A robbanószerek és tűzfegyverek története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
S Sulfur.
Advertisements

A LEVEGŐ.
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Az ammónia 8. osztály.
A műanyagok.
Készítette: Kiss Dániel
Ismetlés (teszt) A metán C mindkettő B etilén D egyik sem
Az arany Az arany a termeszetben elemi allapotban elofordulo, a tortenelem kezdetei ota ismert, jellegzetesen sarga nemesfem, a periodusos rendszer 79.
Az anyag és tulajdonságai
Földgáz Mint energiahordozó.
SO2.
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
A KV-2 Nehéztank.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
A MÉSZKŐ.
SZÉN-MONOXID.
NitrogéN Anyagszerkezet Fizikai ,Kémiai tulajdonságok Előfordulás
Ammónia.
phosphorum = „fényhordozó”
A kén.
A 2. világháború Fegyverei
1. Robbanóanyagok és robbanásra képes anyagok
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
16.ÓRA A HIDROGÉN ÉS AZ OXIGÉN
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Heterogén kémiai egyensúly
A cellulóz.
Cellulóz.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Butadién, kaucsuk, műgumi, vulkanizálás, ebonit
Felépítése és jellemzői
A acetilén C mindkettő B butadién D egyik sem
Szükséges Anyagok: rézforgács, 60-65%-os salétromsavoldat,
A kénsav és sói 8. osztály.
A cink, a kadmium és a higany
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
A szén és vegyületei.
Ásványokhoz és kőzetekhez köthető környezeti károk.
Tömény salétromsav és kénsav azonosítása réz segítségével
Koszti Tamás: A magyar seregek haditechnikája
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
A tűz A tűz kémiai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja. Közvetlen hatása, az égés, a szerves anyagokat visszafordíthatatlan folyamattal.
Dürer kísérletbemutató
Látványos Kémiai Kísérletek
A tűz.
Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
BajaTűz 2003 Okt és Szolg Bt. Alkalmazott tűzoltás Robbanóanyagok tüzeinek oltása.
A hidrogén. 1.Keresd meg a periódusos rendszerben a hidrogént! Hol a helye? Hány protonja, neutronja, elektronja van az atomjainak? Hány elektronhéja.
Aromás szénhidrogének
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Tulajdonságai: színtelen gáz, kellemetlen szagú vízben jól oldódik, polimerizálódik, mérgező! rákkeltő hatású, metanol lebomlásakor is ez mérgez oldata.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
Környezetünk gázkeverékeinek tulajdonságai és szétválasztása.
A nitrogén és vegyületei
Milyen kémhatásokat ismersz?
A kén=Sulfur.
A POLISZACHARIDOK A poliszacharidok sok (több száz, több ezer) monoszacharidrészből felépülő óriásmolekulák. A monoszacharidegységek glikozidkötéssel kapcsolódnak.
A FÖLDGÁZ ÉS A KŐOLAJ.
A nitrogén és vegyületei
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A robbanószerek és tűzfegyverek története

A robbanószer olyan anyag illetve anyagok keveréke, mely(ek) igen nagy mennyiségű kémiai energiát tárol(nak), és lebomlásuk nagyon rövid idő alatt képes lezajlani, mely nagy energialeadással jár (robbanás). A robbanás során, a hang- és fényjelenségek mellett, nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbségek alakulnak Táguló gázok

Legősibb robbanóanyag a feketelőpor: 73,9% kálium-nitrát 14,6% szén és 11,5% kén, Szilárd halmazállapotú, fekete, szemcsés anyag 1326. Bordeuxban kezdik el gyártani először Európában Kíniak fedezték fel: Kr.u.800 első írásos emlék Tüzojátékok,rakéták készítése Katonai célú felhasználás Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén1627. február 8-án, a selmecbányai Felsőbiber aknában 1886-ban fedezték fela szerves lőport,mely nitro-cellulóz alapú Katonai igény

először Ascanio Sobrero állított elő 1846-ban A nitroglicerin: először Ascanio Sobrero állított elő 1846-ban Előállítás: glicerinből salétrom-,kénsav elegyből színtelen, szagtalan, nehezen megszilárduló, viszkózus folyadék Ütésre, melegítésre könnyedén berobban Kezdetben a bányászatban alkalmazták,de veszélyessége miatt felhagytak vele

