A gyermekgyógyászat jellemzői Demográfiai mutatók Gyermekgyógyászati prevenció

A gyermekgyógyászat egyedülálló, speciális diszciplina A lakosság egyötödének (0-18 év) teljes körű ellátásáért, a gyermekek egészséges felnőtté válásáért felelős A gyermeki szervezet eltérő anatómiai és élettani jellemzői (testarányok, testösszetétel, anyagcsere, stb.) betegségek életkori sajátosságai eltérő a betegségek spektruma mások a betegségek jellemzői eltérő összetett ápolási feladatok

A gyermekgyógyászat egyedülálló, speciális diszciplina II. A gyermekkor az intenzív növekedés és fejlődés periódusa minden zavar életre szóló következményekkel jár (növekedésbeli, szellemi elmaradás, krónikus szervi betegségek) Egészséges életmódra nevelés (sport, étrend) felnőttkori betegségek (diabetes, cardiovascularis kórképek, obesitas, allergiás kórképek) megelőzése Eltérő hozzáállás, más magatartás

A gyermekkor az intenzív növekedés és fejlődés periódusa

A helyes csecsemőtáplálás alapja a szoptatás VASFELSZÍVÓDÁS

Diétás vasforrások felszívódása

VK – anyatejes vs. tápszeres táplálás

A korcsoport jellemzők meghatározó volta Multidiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretek igénye minden speciális szakterület egy diszciplinán belül együttműködés más szakmákkal (határterületek) Speciális ápolási feladatok Folyamatos felügyelet Minden gyermekosztály szubintenzív osztály Pszichés megrázkódtatás csökkentése: empátia, szeretet, gyermekbarát környezet, anyák elhelyezése Speciális elvárások- speciális igények A gyermekellátás működésének biztosítása: nemzetépítő politika

Demográfiai mutatók Népszaporulat Születési arányszám Mortalitás (csecsemő-, gyermek-, és összhalálozás) Morbiditás

Népszaporulat Népszaporulat: az élveszületések és a halálozások számának különbsége. A népesség számának alakulása lehet pozitív (szaporodás) és negatív (fogyás) Ahhoz, hogy a változás pozitív legyen, minden 100 házaspárra 270 gyermeknek kellene jutni. Ez az arány ma 170. az élveszületéseknek meg kell haladniuk a halálesetek számát

Élveszületési arányszám alakulása Magyarországon 1000 lakosra jutó születések száma: korlátozás nélkül >40%0 A XIX. század elején 40-45%0 * ** * Ratkó korszak ** A GYES kezdete 2005-2006-2007: <10‰

Halálozási arányszám: 1000 lakosra jutó halálesetek száma 1950 12 ‰ 1980-81 14 ‰ 14,7 ‰ 1990- ~14 ‰

Halálozást meghatározó tényezők Társadalmi-gazdasági rend Műveltségi színvonal Orvostudomány, egészségügyi ellátás színvonala, szervezettsége, hozzáférhetősége Népesség kor szerinti összetétele Népesség etnikai összetétele

Korpiramis WHO:1970-1990 Fejlődő országok: magas csecsemőmortalitás Fejlett országok: alacsony születési arányszám + hosszabb élettartam

Mortalitás korcsoportok szerint

Csecsemőhalálozás alakulása hazánkban 1000 élveszülöttre számítva (1920-2003) %0

Csecsemőhalálozás korcsoportok szerint 1000 élveszülöttre számítva %0

Csecsemőhalálozás főbb okai (Országos adatok) A csecsemőhalálozás főbb okai megyénként hasonló megosztást mutatnak (fejlődő országok: perinatális okok, pneumonia, hasmenés)

WHO: The World Health Report, 2005 „Woldwide 61,1% of births are attended by a professional who, at least in principle has the skills to do so.”

A neonatológiai ellátás jellemzői Eredmények Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) : 1976 Korszerű lélegeztetés, Surfactant, képalkotó eljárások eredményeképpen a perinatális mortalitás csökkent Problémák Magas koraszülött frekvencia Nagyon kis súlyú koraszülöttek aránya magas Veleszületett rendellenességek aránya magas Késői károsodások megelőzése, kezelése előtérbe került

Sudden Infant’s Death Syndrome (SIDS) „Cribs Death” Negatív előzmények után váratlan halál, a postmortem vizsgálat sem nyújt magyarázatot Incidencia: 2 :1000 élveszülött Csúcs: 2-4 hónap <1% 1 héten belül 91% első 6 hónapon belül Gyakoribb: éjfél és 6 óra között, télen, rossz szociális körülmények között, kis súlyú csecsemőkben, fiúkban Rizikótényezők: gyógyszert szedő anyák, korábban resuscitatiót igénylők, nagyon kis súlyúak Hajlamosító környezeti tényezők: hason fektetés, magas környezeti hőmérséklet, dohányzás Újabb felismerés: génmutációra visszavezethető szív ritmuszavar, cardiomyopatha: rövid QT, hosszú QT, sick sinus stb. (Herg2, SCN5A mutáció).

