A szegénységről a statisztika nyelvén Dr. Vukovich Gabriella DEMO-STAT Társadalomtudományi, Demográfiai, Statisztikai Szakértő Iroda 1031 Budapest, Malomkerék u. 8. Telefon: 06 (70) 775 21 25 vukovich.gabi@t-online.hu demostat@t-online.hu

A szegénység statisztikai számbavételének célja a nemzeti szintű társadalompolitika információs bázisának része az állami és önkormányzati szociálpolitika tervezése információs bázis az egyházak szegénységgel kapcsolatos tevékenységéhez információs bázis a non-profit szervezeteknek szociálpolitika szakmai monitorozása demokratikus kontroll információk a nemzetközi szervezetek szegénységgel kapcsolatos tevékenységéhez

Szegénység és társadalmi kirekesztettség Szegénységen leggyakrabban a jövedelmi szegénységet értjük – a folyamatos életvitelhez szükséges jövedelem alacsony szintje Emellett beszélhetünk egyéb dimenziókban megnyilvánuló szegénységről is pl. vagyoni szegénység szub-sztenderd lakáskörülmények speciális szükségletek kielégítésének hiánya stb. (pl. betegség, fogyatékosság miatt fellépő szükségletek

Hol húzzuk meg a szegénység és a „nem szegénység” határát Hol húzzuk meg a szegénység és a „nem szegénység” határát? Szegénységi küszöbök A szegénységi küszöbök meghúzásának célja általában: a szegények számának meghatározása az ellátásokra való jogosultság határának megállapítása

Szegénységi küszöbök típusai Abszolút szegénységi küszöbök Relatív szegénységi küszöbök Létminimum Szubjektív szegénységi küszöbök Ellátási jogosultság szempontjából a magyar gyakorlat mechanikus; általában a nyugdíjminimumban vagy annak bizonyos meghatározott többszörösében megállapított összeg alatti jövedelemmel rendelkezők jogosultak a különböző ellátásokra

Abszolút szegénységi küszöbök egy konkrét összeg pl. fejenként napi 1 dollár előnye: könnyen értelmezhető, viszonylag egyszerűen számítható hátránya: nem veszi figyelembe az országok közötti gazdasági, társadalmi különbségeket egy nagyon szegény országban napi 1 dollár a létfenntartáshoz még éppen elegendő lehet, egy európai országban nyilvánvalóan nem elegendő

Relatív szegénységi küszöbök az adott ország lakosságának átlagos jövedelméhez képest állapítanak meg egy az átlagnál alacsonyabb értéket a leggyakrabban használt relatív szegénységi küszöb: az átlag vagy medián jövedelem 50 vagy 60 százaléka az így kiválasztott érték alatti jövedelemmel rendelkezőket tekintik szegénynek az európai uniós programokban általában a medián jövedelem 60 %-át tekintik szegénységi küszöbnek a medián jövedelem az az érték, amely alatt ugyanannyian vannak, mint fölötte

A relatív szegénységi küszöb hátránya: ha az összehasonlított országok lakosságának jövedelme jelentősen eltér, akkor az alacsonyabb jövedelmű lakosság szegényei lényegesen rosszabb körülmények között élnek, mint a gazdagabb országban szegénynek tekintett emberek ez a helyzet a gazdagabb és a szegényebb európai uniós országok közötti összehasonlításban is fennáll pl. Hollandiában, az Egyesült Királyságban, vagy Ausztriában a szegénységi küszöb az országok közötti árkülönbségeket kiszűrve 3-4-szer magasabb, mint a közép-kelet-európai Uniós országokban

Szegénységi küszöbök, € PPP, 2006

Létminimum olyan összeg, amely még éppen biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos nagyon szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését a létminimum szintjén élőket nem tekintik szegénynek, mert ha feszes beosztással és szerényen is élnek, de a szigorúan alapvetőnek számító javakat és szolgáltatásokat elvileg nem nélkülözik, nem éheznek, van tető a fejük fölött, van ruhájuk stb. ebből következik, hogy a létminimum szintje alatt élők viszont már komoly nélkülözések közepette élnek

Néhány létminimumérték Háztartástípus Egy főre számított létminimum 2007-ben (Ft/hónap) Aktív korúak 1 felnőtt 66 271 1 felnőtt + 1 gyermek 54 674 2 felnőtt + 1 gyermek 53 017 2 felnőtt + 2 gyermek 48 047 2 felnőtt + 4 gyermek 40 867 Nyugdíjasok 1 személy 59 644 2 személy 51 599

A medián jövedelem 60 %-a és a létminimum értéke közötti különbség, 2006

Szubjektív szegénységi küszöb a lakosság véleménye szerint a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott jövedelem a magyar lakosság realitásérzékét jelzi, hogy a lakossági vélemények alapján számolt szegénységi küszöb közel van a KSH által mért létminimumhoz

