Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? Simor András Budapesti Gazdasági Fórum 2011 október 27.

Hogyan lehet kitörni a prociklikus gazdaságpolitikák ördögi köréből? Az elmúlt három évben Magyarország klasszikus feltörekvő piaci válságot élt át Ez a válság kevésbé érintette a korábban válsággócnak számító Latin-Amerikai régiót A siker egyik kulcsa a fiskális politika prociklikusságának megszüntetése volt

Tipikus feltörekvő országbeli válságok Eredete: jelentős (külső) eladósodottság devizakitettség a kormányzat és/vagy a magán szektor mérlegeiben prociklikus politikák és tőkeáramlás Válság idején a monetáris politika tehetetlen a fiskális politika prociklikus egyik sem képes tompítani a válság hatását Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

A hazai monetáris politika tehetetlen volt a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Prociklikus költségvetés a válság előtt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Mozgástér hiánya a válság alatt Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Latin Amerika a subprime válság alatt

Latin Amerika és a globális sokkok Az elmúlt évtizedek globális sokkjai mély válságot és recessziót okoztak Latin-Amerikában. Jellemző volt, hogy a régió sérülékenysége és gyenge intézményei jelentősen felnagyították a külső sokkok hatását. A sub-prime válság alatt meglepően jól teljesített a régió saját múltjához és a fejlett régióhoz képest is Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Ellenállóbb volt a régió, mint a fejlett országok A kibocsátás itt is csökkent, de sokkal gyorsabb volt a kilábalás. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Ellenállóbb volt a régió, mint a korábbi globális válságok idején Enyhébb volt a recesszió, elkerülték a masszív leértékelődést, nem volt bankválság, tőkemenekítés, sem adósságválság. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Mitől váltak ezek az országok ellenállóbbakká? Komoly intézményi változások történtek. Számos országban rugalmas árfolyamrendszert vezettek be, sikeresen tértek át inflációs célkitűzésre, teremtették meg a jegybankok függetlenségét és hitelességét megszűntették a fiskális politika prociklikusságát erősítették a pénzügyi felügyeletet és szabályozást A kedvező gazdaságpolitikai változások eredményeként az országok makrogazdasági sérülékenysége jelentősen csökkent a 2000-es években az eladósodottság mértéke, azon belül a külső- és a deviza adósság részaránya is csökkent, nőtt a hitelek lejárata , javult a folyó fizetési mérleg- és költségvetési egyenleg, jelentős nemzetközi tartalékokat halmoztak fel az infláció csökkent Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

A válság kitörése előtt javuló fundamentumok Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Nagyobb gazdaságpolitikai mozgástér a válság alatt E kedvező változások eredményeként a monetáris politikát kevésbé korlátozta a deviza adósság és a külső eladósodottság Csökkent a currency mismatch és ezzel a mérleghatások szerepe is, ami lehetővé tette a válság alatt az anticiklikus monetáris politikát. Így a válság alatt hitelesen tudtak kamatot csökkenteni és leérté-kelni a valutaválság veszélye és kontrakciós hatások nélkül A fiskális politikának is volt mozgástere a válság alatt Míg a korábbi válságok idején erőteljes kiadás visszafogásra kényszerültek, a subprime válság alatt a fiskális kiadási csomagok mérete vetekedett a fejlett országokéval, és adót is tudtak csökkenteni. A hazai pénzügyi szektor erős maradt, nem erősítette a külső sokkok hatását. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

A válság alatt nagyobb monetáris mozgástér Leértékelődés árfolyamválság nélkül. A sub-prime válság alatt sikerült először kamatot csökkenteni. Változás a válságot megelőző 1 év átlagához képest (%) Válság mexikói ázsiai orosz sub-prime Árfolyam 39.9 7.3 21.2 20.5 Pénzpiaci kamatok 37 5 21 -1.7 Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Fiskális politikák prociklikussága