Mortalitási adatok a gyermekkor egyes korcsoportjaiban (Országos adatok) 1-4 év 0,46 ‰ 5-9 év 0,23 ‰ 10-14 év 0,22 ‰ 15-18 év 0,63 ‰

A gyermekhalálozás főbb okai Magyarországon (1980-2000 átlagában)

Jövőkép 1990 elején végzett értékelés szerint Magyarország Ausztria 10 évesek >90 % 98 % 25 éves férfiak 75 % 92 % 40 éves férfiak <50 % >70 % 55 éves férfiak 10 % 50 % éri meg a 2020-as évet. Várhatóan: 2010-ig 403 ezer 2020-ig 823 ezer fővel csökken a népességszám hazánkban.

eü. szervezési programok Morbiditás A nem halálos kimenetelű, de az életminőséget rontó, illetve tartós, maradandó károsodást okozó betegségek gyakorisága. gyógyítás megelőzés eü. szervezési programok

Működő regiszter Daganatos betegségek 1971 Veleszületett rendellenességek (VRONY) 1971 Fertőző betegségek egyes formái Országos gyermekbaleseti regiszter Nincs bejelentési kötelezettség számos-népbetegség számba menő betegség esetében. Allergiás megbetegedések Diabetes Pszichoszomatikus kórképek Kábítószer fogyasztás Pszichés, szociális oldal (szegénység, anyagiasság, izoláltság, szeretet hiánya stb.)

Akadályok – nehézségek - kérdések A gyermekellátás méltatlanul és indokolatlanul elégtelen finanszírozása (fekvő, járó-tápszer, gyógyszer árak) Alapellátás: házi gyermekorvos családorvos? utánpótlás, szakfelügyelet kérdése Fekvőbeteg ellátás járóbeteg ellátás, „home care” az alapellátást végzők szakmai felelőssége nő Fekvőbeteg ellátás intenzív ellátás A gyermekorvosi és védőnői praxis különválása A gyermekek jogai a kórházban (Európai Charta, 1988) Szülők kórházi elhelyezésének jogos igénye A gyermekek ellátása gyermekosztályokon történjen Ellátásukat speciálisan képzett szakemberek végezzék A kis kórházak helyzete (létszámhiány, rezidens képzés)

Széleskörű szakmai és társadalmi összefogás Feladat Tudatosítani kell a gyermekellátás fontosságát, speciális igényét Ismertetni kell eredményeit Meg kell őrizni a gyermekellátás integritását Minden fórumon biztosítani kell a gyermekgyógyászat kellő reprezentációját A gyermekellátás ügyének meg kell nyerni a politikai, egészségügyi, gazdasági, társadalmi, és egyházi vezetőket Széleskörű szakmai és társadalmi összefogás

GYERMEKGYÓGYÁSZATI PREVENCIÓ

„An ounce of prevention is worth a pound of cure” (Ben Franklin)

A gyermekkori prevenció feladatát meghatározzák: morbiditási és mortalitási adatok

A mortalitást meghatározó fő betegségcsoportok Csecsemőmortalitás: Koraszülöttség Veleszületett rendellenességek Intrauterin/Újszülöttkori infekciók Szülési sérülések (agyvérzés) Gyermekhalálozás - Balesetek - Malignus betegségek

A morbiditást meghatározó főbb betegségcsoportok Kardiovaszkuláris kórképek Obesitas Allergiás kórképek Drog, alkohol

PREVENCIÓ A prevenció szintjei: Primer Szekunder Tercier

PRIMER PREVENCIÓ Definíció: A betegség elkerülésére irányuló intézkedések összessége Feltétele: az okok és a pathomechanizmus ismerete A preventív intézkedések bevezetésének kritériumai: - gyakori - súlyos (gyógyítható) - van mód az okok eliminálására Előnyös: a kapó (pl tetanus vakcináció) a kapó és környezete (pl. polio) egy egész közösség számára (pl. jódozás)

PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI I. Genetikai betegségek primer prevenciója: - genetikai tanácsadás - preimplantációs genetika - multifaktoriális kórképek megelőzése a környezeti provokáló faktorok eliminálásával Balesetmegelőzés (bébi-ülés, utak, sebességkorlátozás) Felnőttkori betegségek általános megelőzése: egészséges életmód, egészséges étrend, sport, mozgás)

PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI II. Fertőző betegségek megelőzése vakcinációval Szemfertőzés megelőzése újszülöttkorban (ezüstacetát) K-vitamin prophylaxis újszülöttkorban Víz jódozása Caries megelőzés fluor adásával Környezeti ártalmak okozta betegségek megelőzése azok eliminálásával (dohányzás elleni küzdelem) Allergiás betegségek megelőzése: szoptatás! - az allergén eliminálásával - atópiás családokban hypoallergén tápszerek adása - anyák tejfogyasztásának mellőzése a terhesség és a szoptatás alatt

PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI III. Teendőink a daganatok megelőzésében: - a kiváltó környezeti tényezők megismerése és eliminálása - daganatra hajlamosító genetikai betegségek megismerése, kimutatása, a kiszűrt egyedek ellenőrzése - minden veleszületett genetikai betegségben szenvedő rendszeres ellenőrzése - a veszélyeztetett családok tagjainak genetikai szűrése

SZEKUNDER PREVENCIÓ Definíció: A betegséget megelőző állapotok, illetve a betegség korai stádiumának kimutatása, a betegség kibontakozásának megakadályozása Feltétele: a betegség klinikai és/vagy laboratóriumi jellemzőinek ismerete

A szekunder prevenció fő formája: a szűrés Definíció: A fel nem ismert betegség (az arra jellemző genetikai, vagy biokémiai változás) kimutatása célzott vizsgálatok segítségével olyan időpontban, amikor a betegség kialakulása még megakadályozható, vagy a súlyos következmények megelőzhetők.

Szűrési idő Definíció: Az az intervallum, amely a betegség szűrőteszttel való legkorábbi felismerhetősége és a kezelés optimális ideje között telik el. A szűrésnek meg kell előznie a diagnózis szokásos idejét Biológiai szűrőteszttel kezelés diagnózis betegség kimenetele való legkorábbi optimális szokásos megjelenése felismerhetőség ideje ideje szűrési idő

Milyen betegségeket érdemes szűrni? KRITÉRIUMOK: Betegség részéről: súlyos gyakori kezelhető Teszt oldaláról: olcsó egyszerű megbízható (specificitás, szenzitivitás) Specificitás: csak az adott betegség esetében pozitív (nincs fals pozitív) Szenzitivitás: minden beteg esetében pozitív (nincs fals negatív)

Szekunder prevenció területei Szűrővizsgálatok - anyagcserebetegségek újszülöttkori szűrése (egységesen, szervezetten, országosan, kötelezően): PKU, galactosaemia, hypothyreosis, biotinidáz defektus - érzékszervi károsodások szűrése - csípőficam, scoliosis - koleszterin

Szekunder prevenció a daganatok megelőzésében A daganatok korai diagnosztikája Daganatspecifikus genetikai változások kimutatása (pl. total colectomia familiáris adenomatosis polyposis esetében) A kezelés helyes megválasztása (a korai és késői toxicitás megelőzése)

Tercier prevenció A már kialakult betegség progressziójának megakadályozása, vagy lassítása, a betegség és a kezelés szövődményeinek elkerülése

A tercier prevenció területei A gyermekgyógyászati gyógyító munka = a felnőttkori krónikus betegségek prevenciója Példák: a gyermekkori diabetes egyensúlyban tartása – késői érrendszeri szövődmények megelőzése húgyúti infekciók adekvát kezelése –veseelégtelenség megelőzése epilepsia tünetmentesen tartása – mentális leépülés asthma adekvát kezelése – felnőttkori tüdőbetegség, cor pulmonale megelőzése haemophiliás beteg izületi bevérzésének adekvát kezelése – kontraktúrák megelőzése

Tercier prevenció a daganatok megelőzésében A szomatikus tünetek csökkentése (fájdalomcsillapítás, hányáscsillapítás stb.) Pszichés ártalmak csökkentése és megelőzése (anya jelenléte, pszichológus) Izolálás (fertőzésektől való védelem)