Gazdaságpolitika A „hetedik koporsó” Csillag István november 24.

Felülről nézvést még megvolna… Az ikerdeficit a Bajnai-féle válságkormányzás következtében megszűnt, így  A külső sebezhetőséget mutató folyó fizetési mérleg húsz év után először pozitív  Az államháztartás hiánya a GDP 4%-a közelében, tartható  A háztartások megtakarítása újra pozitív, eléri a GDP 4%-át  A recesszió véget ért, 2010-ben a gazdaság várható reálnövekedése (GDP) 1% körüli 2

A lehetséges gazdasági növekedési ütem azonban megfeleződött A visegrádi országok és a régi EU tagok potenciális GDP-je (Forrás: Eurostat) 3

Alacsony növekedési ütem okai, vagy következményei? Forrás: Eurostat 4

A gazdaságpolitika közbenső céljai  „Egy-ügyü” kérdésekből „egy-ügyü” válaszok, így •A magasabb gazdasági növekedési ütemhez  magasabb arányú foglalkoztatottság vezet •A magasabb arányú foglalkoztatottsághoz  az adócsökkentés („egyszeri, azonnali nagyarányú”) vezet, ezért  Célzott adócsökkentés  SZJA és Nyereségadó •SZJA egykulcsos családi adókedvezménnyel ≠ Alacsonyabb adóék? •Alacsonyabb kulcsú nyereségadó ≠ magasabb beruházási hajlandóság? 5

Adóék az átlagbér %-ban (Forrás: MNB) 6

Bár a munkáltatói Tb-járulék mérséklés drága és kevésbé népszerű, de… 7

Foglalkoztatási ráták képzettség szerint (Forrás: OECD, 2007.) 8

Sok bevételkiesés = kevés munkahely  Az adóék csak az átlagbér 167%-a felett csökken az egykulcsos, családi adókedvezménnyel bővített SZJA miatt •Az adómérséklés összes adózó alig 10%-át, az adóbevétel 30%-át érinti •A valóságos jövedelembővülés a családi adókedvezmény bevezetése, ami ellensúlyozza a közepes jövedelműeknél az adójóváírás mérséklődését és nyugdíjjárulék emelést  A foglalkoztatás bővítésre gyakorolt hatás kicsi, legfeljebb kifehéredés a határ-bérköltségnél  A növekvő jövedelmekből több megtakarítás, kevés fogyasztás, ezért a növekedésre gyakorolt hatás is kicsi  A bevételkiesés, 2011-ben 300Mrd Ft, 2012-ben 500Mrd Ft; 2013-tól 700Mrd Ft feletti

Ha itt kő kövön nem marad, akkor is lesz adócsökkentés I.  Adócsökkentés forrása •magasabb államháztartási hiány = 0 •más adók emelése = 0 • új „ideiglenes” adók bevezetése = válságadók •magánnyugdíj-pénztári tagdíjak elvétele •magánnyugdíj-pénztári vagyon elvétele  Először jelennek meg a „numerus clausus” adók, amelyek jobban sújtják a külföldieket •A kiskereskedelemben a 15 külföldi áruházi lánc viseli a válságadó több, mint 85%-át •A bankadó miatt csak két nagybank lehet nyereséges idén és jövőre •A válságadók együtt 341Mrd Ft-ot (a GDP 1,2%-át), a Robin Hood adóval 373Mrd Ft-ot (a GDP 1,4%-át) jelentenek 10

Ha itt kő kövön nem marad, akkor is lesz adócsökkentés II.  A magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat államosítják 14 hónapig(30Mrd Ft/hó) •2010-ben 60Mrd Ft, •2011-ben 360Mrd Ft (a GDP 1,2%-a)  A magánnyugdíjpénztárban felgyűlt magánvagyont államosítják és kiadásokra fordítják fordítják •2011-ben 530Mrd Ft (a GDP 1,8%-a) 11

Ha lenne költségvetési felelősség…  A 3% alatti államháztartási hiány elérhető lenne •A tervezett 234Mrd Ft-os kiadástöbblet mellett •A várható 2,5%-os reálnövekedésből és a 2,6%-os deflátorból várható 5%-nyi nominális többletből származó 2 GDP%-nyi (kb Mrd) bevételi többlet mellett •A különbözet (300Mrd) elég az 1%-os hiánymérsékléshez is  A 2011 évben előkészíthető lenne a szektorsemleges, egyszerűbb adórendszer  Ha populista lépések helyett (40 évi munkaviszonnyal rendelkező nők „kiűzése” a munkapiacról) a munkakínálatot bővítő szerkezeti reformokat készítenék elő, mérsékelné kockázatot és javítaná a versenyképességet 12

A szabadulás („szabad dúlás”) költségvetése? „Az adósságcsapdából való szabadulás költségvetése” (O.V.)  Az államháztartási hiány 3% alá csökken  A kiadások reálértékben csökkenek, rendkívüli és ideiglenes bevételek lépnek be •Az állami újraelosztás mérséklődési üteme lelassult •2009: 53,0% •2010: 50,0% •2011: 48,4%  A jövedelmek centralizációjának csökkenése látszólagos •2009: 49,6% •2010: 46,9% •2011: 45,9% tagdíjlenyúlással és vagyonelkobzással  A strukturális deficit nőtt •2009: 3,4% •2010: 3,1% •2011: 6,7% az ideiglenes és rendkívüli tételek nélkül (válságadók, tagdíj államosítás, magánnyugdíj-pénztári vagyon elvétele) A gazdasági növekedés esélyei (ld. válságadók hatása) romlottak A gazdasági növekedés esélyei (ld. válságadók hatása) romlottak 13

A versenytársainknál 5-8% ponttal magasabb újraelosztás nem változott Az elsődleges kiadások a GDP %-ban (Forrás: Eurostat) 14

Havi 100 milliárd „fiksszel”…  A költségvetés összesen 1200Mrd Ft rendkívüli és ideiglenes bevétellel számol •161Mrd Ft bankadó •180Mrd Ft ágazati (válság-) adó •32Mrd Ft Robin Hood adó (energiaszolgáltatók) •360Mrd Ft magánnyugdíj-pénztári tagdíj •530Mrd Ft magánnyugdíj-pénztári vagyon  Ha a rendkívüli és ideiglenes bevételek kiesnek és csak a 2,5-3%-os GDP növekedésből származó többlet (kb. 1,4%GDP) áll rendelkezésre, akkor  A keletkező, fedezetlen többlethiány évente 2,5%-nyi GDP ( Mrd Ft) 15

Nemcsak a birkák gyapját nyírják, emellett rendszeresen lenyírják húsukat, zsírjukat is  Miközben a lakossági adóterhelés csak a legfelső két decilisben mérséklődik  A GDP%-ban kifejezett költségvetési bevételek aránya lényegében változatlan (2010: 46,9%; 2011: 45,9%  A rendkívüli és ideiglenes bevételek nélküli GDP arányos bevételi központosítás 42%-ra esik vissza  Az államháztartás egyensúlya a rendkívüli és ideiglenes tételek nélkül fenntarthatatlan 16

„Tükröm, tükröm NE mondd meg nékem..”  A költségvetés hatásait akár pénzügyi, akár közgazdasági, akár alkotmányossági okok miatt bírálókat „elfoglalják”, vagy ellehetetlenítik Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék Költségvetési Tanács MNB,  A „hatodik koporsó” után lassan elkészül a hetedik •„Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk - mai fiataloktól - jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkezendő húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.” (O.V június.16.) 17

18 Köszönöm a figyelmüket !