Ismétlő feladatok

Tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre! a) Nevezze meg az ábrán bemutatott folyamatot! ...................................................................

Írja a megfelelő részfolyamat betűjelét a meghatározás sorszáma előtti vonalra! Nem tud minden betűt elhelyezni. ...... 1. A talajba szivárgó csapadékvíz a felszín alatt folytatja útját. ...... 2. Csapadékhullás. ...... 3. Vízfelszín párolgása. ...... 4. Felszíni lefolyás. Mi tartja mozgásban az ábrázolt folyamatot? .............................................

Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás? Karikázza be a két helyes válasz betűjelét! A) A folyamat rövidebb idő alatt játszódik le. B) A folyamat hosszabb idő alatt játszódik le. C) Fokozódik a talajerózió. D) Nem észlelhető változás.

Tanulmányozza az ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre! a) Nevezze meg az ábrán bemutatott folyamatot! ...................................................................

Írja a megfelelő részfolyamat betűjelét a meghatározás sorszáma előtti vonalra! Nem tud minden betűt elhelyezni. F ...... 1. A talajba szivárgó csapadékvíz a felszín alatt folytatja útját. ...... 2. Csapadékhullás. ...... 3. Vízfelszín párolgása. ...... 4. Felszíni lefolyás. D A E A Nap sugárzása. Mi tartja mozgásban az ábrázolt folyamatot? ................................................

Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás Hogyan befolyásolja az E jelű folyamatot az erdőirtás? Karikázza be a két helyes válasz betűjelét! A) A folyamat rövidebb idő alatt játszódik le. B) A folyamat hosszabb idő alatt játszódik le. C) Fokozódik a talajerózió. D) Nem észlelhető változás.

Mely óceánokat jelölik a betűk? I. Óceánok B C Csendes- óceán Atlanti - óceán A Indiai - óceán

…… 1. A világtenger nagy kiterjedésű és mély részei. Mi jellemzi az óceánokat és a tengereket? Írj „Ó” betűt az óceánokra, „T” betűt a tengerekre, és „M” betűt a mindkettőre vonatkozó állítások elé! …… 1. A világtenger nagy kiterjedésű és mély részei. …… 2. Vizük sótartalma kevésbéváltozik. …… 3. Nincs feltétlenül önálló medencéjük. …… 4. A világtengert alkotják. …… 5. Önállómedencével rendelkeznek. …… 6. Domborzati formáik a hátságok és a mélytengeri árkok. …… 7. Nincs önálló vízáramlási rendszerük. Ó Ó T M Ó Ó T

Csoportosítsd a tengereket! 1. Beltenger 1/a. Interkontinentális beltenger 1/b. Intrakontinentális beltenger 2. Peremtenger

Nevezd meg a képen ábrázolt jelenséget! 1.

2.

3.

1. Tengerjárás (apály-dagály)

2. Szökőár

3. Vakár

Felszín alatti vizek (tk. 137 – 140. oldal)

A felszín alatti vizeket a kőzetrétegekhez viszonyított mélységbeli helyzetük alapján osztályozzuk: talajnedvesség talajvíz rétegvíz résvíz (karsztvíz)

Talajnedvesség Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Alsó vízzáró réteg A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsékhez hártyaszerűen tapadó víz, mely a talajszemcsék közötti hézagokat csak részben tölti ki.

Talajvíz Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Alsó vízzáró réteg A legfelső vízzáró réteg fölött elhelyezkedő a talajszemcsék közötti hézagokat teljesen részben kitöltő víz.

Belvíz

Rétegvíz Felső vízzáró réteg (pl. agyag) Víztartó réteg (pl. homok) Alsó vízzáró réteg A két vízzáró réteg között húzódó víztartó rétegbe jutó csapadékvíz.

Artézi víznek nevezzük a felszínre érkező rétegvizet.

Résvíz A kőzettestek repedéseibe, réseibe, üregeibe beszivárgó és felgyülemlő víz.

Karsztvíz vízzáró réteg

Karsztosodás

A karsztvíz a karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit), a gipsz és kősó repedéshálózatába kerülő csapadékvíz. A karsztvíz tehát a résvizek egyik, kőzetminőséghez kötött típusa. (A résvizek nagy része karsztvíz.)

Karsztjelenségek 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4 1. Töbör (dolina) 2. Polje 3. Lápa (uvala) 4. Karrmező, ördögszántás 5. Szurdokvölgy 6. Víznyelő (ponor) 7. Barlang 8. Karsztforrás

Hévíz A hévíz 20 °C-nál magasabb hőmérsékletű forrásvíz. Főként töredezett röghegységek peremén, vetővonalak mentén tör fel. Ilyen törésvonal húzódik a Budai-hegység Dunára ereszkedő lábánál.

Ásványvíz Minél hosszabb utat tesz meg a víz a felszín alatt, annál több ásványi anyagot oldhat ki. Az oldott ásványi tartalom szerint többféle (szénsavas, keserű, sós, vasas, kénes, jódos, rádiumos stb.) ásványvizet különböztetünk meg. Nagy- részük gyógyhatású.

Felszín alatti vizek

Talajvizek szennyeződése

B C B A E D E D A B B A C B

Karsztjelenségek / karsztformák cseppkő barlang karsztforrás töbör v. dolina víznyelő barlangi patak

Felszíni vizek: Folyóvizek

Vízgyűjtő terület és vízhálózat A felszíni vízfolyások együttese egy adott terület vízhálózatát rajzolja ki. (219 vízfolyást ábrázol)

A földfelszínnek az a része, amelyről valamely fő vízfolyás az összes lefolyó vizet összegyűjti, az adott vízfolyás vízgyűjtő területe. A vízgyűjtő területet rendszerint kiemelkedéseken húzódó vízválasztó vonal határolja. É D Rajna Pó Alpok

Vízhozam – vízállás – vízjárás Ha kiszámítjuk, hány köbméter víz folyik át egy másodperc alatt a meder kereszt-metszetén, a folyó vízhozamát kapjuk (m3/s). A vízállás a folyó vízszintmagassága. Vízállás alapján megkülönböztetünk: - kisvizet - középvizet - nagyvizet - árvizet.

A vízjárás a folyók vízhozamának és vízszintjének váltakozása. Megkülönböztetünk egyenletes (Amazonas), ingadozó (Duna), időszakos (sivatagok folyói) vízjárású folyókat. (Egy folyó vízjárását elsősorban az éghajlat határozza meg.)

A folyók hordalékszállítása A folyók vizen kívül hordalékot is szállítanak magukkal. Hordalék: A folyókban áramló víz mozgási energiája révén megtámadja a meder fenekét és oldalát, és annak anyagát leválasztva hordalékot termel. A hordalék ezután maga is részt vesz a meder formálásában. A hordalék szállítása történhet: lebegtetve, görgetve, ugráltatva és oldva (Sárga folyó, Tisza). A hordalékszállítás függ: - a vízsebességtől, - vízhozamtól. A hordalék osztályozása szemcsenagyság szerint: iszap  homok  kavics.

Időszakos „vízfolyás”

Köszönöm szépen a figyelmet!