Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely

Európa 2020 – Kiemelt uniós célok  A foglalkoztatás szintjének legalább a 75%-ra növelése a évesek körében  AZ EU GDP-jének 3%-át kutatás és fejlesztésre kell fordítani  Teljesíteni a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket  A korai iskola elhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni és a éves korosztály legalább 40%-a rendelkezzen felsőoktatási végzettséggel  Legalább 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosokat

Az Európa 2020 stratégia hét kiemelt „zászlóshajó” programot tartalmaz 3 kulcsterületen  INTELLIGENS NÖVEKEDÉS  Mozgásban az ifjúság: A diákok és fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kívánják az európai felsőoktatás minőségét és vonzerejét. Ide tartozik a lehetőségek jobb kommunikációja és a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének kérdése is.  A Digitális Menetrend, amelynek célja az egységes európai digitális piac létrehozása és nagyon gyors internettel való alátámasztása.  Az Innovatív Unió, amelynek célja hogy az Európai Unió a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció terén is a világ élvonalában maradjon 2020-ig.

 FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS  Erőforrás-hatékony Európa, amelynek célja az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása.  Iparpolitika a globalizáció korában, amelynek célja, hogy az Európai Unió a világ vezető ipari exportőre maradhasson.  INKLUZÍV NÖVEKEDÉS  Új készségek és munkahelyek menetrendje, amelynek célja, hogy az oktatási-képzési rendszer olyan készségeket fejlesszen, amivel a létrejövő új állások betölthetők lesznek európai munkavállalókkal.  Európai platform a szegénység ellen, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió növelése, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők számának csökkentése.

 Az elfogadásra a június i brüsszeli uniós csúcs során került sor  Az Európai tanács évente kiértékeli a célok teljesítését úgy tagállami, mint európai szinten

I. FOGLALKOZTATOTTSÁG  A foglalkoztatás szintjének a jelenlegi 69 %- ról legalább 75 %-ra növelése a 20–64 évesek körében,egyrészt a nők és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, másrészt a migránsok fokozottabb munkaerő-piaci integrációja révén.

Foglalkoztatottsági ráta a évesek körében, 2009 Forrás: Eurostat

II. KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS  AZ EU GDP-jének 3%-át kutatás és fejlesztésre kell fordítani  Javítani kell a kutatás és fejlesztés körülményeit, elsősorban az állami- és a magánszféra beruházásainak növelésével  A Bizottság kidolgoz egy, az innováció mérésére alkalmas új mutatót

Kiadások a K+F-re, a GDP %-a Forrás: Eurostat

K+F kiadások a GDP %-ában, 2009 Forrás: Eurostat

Szlovákia  Szlovákia hosszútávú célja 2015-ig a GDP 1,8%-át K+F beruházásokra fordítani, ezek 2/3-a magánforrásokból származna

III. ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI / ENERGIAÜGYI CÉLKITŰZÉSEK - 20/20/20  Az EU 2008 decemberében elfogadta egységes éghajlat-változási és energiaügyi politikáját, beleértve a 2020-ra elérendő ambiciózus célokat. Ezek elősegítenék Európát a fenntartható fejlődés útján a következő célkitűzésekkel:  Az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest legalább 20%-kal való csökkentése (30%, ha más fejlett országok is elkötelezik magukat)  a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra való növelése a végső energiafogyasztásban  az energiahatékonyság 20 %-kal történő növelése

Üvegházhatású gázok kibocsátása, 2008 index 1990=100 Forrás: Eurostat

Megújuló energiaforrások aránya, 2008 Forrás: Eurostat

IV. ISKOLÁZOTTSÁG  A 30–34 éves korosztály körében 31%-ról legalább 40 %-ra növelni a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát, illetve  Az iskolából kimaradók arányának a jelenlegi 15%-ról 10%-ra történő csökkentése

A korai iskolaelhagyók aránya, EU-27, (%) Forrás: Eurostat Együtt Férfiak Nők

A éves korosztály körében felsőoktatási végzettséggel rendelkezők %- ban, 2009 Forrás: Eurostat

V. SZEGÉNYSÉG – SZOCIÁLIS BEILLESZKEDÉS  Az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak arányát 25 %-kal csökkenteni kell, több mint 20 millió embert emelve ki a szegénységből  Hozzávetőleg az EU-27 minden 6. polgára (17%) élt 2009-ben a szegénységi küszöb alatt, ami 85 millió embert jelent

Kritériumok a szegénység mérésére  Az EB 3 kritériuma a szegénység mérésére :  A szegénység kockázatával élők (at-risk-of-poverty)  Anyagi/tárgyi nélkülözés (material deprivation)  Munkanélküli háztartásban élők (jobless household)  AZ EB a tagállamokra bízza a megfelelő nemzeti mutatók meghatározását

Az egy főre jutó jövedelem mediánja, 2007 (EUR) Source: Eurostat

A szegénységi küszöb alatt élők aránya, ,%-ban Forrás: Eurostat

Szegénységi küszöb alatt élők,%- ban, 2009 Forrás: Eurostat

Nélkülözők aránya, %-ban, 2009 Forrás: Eurostat

Munkanélküli háztartásban élők, %- ban, 2009 Forrás: Eurostat

A szegénység kockázatával élők, akik nem engedhetnek meg maguknak kétnaponta húst/halat (% a szegénység kockázatával élők közül) Forrás:Eurostat EU-27

A szegénység kockázatával élők, akik nem képesek fűteni a lakásukat (% a szegénység kockázatával élőkből) Forrás: Eurostat EU-27

Köszönöm a figyelmet!  