1 A tőke fogalom és az tudástőke Győr 2009 március 24 Dr. Boda György BCE egyetemi docens, Boda & Partners ügyvezető ig., Vezetői tanácsadó és tudásmenedzsment szakértő)

A 4+0-ás foglalkoztatás a tudásmenedzsment fényes győzelme Egy országjárás eredményei : A feldolgozó ipar jelentős részében a megrendelések/értékesítések visszaesése %. Ekkora visszaeséshez már hozzá kell igazítani a foglalkoztatást. Ennek két módja van: 1. Elküldöm munkavállalóim százalékát 2. 4 naposra csökkentem a foglalkoztatást • A munkavállalókat hazaküldöm az 5. nap • Ennek megfelelően 5-40 %-kal csökkentem a béreket Jelenleg a 2-es változat tűnik többséginek. Miért? 2

4+0-ás foglalkoztatás esetén mivel indokolják a vállalatok döntésüket? A munkaidő csökkentéssel eleget teszünk a társadalmi felelősségünknek.” „Ezzel a lépéssel sok ember munkahelyét védjük meg. Az általunk biztosított csökkentett bér magasabb, mint a munkanélküli segély.” (Sokan térségük egyetlen jelentős foglalkoztatói.) Jól jár az állam, mert nem kell munkanélkülieket eltartania. Költségcsökkentés nem kell végkielégítést fizetni, amely a munkaszerződések rendszerében nem kis teher lenne, A megoldás biztosítja, hogy az esetlegesen bekövetkező fellendülést a vállalat gyorsan ki tudja használni. (Itt mindenki jelentőset kockáztat. Ha a fellendülés bekövetkezik, nyernek, ha nem veszítenek.) A tudástőke védelme : „ha a létszámot a kieső termeléshez igazítanánk, akkor már egy jelentős tudás is kimenne a cégből. Nálunk már nincsenek töltelék emberek. Ezekkel már nincsenek hatékonysági problémák. Ezekbe az emberekbe már sokat invesztáltunk. Nem szabad őket elveszíteni”. 3

A 4+0 eltérő megvalósítási gyakorlatai 1. változat A foglalkoztatást változatlan struktúrában csökkentem. Mindenkinek haza kell menni. Az irodistának is! Hogy a válságban némelyeknek – pl. a marketingeseknek és a fejlesztőknek –többet kell dolgozni? Ez most mellékes! Fontos a szolidaritás! Hogy kiemelt munkavállalók vannak – e? Az meg micsoda? 2. változat Újradefiniálom a cégméretet. Alapelv: hány főt akarok foglalkoztatni adott értékesítési kilátások mellett? Minden vezetővel értékrangsort állíttatok fel: Kik azok, akiknek távozásával azonnal leáll a terület. Kik azok, akik távozásával t idő múlva leáll a terület? Kik azok, akik t-nél hosszabb időre nélkülözhetők. A legalsó kategóriákat elbocsátom. A maradók hierarchiáját megőrzöm és címekben manifesztálom (pl. mester fokozatokat adok ki többlet juttatással) A mester fokozatokat pályáztatom és elnyerése esetén azt évente meg kell védeni. A 4 napon túli foglalkoztatást külön projektekben valósítom meg és csak akkor fizetem meg, ha a projekt eredményes. 4

Közbelép a kormány! A kormány meghirdette : ha a negyedik napon leállsz a termeléssel és a dolgozóid képzed, akkor a képzési költségeid 80 %-át megpályázhatod. Feltételek : Igazolni kell, hogy a válság miatt csökkent a termelésed! „Törvénytisztelőnek” kell lenned! Csak külső, akkreditált – főleg OKJ – képzés jöhet szóba! Továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnod. Ha x hónapra támogatást nyersz, plusz x hónapig nem bocsáthatsz el senkit. Működik-e ez a szép gondolat? 5

Hogy reagálnak erre a cégek? Miért nem támogatják a belső képzést? Számos esetben lenne értelme egy belső képzésnek, amit a vállalat belső erőkkel hatékonyan el tudna végezni (pl. karbantartók kiképzése, belső vállalati szabályok ismertetése, ha például nincs szakember, ha elmegy az öreg és pótolni kell, ha új tudást kell megszerezni stb.). Erre lehet támogatást kérni? Például a futómű dolgozóit a pályázat révén át lehet képeztetni fodrásszá, de kinek kell ez? A dolgozónak jó, de a cégnek nem. Az állam ezért 80%-ot fizet, s 20%-ot a cég. A cég képzi a neki szükséges szakmai munkaerőt, s vigyáz, hogy ezt el ne vigyék a versenytársak. OKJ-s képzésen papírt kapnak, de a cég szempontjából hasznos tudást nem, mert még sokat kell tenni azért, hogy megfelelően hasznos tudás legyen a cég számára. A pályázható képzések a képző intézménynek kiváló lehetőségeket jelentenek. Sajnos, csak nekik. Válság esetén a képzést belsőleg szervezik, maguk fizetik a képzést. Ezért biztos, hogy azt kapják, amit akarnak. Itt nagy probléma a közbeszerzés. 6

A tőke nem csak profit termelő eszköz! A tőke valakinek a profit termelő eszköze 7 Ez akkor lesz különösen fontos, ha a válság tovább mélyül.

Problémák a 4+?-es foglalkoztatás körül Vannak, akik a „tudástőke” profit termelő eszköz, illetve profit termelő vagyon értelmű fogalmát nem ismerik, vagy nem eléggé ismerik Csak költségcsökkentésben gondolkodnak. Csak változatlan struktúrában gondolkodnak. Csak „feltöltött állománytáblát” látnak és nem látják mögötte az újoncot, a rangidőst, a vezéregyéniségeket. Ha csökkenteni kell, csak fűnyíró elvben tudnak gondolkodni. Vannak, akik csak profit termelő eszközben gondolkodnak, de nem gondolják végig, hogy mi a tőke? Azt hiszik, hogy mindenkit egyformán lehet és kell képezni és nem gondolkodnak el az így létrejövő eszközök tulajdonlásán. A belső képzésekben vállalati csalásokat látnak. Nem veszik észre, hogy a potenciálisan rendelkezésre álló szellemi kapacitás csak komoly társadalmi szervezés útján válik valaki profit termelő eszközévé. 8

9 Köszönjük a figyelmet! név1: cím név2: cím