Dinamit: először Alfred Nobel készített 1866-ban Brizáns robbanóanyag, vagyis nem annyira ég, mint hirtelen robban Porózus anyagba itatott nitroglicerin 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke Russell S. Penniman ammónium-nitrátot kever a niroglicerinhez->85%-kal nő a hatása Felhasználás ma: építőipar,bányászat sokáig tárolt dinamit instabillá, ezáltal veszélyessé válik, hőre, ütésre könnyen robban. 1875: nitroglicerin + cellulóz-> robbanó zselatin

Lőgyapot (nitrocellulóz): Először Christian Schönbein állította elő 1845-ben Gyapotszálakat kezelt tömény kén- és salétromsavval Lőgyapot pamuthoz hasonló anyag, mely koncentrált savakban kiválóan oldódik Ma papírt vagy fűrészport alkalmaznak-> stabilabb Robbanótestek gyártásához, és más robbanóanyagok előállításához alkalmazzák

TNT: 1863-ban Joseph Wilbrand német vegyész állította elő Toluol + kénsav/salétromsav-> nyersközi termék + óleum/ salétromsav-> TNT halványsárga színű, levegőn lassan barnuló, kristályos vegyület, mérgező. Vízben gyakorlatilag nem oldódik, azonban szerves oldószerek (aceton,) kiválóan oldják Alacsony dörzs-és ütésérzékenység Könnyen formázható és keverhető más anyagokkal Katonai felhasználás

A tűzfegyver olyanlőfegyver, amely a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés, vagy robbanás) révén nyeri. A felszabaduló nagy nyomású gázok biztosítják a szükséges tolóerőt. Először az arabok alkalmazták a VIII.sz.-ban alkalmaztak tűzfegyvereket Albertus Magnus, Roger Bacon viszgálta a puskapor tulajdonságait-> katonai felhasználás

Ágyúk: 1247-től ->ostromok, várvédelem A százéves háború alatt terjednek el Huszita harcmodor Magyarországon Luxemburgi Zsigmond császár alatt jelennek meg Mátyás alatt a hadsereg szerves része 1500-as évektől döntő fegyvernem Nehezen mozgatható, alacsony hatásfokú fegyvernem 1750-es évek 1860-as évekig elöltöltősek ( puskapor, fojtás lövedék) Robbanóanyag a puskapor: Könnyenen felfedezhatő a löveg, sűrűn kell tisztítani, alacsony hatásfok Vizes puskapor

1860-as években egyesített lövedék, huzagolás, pikrinsav/ lőgyapot-> nagyobb tűzgyorsaság, hatótávolság, rombolóerő 1902-től robbanóanyag a TNT ( német hadsereg) specializálódás

Kézi csöves tűzfegyverek: Gyalogságnál rendszeresített 1399. tannenbergi puskaű 1840-es évekig elöltöltősek finomszemcséjű puskapor Gömb alakú lövedék Pontatlan, kis lőtáv-> nagyszámban, vonaltaktika ( II. Gusztáv Adolf) Elsütőszerkezetek: kanócos-, dörzskerekes-, kovás-, csappantyús puska

1840-es évek: Claude- Étienne Minié: egyesített lőszer Huzagolás elterjedése Gyútűs puska ( 1842 ) Szerves lőpor Megnövelt lőtáv, nagyobb tűzgyorsaság ismétlőfegyverek Bajonett specializálódás

Gépfegyverek: Olyan autómata fegyverek, melyek az elsütésnél felszabaduló energiát alkalmazzák az új lőszer betöltéséhez 1883. Maxim-géppuska Specializálódás

Pisztolyok: XVI. sz.-tól Kis hatótáv, pontatlan 1840-es években Samuel Colt kidolgozza az első forgótáras pisztolyt Huzagolás, egyesített lőszer Colt, Revolver Kisméretű, könnyen kezelhető lőfegyverek