Joggazdaságtan levelező Szalai Ákos 2013.

1. Hatékonyság Pozitív vs. Normatív Hatékonység: Pozitív: hogyan dönt – hogyan változik döntés? (akinél változik!) Normatív: hatékonyságot javítja-e a (pozitív, magatartási) változás Hatékonység: Pareto-javulás = valaki jobban jár, de senki nem jár rosszabbul Parato-hatékonyság = nincs további Pareto-javulás Van Pareto-javulás? Minden csere Minden kölcsönösen előnyös tranzakció, nem kényszerre (hazugságra) épülő együttműködés Ha másokat nem érint…

2. Kockázat Amikor döntünk nem biztos – exogén hatások. Pl. szerezzünk-e be újabb bizonyítékot bírósági tárgyalásra? Költség vs. növeli győzelem ESÉLYÉT Pl. óvatosabbak legyünk-e? Költség vs. csökkenti baleset (károkozás) ESÉLYÉT Pl. betartsunk-e egy szabályt Szabályszegésből fakadó haszon vs. lebukás ESÉLYE Pl. szerződést kötünk Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy nem fogjuk tudni teljesíteni (pl. emelkedő nyersanyagárak miatt), és kártérítést kell fizetni Vállaljuk annak ESÉLYÉT, hogy a másik nem teljesít – elveszítjük a szerződésben bízva megtett beruházásaink értékét (kártérítés nem fedezi ezeket) Kockázat fogalma: (i) több lehetőség van, (ii) tudjuk melyik milyen VALÓSZÍNŰSÉGGEL következik be vs. bizonytalanság: lehet árvíz…

2. Kockázat Várható érték: Példa: EV = p1V1 + p2V2 +……+ pnVn, ahol EV: a várható érték, p: az adott esemény valószínűsége, V: az adott esemény bekövetkezte esetén fellépő haszon, vagy költség. Példa: Ha óvatosak vagyunk, akkor a költségeink: + 110 Ha nem vagyunk óvatosak, akkor a baleset esélye: 10% Ha óvatosak vagyunk, akkor a baleset esélye 9% Ha baleset, akkor a kár/kártérítés: 10.000 Várható kár: Ha nem vagyunk óvatosak: 10% * 10.000 = 1.000 Ha óvatosak vagyunk: 9% * 10.000 = 900 Óvatosság csökkenti a kártérítés várható értéket / nyerünk: 100

2. Kockázat Mennyit ér nekünk a várható érték csökkenése? Preferencia: hogyan viszonyulunk a kockázathoz? - preferenciát nem ítélünk meg! 1. Kockázatsemleges döntéshozó: várható érték 110 költség > 100 haszon (várható kár csökkenése) NEM 2. Kockázatkerülő döntéshozó: Két azonos várható érték közül a kisebb „kockázatút” (szórásút, varianciájút) választja Kockázatsemleges: két azonos várható érték közül nem tud választani (közömbös) Kockázat szűk értelemben: mennyiben tér el a várható értéktől (szór) Matematikailag – pl. Variancia VAR = p1 (V1 - EV)2 + p2 (V2 - EV)2 + ……+ pn(Vn - EV)2

2. Kockázat Előző példa: eltűnik kárveszély – C = 1.100 Kockázatsemleges: igen, ha C < Δp*L NEM: 1.110 > 1.000 = 10% * 10.000 Kockázatkerülő: igen, ha C < Δp*L + δVAR Kártérítés várható értéke csökken Δp*L = 1.000 De kockázat: Variancia VAR = 0,1 (10.000 – 1.000)2 + 0,9 * (0 – 1000)2= = 0,1*(9000)2 + 0,9 * (1000)2 = 9 millió δ : hogyan viszonyul kockázathoz kockázatsemlegesnél: δ = 0

2. Kockázat Büntetés vagy lebukás Szabályszegésen nyer: B = 1.000 Lebukás esélye: p = 10% Büntetés: F = 9.000 Kockázatsemleges: haszon vs. várható költség IGEN: B > p*F (1.000 > 900 = 10% * 9.000) Kockázatkerülő: kockázat (variancia) is Ha B > p*F + δ VAR Nem tudjuk – mennyire fél kockázattól? (mennyire kerüli?) DE!

2. Kockázat DE! Kockázatsemleges: mindegy Példa 1: p = 90%; F = 1.000 => p*F = 900 Példa 2: p = 60%; F = 1.500 => p*F = 900 Kockázatsemleges: mindegy Kockázatkerülő: B > p*F + δ VAR Példa 1: VAR = 90.000 Példa 2: VAR = 540.000 Példa 2: nagyobb haszon kell, hogy belevágjon = nagyobb visszatartó erő!

Ronald H. Coase (1910. december 29.) Közgazdasági Nobel-díj 1991

3. Coase-tétel A gyenge (hatékonysági) Coase-tétel azt mondja ki, hogy amennyiben (a) az alkuban résztvevő felek jogosítványai ex ante pontosan szabályozottak és ismertek, valamint (b) a tranzakciós költség nulla, akkor a felek szabad alkuja révén létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz. Az erős (invariancia) Coase-tétel értelmében: amennyiben (b) a tranzakciós költség nulla, és (c) vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkuja révén létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz lesz, függetlenül attól, hogy kezdetben melyik fél milyen jogokkal rendelkezett.

3. Coase-tétel Gyenge verzió „Tautológia”: Tranzakciós költség nulla = semmi nem akadályoz kölcsönösen előnyös cserét Pareto-hatékonyság = Minden Pareto-javulás megvolt Ha V > E: tranzakció, csere (tranzakciós költség akadályozhatná…) Minden tranzakció

4. Tranzakciós költség mindaz, ami megakadályoz kölcsönösen előnyös cserét… O. E. Williamson: a tőke specifikus (idioszinkratikus): sokat vesztek, ha másik megszegi ígéretét (szerződést) nincs teljes szerződés („a racionalitás korlátozott”): nem tudunk mindent előre szerződésbe szabályozni opportunista magatartásmód: ha kialakul nem szabályozott, nagy veszteséggel fenyegető helyzet – másik kooperatív lesz-e? keresi-e KETTŐNKNEK legjobb megoldást (vö. bizalom

5. Joggazdaságtan logikája Coase-tétel: jogosítványok legyenek tiszták Tudjuk, kinek mihez van joga (ne arról vitatkozzunk) – tulajdonjog (általában alanyi jog) Védjük meg e jogosítványokat Tulajdoni védelem: megsértőt megbüntetjük – büntetőjog Probléma: m van, ha adná (hozzájárulna), de magas tranzakciós költség megakadályozza? Kártérítési védelem: megsértő fizesse meg a kárt – kártérítési jog Probléma: tudjuk mérni kárt? Ha túl kicsi a kártérítés, akkor is megsérti, amikor nem adná… Ha túl magas a kártérítés – vö. elmarad kölcsönösen előnyös Csökkentsük tranzakciós költséget – szerződési jog Diszpozitív jogok Csökkenti bizalmatlanságot (pl. kényszer, információs szabályozás, stb.)