000 Ft 2002 518 100 000 Ft 2003 336 300 000 Ft 2004 369 900 000 Ft 2005 1 838 900 000 Ft* 2006 584 000 000 Ft 2007 345 900 000 Ft 2008 320 900 000 Ft Felhasznált irodalom 2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról; 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról; 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról; 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről; A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a 2009. évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a 2008. évi tényadatokat; Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. évi mérlegei; Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007; Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;

A szabadidősport támogatására létrehozott közalapítvány diák- és szabadidősport támogatása 2000 439 774 000 Ft 2001 635 000 000 Ft 2002 854 671 000 Ft 2003 1 142 607 000 Ft 2004 408 000 000 Ft 2005 240 000 000 Ft 2006 240 000 000 Ft 2007 227 900 000 Ft 2008 232 000 000 Ft

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség által nyújtott támogatások 2000 0 Ft 2001 96 556 000 Ft 2002 170 446 921 Ft 2003 154 729 000 Ft 2004 67 950 000 Ft 2005 0 Ft 2006 0 Ft 2007 0 Ft 2008 0 Ft

A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen

A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen 2000 789 584 000 Ft 2001 1 152 817 000 Ft 2002 1 631 774 542 Ft 2003 1 748 378 880 Ft 2004 481 690 000 Ft 2005 2 092 900 000 Ft* 2006 715 400 000 Ft 2007 587 100 000 Ft 2008 577 200 000 Ft

Mit szeretnének a polgárok?

Lakossági prioritások élsportra és szabadidősportra vetítve a hazai versenyeket, bajnokságokat 7,67% az utánpótlás-nevelést, a tehetségkutatást 14,74% az olimpiai felkészülést 12,47% a világversenyekre való felkészítést 9,57% Élsport összesen: 44,45% a felnőttek sportolását 7,90% a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását 21,79% az országos egészségmegőrző programokat 13,39% a testnevelésórák korszerűsítését 12,48% Szabadidősport, diáksport összesen: 55,56%

A 2008. évi sportköltségvetés társadalmi forrásfelosztás szerinti kalkulált alakulása Az utánpótlás nevelésre, a tehetségkutatásra 2 030 685 580 Az olimpiai felkészülésre 1 717 954 490 A világversenyekre való felkészítésre 1 318 430 190 A hazai versenyekre, bajnokságokra 1 056 672 890 A felnőttek sportolására 1 088 359 300 A testnevelésórák korszerűsítésére 1 719 332 160 A gyermekek iskolai órákon kívüli sportolására3 001 942 930 Az országos egészségmegőrző programokra 1 844 700 130 Összesen: 13 776 700 000

Ha a közvélemény osztaná fel a forrásokat mennyiben lenne más, mint a tényleges, állami felosztás?

Felhasznált irodalom: 2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról; 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról; 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról; 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről; A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a 2009. évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a 2008. évi tényadatokat; Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. évi mérlegei; Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007; Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;