A gyermek, mint közjószág? Szeged, október 15. Gál Róbert Iván Múltunk van. Jövőnk lesz? dr. Kováts Zoltán emlékkonferencia

▪ Fogyasztás kisimítás az életpálya finanszírozása ▪ A generációk közötti erőforrás-áramlás sémája 3 generáció, 3 életszakasz; jóléti rendszer: életpálya-finanszírozási rendszer Az erőforrás-áramlási séma három jellemzője – Az erőforrás-áramlási séma történetisége a séma nem létezett mindig, de jóval régebbi, mint az állami megoldások – Az ellentétes irányú erőforrás-áramok kapcsolata az egyéni és közösségi megtérülés különválik – A nagy aszimmetria a gyermeknevelés kevésbé társadalmasítható, mint az idősekről való gondoskodás A gondolatmenet

Fogyasztás kisimítás: a fogyasztás és a munkajövedelem korprofiljai Magyarországon, 2005

G AI (t) generáció ¦—————¦—————¦—————¦ G A I (t+1) generáció ¦—————¦—————¦————¦ G A I (t-1) generáció ¦—————¦—————¦—————¦ E t-1 V t ↓ ↑ E t V t+1 ↓ ↑ G,A,I: az életciklus szakaszai (gyerek, aktív korú, idős) E: előre (fiatalabbak) felé áramló intergenerációs javak, V: vissza (idősebbek) felé áramló intergenerációs javak A generációk közötti erőforrás-áramlás sémája >————>————>————>————>————>

Jóléti (?!) programok korprofilja Magyarországon, 1998 Életpálya-finanszírozással kapcsolatos kiadások az összes közkiadáshoz viszonyítva: 41% Gyermeknevelési kiadások: családtámogatások, lakásépítési támogatások és közoktatás. Egyéb: önkormányzati segélyek és fogyasztói ártámogatások. Aktív tb: táppénz és munkanélküli támogatások.

A transzferáramlási séma történetisége: Milyen régi ez a séma? Lee (2000): vadászó-gyűjtögető és kezdetleges agrártársadalmakban nem létezik, fejlettebb agrártársadalmakban azonban igen; az ipari társadalmakban pedig részben állami irányítás alatt van → a séma nem létezett mindig, de régebbi, mint az állami irányítás

Az ellentétes irányú transzferáramok kapcsolata A séma jellemzői a pre-indusztriális társadalomban V i,t+1 = f (E i,t ) A séma jellemzői az ipari társadalom jóléti rendszerében i Σ V i,t+1 = f ( i ΣE i,t ) V i,t+1 = g (V i,t ); (ha egyáltalán) → A gyermeknevelés externális hatása: az egyéni és közösségi megtérülés különválik

Egy közvetlen következtetés Magyarországra nézve Mi okozta az alacsony foglalkoztatási szint fennmaradását a tranzíciós válság elmúlta után? Egy hipotézis: azért, mert az alacsony i ΣE i,t-1 nem tette lehetővé a foglalkoztatási szint fennmaradását t-ben, ez pedig lehetetlenné tette a szükséges i Σ V i,t fenntartását.

A nagy aszimmetria A jövedelemáramlási lánc elemei közösségi (k) és magán (m) transzferekből állnak: Preindusztriális társadalom: és Ipari társadalom: A gyermeknevelés sokkal kevésbé társadalmasítható, mint az idősekről való gondoskodás.

Közjószág-e a gyerek? Miért fontos a kérdés? Mert a közjavak kínálata elmarad a kívánatos mértékűtől. A kérdés pontosan megfogalmazva: milyen mértékben közjószág a gyerek? Egy mérési javaslat: tekintsük olyan mértékben közjószágnak a gyereket, amilyen mértékben életpálya-keresetét az állam elvonja és újraosztja.

A közösségi életpálya-finanszírozási rendszer életpálya-adóterhei születési kohorszonként

Néhány megjegyzés és megoldási javaslat 1.Az, hogy az intergenerációs jövedelem-átcsoportosítási rendszer államosítása zavarokat okozott NEM érv amellett, hogy szüntessük meg, csak amellett, hogy javítsuk ki. 2.Néhány közkézen forgó intézményi javaslat: - egyéni szinten: - a nevelt gyermekek számától és képzettségétől (járulékbefizetésétől) függő nyugdíj - a családtagok összekapcsolása a jóléti rendszerben („nagyi-pénz”) - a gyermekszám szerinti újraelosztást megszüntető direkt van indirekt adóztatás (járulékköteles mérföldkő-jutalom) - aggregált szinten: - a családtámogatási/oktatási kiadások hozzáigazítása a várható nyugdíjkiadásokhoz - a nyugdíjindexálás illetve az NDC rendszerek technikai kamatlábának kiegészítése demográfiai komponenssel