Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina

Infláció Az infláció az általános árszínvonal tartós növekedése. Az infláció mértékét az árszínvonal növekedési ütemével mérjük. Az infláció mértéke meghatározza gazdasági hatásait  Ezért szükség van a különböző fajták elhatárolására az árszínvonal növekedési üteme alapján. Fajtái: Kúszó infláció: árak átlagos évi növekedési üteme nem éri el a 10%-ot. Vágtató infláció: infláció 2 számjegyű  10 és 100 % között van. Hiperinfláció: infláció mértéke meghaladja az évi 100%-ot .

Kúszó infláció: nem okoz gazdasági zavart, sőt kedvező hatása is lehet Kúszó infláció: nem okoz gazdasági zavart, sőt kedvező hatása is lehet. Árak emelkedése arra ösztönözheti a vállalkozót hogy növelje a termelést ezzel növekedhet a foglalkoztatottság. Vágtató infláció: Csak néhány gazdasági csoportnak kedvez, többség számára nehézségeket okoz. Hiperinfláció: Rendkívüli gazdasági helyzet. Oka és egyben tünete is egy súlyos gazdasági válságnak. Az infláció gazdasági hatása nagymértékben függ attól, hogy az emberek számítanak e rá. Ha igen nem okoz jelentős gazdasági problémát.

Infláció okai Közvetlen oka: az árupiaci túlkereslet A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy A kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció Azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek Kialakulásának okai: A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése: a) az autonóm fogyasztás növekedése b) az autonóm beruházás növekedése A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

Kínálati infláció Kínálati inflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

Infláció vesztesei, nyertesei Az inflációs veszteség és nyereség az infláció jövedelem- és vagyonátcsoportosító hatásából fakad. Ha az infláció a vártnál gyorsabb akkor a hitelezők vesztenek és az adósok nyernek. Ha az infláció vártnál kisebb mértékű akkor pedig a hitelezők nyernek… Az infláció üteme évről-évre ingadozik ezért nehéz megmondani ki jár jobban. Elértéktelenedhetnek a pénzben rögzített vagyontárgyak is. Pl: fix összegű hozamok, életbiztosítás, életjáradék. Infláció idején jól járhatnak azok, akik reálvagyontárgyakat birtokolnak, mert ha gyors az infláció egyre többen akarják vagyonukat telekbe, házba, műkincsekbe fektetni megnő ezen vagyontárgyak kereslete. Legfőbb vesztesei a munkavállalók, mert nominálbéreiket hosszabb időre szerződésben rögzítik. Árszínvonaltól függ a reálbérük.

Csehországban 1997-98 között, Lengyelországban az ezredfordulót követően volt átmeneti jelentős gazdasági lassulás, ami hirtelen lefékezte az inflációt A gazdasági szereplők magatartása tartósan megváltozhatott, hisz azóta az infláció mindkét ország esetében alacsony maradt.