Finanszírozási reformok a felsőoktatásban: nemzetközi összehasonlító elemzés „Felsőoktatás finanszírozás – egyetemi gazdálkodás” Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja 2011. december 9. Halász Gábor ELTE PPK

Az elemzés témái A globális és európai trendek A képekre kell kattintani! Lehatárolás és külső meghatározó tényezők Kiadások alakulása Új tudás és új modellek (nagyon sok új elméleti és empirikus kutatás történt) A globális és európai trendek >> VÉGE >>

Köszönöm a figyelmüket! Halász Gábor ELTE PPK http://halaszg.ofi.hu

Lehatárolás és külső meghatározó tényezők A nemzeti innovációs rendszer sajátosságai, a kutatás, fejlesztés és innováció finanszírozása A felsőoktatás szerepe munka világa által igényelt képességek fejlesztésében (szakképző és LLL funkció) A közszféra szabályozása és reformjai, az ösztönzök szabályozó eszközként való alkalmazása

A kiadásoknak, hallgatók létszámának és az egy hallgatóra jutó kiadásoknak az alakulása az OECD országokban 2000 és 2008 között (index, 2000=100%) Baloldali oszlopok: összes kiadás Jobboldali oszlopok: hallgatólétszám Kis fekete négyzetek: egy hallgatóra jutó kiadások (egy főre jutó GDP arányában) 5

A nem állami kiadások arányának alakulása az összes felsőoktatási kiadáson belül (%) 6

Finanszírozási modellek A modellek intelligens kezelése Makroszintű modellek Honnan jönnek a források? Az állami elosztás formái/1 (van piac) Az állami elosztás formái/2 (nincs piac) Költségmegosztás Mikro-szintű modellek Forrásallokálás módja Szervezeti jellemzők A forrásokat az eredeti tanulmány tartalmazza

Globális és európai trendek Makroszint A különböző funkciók finanszírozásnak szétválasztása Új formák (pl. normatív, szabad felhasználású) A teljesítmény-alapú finanszírozás Fogyasztói finanszírozás és költségmegosztás Mikro-szint Önálló gazdálkodás Bevételek diverzifikálása Belső allokációs mechanizmusok alakítása Intézményi menedzsment fejlesztése A forrásokat az eredeti tanulmány tartalmazza

Modellek és intelligens kezelésük Trendek csak jó modellekkel elemezhetőek Egyensúly és időtényező (pl. „a modell létezik, gyakori, de mindenki rossznak tartja”; „a modell létezik, de tarthatatlan és hamarosan megváltoztatják” stb.) Két elválaszthatatlan kérdés: „Ki fizet?” és „Hogyan fizetnek?” (azaz honnan jönnek a források és mi a források allokálásának módja) Makro (rendszer) és mikro (intézményi) szint (mindkettő egyformán érdekes, csak együtt érdemes nézni őket)

Honnan jönnek a források? 10

Makroszintű modell (teljes) Ben Jongbloed 11

Makroszintű modell (csak állami) 12

Költségmegosztás (a „ki” és „hogyan” együtt) 13

Mikro-szintű (intézményi) modell 14

Szervezeti jellemzők A „hagyományos egyetemi modell” szerint működő intézmények Az „üzleti modell” szerint működő intézmények Kínálat-vezérelt Kereslet vezérelt Reaktív, a változásokkal szemben ellenálló Proaktív, stratégiai módon működő Az állami finanszírozástól függő Portfólió finanszírozással működő Fogyasztja a forrásokat Invesztál a jövőbe Adminisztrálják Menedzselik Kockázatkerülő Kockázatokat kezelő 15

Globális és európai trendek Makroszint A különböző funkciók finanszírozásnak szétválasztása Új formák (pl. normatív, szabad felhasználású) A teljesítmény-alapú finanszírozás Fogyasztói finanszírozás és költségmegosztás Mikro-szint Önálló gazdálkodás Bevételek diverzifikálása Belső allokációs mechanizmusok alakítása Intézményi menedzsment fejlesztése A forrásokat az eredeti tanulmány tartalmazza

A funkciók szétválasztása Oktatás, oktatói bérek alapfizetések piaci bevételtől függő Kutatás Épületműködtetés Fejlesztés

Finanszírozási formák (2006-2008) KT - kötött támogatás (line-item budgeting) CT - célzott támogatás (targeted funding) SZFT - szabadon felhasználható támogatás (block grant funding) FF – finanszírozási formula (képlet) (funding formula) SZE – szerződés (negotiations with government authorities) T – Történeti bázis (historical trend) V – Versenyeztetés (competitive basis) Forrás: OECD (2008)

Input és eredménymutatók alkalmazása a működési támogatás meghatározása során Európai felsőoktatási rendszerekben CHEPS vizsgálat Input-mutatók Eredmény-mutatók

Hallgatói hozzájárulási politikák az egyes országokban (2009) Duális rendszerek Forrás: Johnstone – Marcucci (2010)

A hallgatói hozzájárulás szabályozásának típusai 21

Az intézmények gazdálkodási önállósága mértékének alakulása az európai országokban (országok száma) 22

Az intézmények bevételeinek forrásai az európai országokban (%) 23

Empirikus példák Európából a belső forrás-menedzsmentre Extra támogatás biztosítása a legtöbb külső forrást „behozó” belső szervezeti egységeknek Annak megengedése, hogy a külső forrásokat „behozó” belső szervezeti egységek ennek jelentős hányadát maguk használhassák fel A belső szervezeti egységeknek adott források hozzákapcsolása ezek teljesítményéhez A belső szervezeti egységek és egyének teljesítményének láthatóvá tétele.

„Stratégiai és professzionális felsőoktatási vezetők fejlődésének támogatása és annak biztosítása, hogy a felsőoktatási intézmények rendelkezzenek a stratégiai irányvonal megválasztásához, a bevételi források kezeléséhez, a legjobb oktatók és kutatók odavonzása érdekében a teljesítmény jutalmazásához, a felvételi politika kialakításához és új képzési programok bevezetéséhez szükséges autonómiával” Az Európai Bizottság Közleménye 2011.9.20

A 2008-as CHEPS vizsgálat Progress in higher education reform across Europe Governance and Funding Reform. Volume 2: Methodology, performance data, literature survey, national system analyses and case studies