Fiskális politikák ciklikus viselkedése Empirikus eredmények azt mutatják, hogy míg a fejlett országokban a fiskális politika gyakran semleges, vagy az üzleti ciklussal ellentétesen mozog, a fejlődő/feltörekvő országok tipikusan prociklikus fiskális politikát követnek. (Gavin és Perotti(1997), Talvi és Végh(2005), Ilzetzki és Végh(2008)) Prociklikus a fiskális politika , ha a kormányzat fellendüléskor növeli kiadásait, csökkenti az adókat, visszaeséskor viszont csökkenti kiadásait, növeli az adókat. Káros, mert mélyíti az üzleti ciklusok kilengéseit és csökkenti válság idején a fiskális mozgásteret Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Korreláció a kormányzati kiadások és a GDP között (1960-2003) Az iparosodott országokban (fekete oszlopok) a korreláció általában negatív, míg a feltörekvő országokban pozitív (sárga oszlopok). Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Korreláció az adó index és a GDP között (1960-2009) A fejlődő országokban (sárga oszlopok) jellemzőbb a prociklikusság — negatív korreláció (Végh—Vuletin 2011) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Intézmények minősége és a fiskális politika ciklikussága Az intézmények minősége meghatározó abban, hogy mely országok képesek kitörni a fiskális politika prociklikusságából Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

2000 után sok fejlődő ország tette anticiklikussá költségvetését A GDP és a költségvetés kiadásai közötti korreláció változása (fiskális érettség) Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Fiskális politikák eltérő ciklikus viselkedése – elméleti megfontolások Politikai torzítások, hitelezési korlátok mellett válhat prociklikussá a fiskális politika A nemzetközi tőkepiaci tökéletlenségek miatt a fejlődő országok rossz időkben nem jutnak külső forráshoz (Gavin-Perotti 1997) Jó időkben erős a politikai nyomás, hogy a fiskális hatóságok túlköltekezzenek (Tornell-Lane 1999). Az adóalap endogén módon nő fellendüléskor – erős a kísértés annak elköltésére. Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? Érvelés #1: tőkepiaci tökéletlenségek → pénzügyi piacok fejlődése; IMF hitelkeret Érvelés #2: politikai gazdaságtani → hatalmi ágak szétválasztása és egyensúlya → megfelelő fiskális intézmények Kulcskérdés: milyen intézmények akadályozzák meg, hogy a kormányok a politikai nyomás hatására fellendüléskor túlköltekezzenek? Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Hogyan szüntethető meg a fiskális politika prociklikussága? Fiskális szabály bevezetése: Nem a költségvetési hiányt kell korlátozza, hanem a strukturális egyenleget. A ciklikus/átmeneti többletet meg kell takarítani, visszaeséskor elkölteni Önmagában a fiskális szabály nem elég. Számos országban a kibocsátásra és a költségvetési egyenlegre vonatkozó hivatalos kormányzati előrejelzések felfele torzítanak. A torzítás nagyobb fellendülés idején és azokban az országokban, ahol van az egyenlegre vonatkozó költségvetési szabály. Intézményi biztosítékra van szükség, hogy a hiány megállapítása politikai érdekektől mentesen történik. Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Chile példája (Frankel 2011) 2000-ben vezették be – sikeresen - a strukturális (ciklikusan igazított egyenlegre vonatkozó) költségvetési szabályt. A 2003-2008-as fellendülés idején jelentős megtakarítások halmozódtak fel, ami hozzájárult az ország sérülékenységének csökkentéséhez és anticiklikus fiskális és monetáris politikát tett lehetővé a válság alatt Az újítás lényege: független szakértők csoportja ad becslést arra, hogy a GDP és a réz ára (a költségvetés fő meghatározói Chilében) mennyiben tér el hosszú-távú trendjétől. A kormánynak úgy kell igazítani kiadásai-bevételi terveit, hogy az így meghatározott strukturális egyenleg zéró legyen. 2006-tól törvény is kötelezi erre Simor András - Prociklikus gazdaságpolitika

Tanulság A fiskális politika prociklikusságának megszüntetése Csökkenti az üzleti ciklusok kilengéseit Növeli a mozgásteret válság idején Csökkenti az ország sérülékenységét és az eredendő bűn jelenséget A fiskális fegyelem növeli a monetáris politika mozgásterét is A sikerhez A strukturális egyenleget kell célozni Önmagában az adósságszabály bevezetése nem elég, politikától független intézményekre van szükség