Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a GVH eljárásaiban Karádi Csaba 2010. március 11.

Az előadás főbb csomópontjai A GVH bemutatása A korábbi gyakorlat és az új szabályozás Keresleti és kínálati oldali problémák Jogesetek az egyes piacokról

A GVH és a fogyasztók védelme Független, központi közigazgatási hivatal Fogyasztóvédelmi Iroda 2004. szeptember 1-től horizontális feladatkör ügyindítás, tényállás felderítése Szektorsemleges, következetes gyakorlat Versenytanács határozathozatal

A GVH eszközei Versenyfelügyeleti eljárások Ágazati vizsgálat Üzleti döntések tisztességtelen befolyásolása (Tpvt. 8. §) Versenykorlátozó megállapodások (Tpvt. 11. §) Erőfölénnyel való visszaélés (Tpvt. 21. §) Összefonódások ellenőrzése (Tpvt. 23. §) Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (Fttv. 3. § (1)) Megtévesztő reklám (Grt. 12. § (1)) Ágazati vizsgálat Versenypártolási tevékenység Versenykultúra fejlesztése

A GVH eljárása Panasz, bejelentés Versenyfelügyeleti eljárás Vizsgálói szakasz – vizsgálati jelentés Versenytanácsi szakasz VT-döntés Megszüntetés Megszüntetés kötelezettségvállalással Határozat

Új jogszabályi környezet A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint egyes irányelvek módosításáról szóló 2005/29/EK irányelv (UCP) Tagállami kihirdetés időpontja: 2007. június 12. Tagállami hatályba léptetés időpontja: 2007. december 12.

Új jogszabályi környezet Fttv. és Grt. hatályba lépése, Tpvt. módosulása Folyamatosság a GVH joggyakorlatában Versenytanács korábbi ügyekben tett megállapításai – a legtöbb esetben továbbra is érvényesek

A tájékoztatással kapcsolatos jogszabályok rendszere 2008. szeptember 1. után reklám egyéb tájékoztatási formák b2c viszonyok Verseny érdemi érintettsége esetén: Fttv. alapján GVH Versenyt érdemben nem érintő kereskedelmi gyakorlatok esetén: Fttv. alapján NFH illetve PSZÁF b2b viszonyok Új Reklámtörvény alapján GVH Versenytörvény alapján GVH

Fttv. bemutatása Kereskedelmi gyakorlat: az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (ún. b2c viszonyok)

Az Fttv. háromszintű szabályozása Tisztességtelenség – hármas felépítésű rendszer Generálklauzula – szakmai gondosság és fogyasztói magatartás torzítása Megtévesztő/Agresszív kereskedelmi gyakorlat 31 külön nevesített tisztességtelen gyakorlat

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat Tevőleges megtévesztés Megtévesztő mulasztás Nem elvárt, hogy a reklámozó a termékhez kapcsolódó minden információt összesűrítve egy oldalon/ képben / mondatban közöljön a fogyasztókkal Térbeli időbeli korláttal bíró és nem bíró kommunikációs eszközök megkülönböztetése

Mulasztásos kereskedelmi gyakorlat A legszűkebb áteresztő képességgel a TV-reklám és az óriásplakát rendelkezik. (Vj-12/2009.) A banner esetén vizsgálandó, hogy egy klikkeléssel elérhető-e a landing page, és ott mennyire egyértelmű az információ. (Vj-12/2009.)

Feketelista 5. Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám).

Feketelista 14. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy - elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően - valamilyen juttatásban részesülhet.

Feketelista 20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell.

Ügyleti döntés Fogyasztói döntéshozatal teljességének védelme Fttv. 2. § h) pontja: az ügyleti döntés fogalma A fogyasztói magatartás ismerete alapvetően fontos a jogsértések megítélésekor ! Feketelistás magatartás megítélésekor nem szükséges a keresleti oldali magatartás értékelése

Hatásköri kérdések Verseny érdemi érintettsége fennáll, ha A gyakorlat a fogyasztók széles körét érinti, és az érintett földrajzi terület több, mint 3 megye (Vj-162/2008.) A gyakorlat a fogyasztók széles körét érinti, az érintett földrajzi terület az ország egész területe, a jogsértés több hónapig tartott, a vállalkozás nettó árbevétele jelentős volt (Vj-6/2009.) A gyakorlat több, mint három megyében és Budapesten a fogyasztók nem szűknek minősülő körét érte el (Vj-35/2009.)

