ADY ENDRE -- Összefoglalás I. Nyugat II. újszerűség: új stílus – sajátos összetétel, jelképrendszer – szimbólum! III. ars poetica: magyar lét problémái + művészlét Góg és Magóg fia vagyok én…: szimbólumok – új: nemzeti múlt vállalása + jövő fejlődése mégis-morál: kemény, büszke, dacos akarat az értelmes élet igényére

TÉMÁI Magyarság versek: „kora arculatán gyászos magyar hibákat lát és szomorúan nézi, ami körülötte végbemegy. Szidalmazza tehetetlen nemzetét; nő elkeseredése.” együtt ő és a magyarság A magyar: „akar, de lekönyököl, nyög, sír” Versek: A Tisza-parton Nekünk Mohács kell A magyar Ugaron A föl-földobott kő A Hortobágy poétája

2. Szerelmi költészet Léda: nagy szenvedély, ellentmondásosság, lázadás, felfokozottság diszharmónia, szürkeségtől való szabadulás Versek: Héja-nász az avaron Lédával a bálban Elbocsátó, szép üzenet

B. Csinszka: letisztult szerelem, biztonság, társ, „betegápolás”, különös varázs; nyugodtság Versek: (szándékolt egyszerűség) Őrizem a szemed Nézz, Drágám, kincseimre De ha mégis?

3. Hiányérzet versei: pénz szerepe, küzdelem érte, a pénz hatalom Vers: Harc a Nagyúrral 4. Halál: betegség – halál közelségének állandó érzése  felértékelődik az élet Vers: Párisban járt az Ősz 5. Istenes versek: tépett, beteg lélek nyugalomra, békére vágyik nem vallásos, de megvan benne a hitre való törekvés Isten=szimbólum, kapaszkodó a nihillel szemben „Hiszek hitetlenül Istenben” Versek: Álmom: az Isten A Sion-hegy alatt

6. Kuruc versek: magyarság-versek rokonai; magányos, lázadó ember keserűsége; elszántság, helytállás hangsúlyozása Vers: Sípja régi babonának 7. Forradalmi versek: elnyomott szegénység iránti szánalom és az elnyomók gyűlölete a magyar nyomorúság oka: a polg. forr. elmaradása munkásság mozgalmainak felélénkülése -- remény Vers: Rohanunk a forradalomba

8. Világháborús versek: értelmetlen öldöklés, ezért emberi természeténél fogva tiltakozik ellene célja: átmenteni a humánus értékeket Versek: Emlékezés egy nyár-éjszakára Az eltévedt lovas Ember az embertelenségben Mag hó alatt

Látomássorozat formájában idézi fel a költő a háború kitörését, amely az élet rendjét a visszájára fordította. Emlékezés egy nyár-éjszakára Kétféle szerelem ellentétére épülő vers, az igaz szerelemnek örülő párok és a boldogtalanságot tükröző pár ellentétére, akik „átveszik a terepet”. Lédával a bálban A magyar nyomorúság jelképe a vers, a kiábrándító valóság és a lehetőségek ki nem használásának együttes bemutatásával. A magyar Ugaron A visszahúzó erők ellenére a költő hisz egy új, győztes forradalomban. Rohanunk a forradalomba

A versben a költő megtagadja a szerelmet, megírja, hogy csak önmagát imádta, érzései a szerelemben nem voltak igazak. Elbocsátó, szép üzenet Az embert megalázó, érzéketlen, közönyös hatalom elleni állandó küzdelemről szól a vers, amelyet életünk végéig folytatni kell, még akkor is, ha esetleg „mindhiába”. Harc a Nagyúrral A haza iránt érzett hűség verse, a költő nem tud hazájától elszakadni, törvényszerűen visszahúzza a föld. A föl-földobott kő A halálsejtelem verse, a költő találkozik a halállal, de ez csak számára jelent rémületet, a környezet érzéketlen marad. Párisban járt az Ősz

Ady szimbólumot használ szerelmük jellemzésére, amely vergődés, egymás bántása és gyötrelmes út után a halálba jut. Héja-nász az avaron A költő gyermeki emlékei alapján keres valakit, aki hitet adna neki, de a vers végén a lélek mégis magára marad. A Sion-hegy alatt A költő kéri Istent, hogy ostorozza a magyar népet, hisz sorscsapások nélkül elpusztulna a nemzet. A magyart szolgafajta, akaratgyenge népnek tartja. Nekünk Mohács kell

Az emberiség történelmi útvesztésének szimbóluma a vers. A háború szörnyűségével az emberiség eltévedt, jövője céltalan. Az eltévedt lovas Az öregedő férfi szerelmi vallomása a vers. Az egymáshoz való ragaszkodás, féltés, társra találás verse. Őrizem a szemed