A szegénység és a depriváció néhány mutatója, 2004 Szegénységi küszöb Szegények száma Szegények aránya az összlakosságból Relatív szegénységi küszöb (a teljes lakosság medián jövedelmének 60 százaléka) 1 340 000 (2005-ben már 1 590 000) 13,4 % (2005-ben már 15,9) Létminimum alatt élők 3 000 000 30 % A lakossági vélemények szerint a megélhetéshez szükséges minimális jö- vedelemnél alacsonyabb jövedelműek 2 700 000 27 % Depriváltak: azok, akik elemi szükségleteik egy részét nem képesek kielégíteni + a jövedelmi szegények 3 700 000 37 %

Egyes segélyezési formákban részesültek átlagos száma, 2007

Legfontosabb szegénységi kockázatok A szegénységet befolyásoló legfontosabb tényezők Magyarországon mindenek előtt a gazdasági aktivitás, amit viszont meghatároz az iskolai végzettség a gyermekszám a lakóhely jellege etnikai hovatartozás

A szegénység kockázatának leginkább kitett csoportok az alacsony végzettségűek, a romák, a fogyatékkal élők, a gyermekek és a többgyermekes családok az egyszülős családok, a munkanélküliek a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalási korú emberek a falusi lakosság, különösen a kistelepüléseken élők az ország elmaradottabb térségeiben élők

Iskolai végzettség Magyarországon az oktatási rendszer sokkal kevésbé képes a családi háttér egyenlőtlenségeit tompítani, sőt tendenciaszerűen fel is erősíti azt A roma fiatalok képzettségbeli lemaradását jelzi, hogy kb. 20%-uk be sem fejezi az általános iskolát, másik 20%-uk késve fejezi be, további 40-50%-uk vagy nem tanul tovább az általános iskola elvégzése után, vagy lemorzsolódik

Alacsony végzettségű szülők 25-34 éves gyermekei közül felsőfokú végzettségűek aránya (%), 2005

Iskolai végzettség és foglalkoztatás: foglalkoztatási ráta iskolai végzettség szerint, 2008

Felsőfokú végzettségűek aránya

Munkanélküliség A foglalkoztatottak körében a szegénységi ráta 2004-ben a különböző felmérések szerint 5,8 és 9,8 százalék között volt Ezzel szemben a nem foglalkoztatottak 15-19%-a, ezen belül a munkanélküli háztartások 39–49%-a szegény.

Kereső nélküli háztartásban élő 18-59 évesek aránya

Kereső nélküli háztartásban élő 18 évesnél fiatalabb gyermekek aránya

Gyermekek, gyermekes családok Életkor szempontjából a legmagasabb szegénységi kockázatú csoport a gyermekek és a fiatalok csoportja A gyermekek 40 %-a, kb. 850 ezer gyermek él a létminimum alatt Minél több gyermeke van egy háztartásnak, tagjai annál nagyobb valószínűséggel szegények A szegények aránya a három és több gyermeket nevelő családokban ugrásszerűen növekszik

Jövedelmi szegények aránya korcsoport szerint

Szegény háztartások aránya háztartástípusonként

A gyermekjóléti szolgálatnál kezelt anyagi problémák száma

Idősek Az idősek szegénységi kockázata az átlagnál alacsonyabb 2005-ben az idősek (65+) 9,4 %-a élt a medián jövedelem 60 százaléka alatt (teljes lakosság: 15,9, gyermekes háztartások: 20 %) DE: több mint félmillió nyugdíjas él a nyugdíjas létminimum alatt A medián nyugdíj elmarad a minimálbér színvonalától és csak kismértékben haladja meg a létminimumot A 65 év feletti nők szegénységi aránya másfélszer– kétszer magasabb, mint a férfiaké

Falun és elmaradott térségekben élők 1990-es évek: felerősödött a szegénység kockázata a regionalitás, illetve a települési hierarchia mentén Utóbbi években: tovább erősödött a területi különbségek szegénységben játszott szerepe A kistelepüléseken élők szegénységi kockázata még az 1990-es évtized közepén is kisebb volt az országos átlagnál, a 2000-es évek közepére az országos átlag többszörösére emelkedett A kevésbé fejlett, korlátozott munkalehetőséget biztosító területeken élők önmagában a lakóhelyből adódóan növekvő hátrányban vannak A területi szegregáció is tovább erősödött: a képzetlen, szegényebb lakosság a társadalomból kirekesztett enklávékban, a leghátrányosabb helyzetű településeken rekedt

Egy főre jutó éves jövedelem településtípusonként, 2004

1000 lakosra jutó adófizetők száma

A regisztrált munkanélküliek aránya

Rendszeres szociális segélyezettek tízezer lakosra jutó száma, 2007