Kínálati oldali problémák Marketing – reklám – eladásösztönzés A GVH által a reklámok kapcsán észlelt gyakorlatok „akár” Apróbetűs tájékoztatás Utólagos tájékoztatás A reklámállítások bizonyítása

„akár” …* Rendkívül elterjedt kommunikációs fordulat Akár ár, akár minőség kommunikációja során helyet kaphat Nem kell minden egyes fogyasztó esetében érvényesülnie, DE! Megtévesztő, ha egy fogyasztó számára sem reális lehetőség A reklámban kiemelt szlogen jelentősen módosul egyéb feltételek miatt A feltüntetettek csak szélsőséges esetben, egy atipikus fogyasztói kör számára érvényesülnek

Apróbetűs tájékoztatás Bonyolult termékek, hosszútávú szerződések esetén megjelenő probléma Fttv. körében kezelése: Fttv. 7. § alapján – megtévesztő mulasztás Alapvető kérdés: észlelhető-e a fogyasztó számára? Különbségtétel az egyes kommunikációs eszközök között – a jogsértés mércéje azonos, ám az egyes kommunikációs eszközök más-más „áteresztő” képességgel bírnak (különös figyelemmel kezelendő a TV-reklám és az óriásplakát)

Utólagos tájékoztatás A fogyasztói döntéshozatal védelme a hatásos verseny védelme A GVH a fogyasztói döntéshozatal teljességét védi, így a fogyasztói döntéshozatal akkor is torzulhat, ha utóbb (pl. szerződéskötéskor) a fogyasztó az összes releváns információ birtokába jut Fttv. 2. § h) pontja: ügyleti döntés fogalma kifejezetten elválik a szerződéskötéstől Fttv. 7. § (2): az utólagos tájékoztatás mérlegelésének kötelezettsége

Reklámállítások valódiságának bizonyítása Fttv. 14. §: a bizonyítási teher A vállalkozás - az eljáró hatóság felhívására - a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát igazolni köteles Elsődlegesen nem a hatóságnak kell bizonyítania, hogy a tényállás nem felel meg a valóságnak

Keresleti oldali problémák Fogyasztói tudatosság Ésszerű fogyasztó átlagfogyasztó Az Fttv. 4. §-a (1) bekezdésének első mondata körében, az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró fogyasztó kapcsán hangsúlyozandó, nem szükségszerűen az a fogyasztó minősül ésszerűen eljárónak, ha a döntése szempontjából relevanciával bíró valamennyi kérdést részletesen körüljárja, mindennek utána néz, mindent ellenőriz.

Fttv. 4. § (2) bekezdése szerinti fogyasztó Marginális fogyasztó Fttv. 4. § (2) bekezdése szerinti fogyasztó sérülékeny fogyasztó tudatos fogyasztó Az ésszerűen tájékozottan eljáró fogyasztó fogalma nem jelenti a tájékozódás kötelezettségének parttalan áthárítását a fogyasztóra. (Vj-43/2009.) Azok a fogyasztók, akik valamilyen betegségben szenvednek, szervezetükben valamely működési zavar, rendellenesség áll fenn, sérülékeny fogyasztóknak minősülnek. (Vj-35/2009.)

Pénzügyi szektor Általános tapasztalatok Erős innováció, bonyolult termékek Alacsony pénzügyi kultúra, bizalom a szolgáltatók szakértelmében/tájékoztatásában Folyamatos információs zaj Hosszú elköteleződés (lakáshitel) Gyakorlatok Hiteltermékek (nem tipikus feltételek, hiányos tájékoztatás, korlátozott időtartamra érvényes feltételek) Fogyasztói csoportok (nem hitel és nem készpénz) Életjáradéki termékek (tulajdonjog kérdése, átvállalt költségek/szolgáltatások köre ) Megtakarítások („akár” … % kamat, kombinált termékek), életbiztosítások hitellehetőséggel) Fogyasztók megtévesztése miatt 2005 óta 1.2 milliárd Ft bírság

Pénzügyi szektor Ha a THM közzététel, DM-levél ágazati szabályait megsértették GVH továbbra sem jár el, de az Fttv.-s vonzatot is a PSZÁF vagy az NFH vizsgálja

Vj-94/2009 Kinizsi Bank A Bank betétgyűjtési akciója során 11%-os kamatot ígért a lekötött összegekre. Hangsúlyozta a 11%-os kamatra vonatkozó információt és azt, hogy régi és új ügyfelek számára is elérhető, azonban a honlap kivételével nem jelent meg az az információ, hogy a kedvező kamat csak minimum 1.000.000 Ft lekötése esetén érvényes.

