KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY MAGYARORSZÁGON A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
KLEBELSBERG KUNO Miniszter: 1922-1931 Kultuszminisztersége idején, és irányítása alatt zajlott le a magyar oktatásügy legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemig. Klebelsberg Kuno 1875-1932
Népiskolai programja Óriási népiskola-építési programot indított el. Három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, építtetett. Miniszteri működése alatt 1555 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. Az iskolaépítési programmal párhuzamosan új tantervet vezet be. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, a testnevelésre.
Tanyasi iskola Ópusztaszeren
Millenniumi iskolatörténeti kiállítás Népiskolai tanterem Millenniumi iskolatörténeti kiállítás
Reformok az oktatásügy középső szintjein polgári iskolák középiskolák tanoncképzés Természetrajz óra egy polgári iskolában az 1930-as években Tanműhely
Felsőoktatás-politikája Klebelsberg minisztersége alatt három egyetem, (Pécs, Szeged, Debrecen), három főiskola (Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron) huszonegy egyetemi klinika épült. Szeged
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem épülete
Tudománypolitikája Országos Magyar Gyűjteményegyetem Országos Természettudományi Tanács Széchenyi Tudományos Társaság Az Akadémia politikától való függetlenségét és szilárd anyagi alapját törvénnyel biztosította. A Collegium Hungaricumok hálózata (Bécs, Róma, Berlin, Párizs) Collegium Hungaricum Bécs
HÓMAN BÁLINT 1885-1953 A korszak kultuszminisztere és vezető ideológusa Hóman Bálint történész-kultúrpolitikus. Miniszter: (1932-1942) Művelődéspolitikájának központi gondolata „a nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja”
A gimnázium a nemzet életében vezető szerepre hivatott értelmiség nevelésének iskolája. Az alsóbb néposztályok gyermekei a harmincas évek végén mindössze 5,1 százalékkal képviseltették magukat a középiskolákban. A tanügyigazgatás szervezeti átalakítása: 1935:6. törvény. A középfokú iskolák felügyeletét a tankerületi főigazgatóságokra bízta, s megszüntette a népiskolai tanfelügyelőségek önállóságát. Az ország valamennyi iskolája nyolc tankerületi főigazgató irányítása és ellenőrzése alá került. A törvény szerint az állam felügyeleti joga az egyházi iskolákra is kiterjedt.