Vj-94/2009 Kinizsi Bank a Kinizsi Bank a jogsértést elismerte, a kampány egésze csekély intenzitásúnak nevezhető, országosan mindössze egy reklámfilm, egyetlen alkalommal volt látható, a Bank rendkívül csekély piaci részesedéssel bír, a termék forgalma alacsony volt, a jelentéktelen forgalom a Bank magatartására is kihatott, együtt járt a kifogásolt magatartás Bank javára értékelt haladéktalan, versenyfelügyeleti eljárástól független abbahagyásával.

Vj-3/2009 A panaszos állítása szerint sikertelenül próbálkozott szimpatikusnak tűnő sms partnerével egy találkozó idejét és helyét megbeszélni. A konkrét információkat a gép nem továbbítja, illetve a partnernek mindig közbejött valami, ami miatt a találkozásra nem került sor. A panaszos véleménye szerint a telefonos üzeneteire – azok általános szóhasználatából következtetve – valószínűleg nem a hirdetésekben megjelenített ismerkedni vágyó személyek válaszoltak.

Tv reklám

A versenyhatóság megállapította, hogy a szolgáltatás során nem lehet olyan valós magánszemélyekkel kapcsolatba lépni, akik valóban nem munkavégzésszerűen, valós tartalommal bíróan kapcsolatba szeretnének lépni, nem anyagi haszonszerzésből chat-elnének a szolgáltatást igénybe vevőkkel, vagy velük flörtölni szeretnének, kalandot keresnének, esetleg társaik lennének. Digitania Zrt. 40 millió, a Gold Sweet Kft. pedig 8 millió forint bírságot kapott és a GVH eltiltotta őket a jogsértő magatartás további folytatásától is

Gyógyhatású termékek Sérülékeny fogyasztói kör – fokozott elvárások Bizalmi termékek Tehát még elfogyasztása után sem lehet sokszor „megtapasztalni”, hogy az gyógyulás a terméknek köszönhető-e, mi lett volna, ha nem szedi be a beteg. – Placebo hatás

Nem tekinthetők tudományos ismeretnek a pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Ahhoz, hogy egy adott termék betegségeket megelőző, kezelő, gyógyító hatását valóban tudományos ismeretek támasszák alá, ennél mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség. Alapos, a termék minden szervezetre gyakorolt hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között állatokon, illetőleg embereken tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni. E minimális feltételek mellett lehet csupán egy adott készítményről - tudományos ismeretekre alapítottan - gyógyhatást állítani. A továbbiakban bizonyítani kell, hogy a gyártási folyamat során valóban a hivatkozott anyagok kerültek a az egyes élelmiszerekbe.

Vj-46/2009- Lenkei Vitaminok Egyes vállalkozások fogyasztói tapasztalatokkal próbálnak kitérni a kötelezettségek alól: „Niacin erőteljesen méregtelenít, sugármentesít és tágítja az ereket.” „A Kal-Mag italport vittem egy ismerősünknek, aki már alig tudott járni, mert folyton összecsuklott a lába. Egy doboz Kal-Mag-tól teljesen megszűntek a járás problémái.”

Vj-46/2009 „A párommal két éve nem védekeztünk, de ennek ellenére nem esett teherbe. Négy hónappal ezelőtt elkezdtük szedni a Közepes vitamint, nem ennek orvoslására, hanem asztma és allergia miatt, amelyek nagyon nagy mértékben javultak, de emellett még sikerült egy babát is összehoznunk. Remélem, másnak is segít majd a vitaminszedés ilyen jellegű problémákon.”

Vj-46/2009 9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése - akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által -, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

Vj-46/2009 GVH megállapította, hogy a Free Choice Kft. gyógyhatás valótlan állításával, hatósági forgalmazási engedély visszavonása ellenére történt forgalmazással tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Emiatt a vállalkozás 100 millió forint bírságot kapott.

Köszönöm a figyelmet! www.gvh.hu karadi.csaba@gvh.hu