IV. A NEMZETÁLLAMOK KORA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
III. Napóleon és Bismarck, a német egység
Advertisements

Az I. világháború
Bonaparte Napóleon ( ).
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Európa ( ).
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
A világ az I. világháború előestéjén
Előadó: Bordás Bertalan
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
A német egység és a polgári állam
A XIX. század uralkodó eszméi
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
A FRANCIA FORRADALOM.
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
Nemzetállamok kora Gyakorló feladatsor.
A NÉMET EGYSÉG MEGTEREMTÉSE
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Az ipari forradalom.
Az ipari forradalom következményei és hatása
Párizsi kommün.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
Gyarmatosítás.
Ipari forradalom Angliában és a kontinensen
Közelgő vihar Út a világháborúba
Nyári Tábor, Hajdúszoboszló
1914.
Az első világháborút lezáró békerendszer, a háború mérlege
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
Az amerikai függetlenségi háború
PLURIBUS UNUM – A SOKBÓL EGY
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
Új nemzetállamok kialakítása
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
1. Magyarország Európában
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
A második ipari forradalom (1850--)
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A független Magyarország bukása Készítette: Nagy György Magyary Károly Általános Iskola és Zeneiskola, Kerecsend, kerecsend.sulinet.hu/okt_anyagok.htm.
Az Egyesült Államok második forradalma.  1783 Versailles-i béke  függetlenség  ipari forradalom  Hihetetlen fejlődés - „a lehetőségek országa”
A világ az első világháború után. Egy új korszak kezdete  Első világháború  A „nagy háború”  A világ megváltozott  Warum?  anyagban és emberben a.
A munkások mozgalmai az 1848-as forradalmak után. A párizsi kommün.
A gyarmatosítás folyamata Imperializmus: a XIX. sz.-i történelmi korszak, melynek jellemzője a nagyhatalmak birodalomépítő politikája.
Európa a forradalmak után A forradalmi hullám utáni Európa Az 1848-as forradalmak nagy részét leverték A feudális kötöttségeket jórészt felszámolták.
A felvilágosult abszolutizmus
A világ az első világháború után
Kelet-Európa és a Balkán
Portugália.
A Szent Szövetség Európája
Olasz katona, hadvezér, politikus
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
A nagyhatalmak.
A „népek tavasza” 1848 tavaszának, a népek forradalmának fő céljai
A nemzetközi kapcsolatok alakulása 1900 és 1914 között
A brit birodalom („A világ műhelye”).
Európán kívüli világ.
A százéves háború.
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
A „népek tavasza” Forradalmak ben
Szövetségi rendszerek
Hidegháború.
A felvilágosodás elterjedése
A gyarmatosítás folyamata
A harmincas évek Európája
Előadás másolata:

IV. A NEMZETÁLLAMOK KORA TÖRTÉNELEM IV. A NEMZETÁLLAMOK KORA

POLGÁRHÁBORÚ AZ ÉSZAK-AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN - Északi területek: tőkés nagyipar - Déli területek: rabszolgatartó ültetvények Az északi jelölt, Abraham Lincoln lesz az elnök11 déli állam kilép az Unióbólaz itt élő rabszolgákat Lincoln felszabadítjaa rabszolgák beállnak az északi hadseregbe 1863.november 19.: gettysburgi ütközetészaki győzelem 1865polgárháború vége [az északiak győzelmével] A tőkés fejlődés felgyorsulásaAmerika a legfejlettebb ipari ország ELLENTÉT POLGÁRHÁBORÚ (1861-1865)

POLGÁRHÁBORÚ AZ ÉSZAK-AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN (képek) 1856-os térkép a rabszolgatartó (szürke) és nem tartó államokról (piros)  Abraham Lincoln

ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG É-Olaszország a Habsburgok kezében van1859: piemonti király & francia császár háborút indít a Habsburgok ellenfrancia- piemonti győzelemosztrákok kiűzése Garibaldi: D-Itália felszabadítása, majd a hatalom átadása a piemonti királynak 1870Egységes Olaszország Német egység uralkodója akart lenni: osztrák császár: I. Ferenc József porosz király: I. Vilmos III. Napóleon háborút indított a poroszok ellen, mert nem akarta, hogy egy erős német állam jöhessen létre Franciaország szomszédjaként. De a francia haderő vereséget szenvedett és a porosz királyt az egységes Németország császárává választották. Németország gazdaságilag is nagyhatalom: egységes piac, sikeres hadiipar, vasút- és hajóépítés Könnigratzi döntő csata: Porosz győzelem

ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG (képek) Giuseppe Garibaldi A német egység kialakulása

NEMZETÁLLAMOK A HANYATLÓ TÖRÖK BIRODALOM HELYÉN Török Birodalom gyengülése: - kiszorult Magyarországról - vereséget szenvedett a cári birodalomtól Török gyengülésbalkáni népek háborút indítanak szabadságukért Az osztrák és cári birodalom szemet vetett a balkáni területre Első felkelés: görögök robbantották ki 1821-benGörögország független [1830]Török Birodalom széthullása Havasalföld és Moldva egyesülése [1859]Románia Felszabadult a török uralom alól: Görögország, Románia, Szerbia, Bulgária, Montenegró és Albánia. 1877-1878: orosz-török háborúbalkáni népek felszabadulásanő az orosz befolyás a Balkánona berlini nagyhatalmi kongresszuson [1878] kikényszerítettek egy újabb balkáni rendezést: - Románia, Szerbia, Montenegró és Bulgária függetlensége - Osztrák-Magyar Monarchia ellenőrzése alá vonja Boszniát és Hercegovinát

NEMZETÁLLAMOK A HANYATLÓ TÖRÖK BIRODALOM HELYÉN (képek) Hriszto Botev „a bolgárok Petőfije” A Balkán

A DEMOKRATIZÁLÓDÓ TÁRSADALOM Törvényhozás: parlament A bíróságok független szervekké váltak. Az állampolgárok jogait az alkotmányban rögzítették. A polgári állam feladatai: - Biztosítani a szilárd jogrendet (parlament, rendőrség, bíróság) - Lehetővé tenni a modern gazdaság működését (posta, minisztériumok, bank) - Fejleszteni a művelődést és az egészségügyet (minisztériumok, iskolák, kórházak) Polgári szabadságjogok: gyülekezési jog, szólásszabadság, sajtószabadság, egyesülési jog, lelkiismereti és vallásszabadság, választójog

A DEMOKRATIZÁLÓDÓ TÁRSADALOM (képek) Iskola Posta Bíróság Rendőrség Kórház

EURÓPA A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN Újfajta nagyolvasztóknagytömegű vas gyártásaKibontakozott a nehézipar Feltaláló Találmány Morse Távíró Bell Telefon Marconi, Popov Rádió Edison Villanykörte, fonográf Lumiére testvérek Filmvetítőgép Remington Írógép Zeppelin Kormányozható léghajó Benz Benzinmotoros gépkocsi Diesel Nyersolajjal hajtott motor Wright testvérek Repülőgép Puskás Tivadar Telefonközpont 1. Jedlik Ányos 2. Siemens Dinamó Déri, Bláthy, Zipernowski Transzformátor

EURÓPA A XIX. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN(képek) Távíró Dinamó Fonográf

A „BOLDOG BÉKEIDŐK” A XIX. Század második fele minden megelőző kornál gyorsabb fejlődést hozott. Világkiállítások pl: Kristálypalota [1851], Eiffel- torony [1889] A lakosság nagyobb része városokban élt. Városi viszonyok: technika fejlődése, vízvezeték, csatornázás, gáz- és villanyhasználat, tömegközlekedésúj életforma Társadalmi csoportok: ipari munkások, városi középréteg, leggazdagabbak Családi életforma: nagycsaládkiscsalád Első újkori olimpia: Görögország, 1896 Hajós Alfréd (2 aranyérem)

A „BOLDOG BÉKEIDŐK”(képek) A Londoni Kristálypalota Az Eiffel-torony

A SOKARCÚ MUNKÁSMOZGALOM Az utópista szocializmus: [megbukott] döntéshozók meggyőzése, jobb társadalom képe, termelő közösségek A Chartista mozgalom: [eredményesebb] aláírás gyűjtés, népjogokat biztosító alkotmány A Marxista munkásmozgalom: [nem valósult meg] alapítók: Karl Marx, Friedrich Engels, államhatalom megszerzése, forradalmi és demokratikus irányzat Az anarchista munkásmozgalom: merényletek, lázadásokmegtorlásaz emberek fellázadnak az állam ellen II. Internacionálé: nemzetközi munkásszervezet, amely a 8 órás munkanapért és május 1-jének nemzetközi munkásünneppé nyilvánításáért küzdött. XIII. Leó pápa1891-ben kiadta a Rerum Novarum kezdetű pásztorlevelét,(pásztorlevél: üzenet, köszöntés) melyben kiállt a munkások helyzetének javításáért és a szociális problémák orvoslásáért.

A SOKARCÚ MUNKÁSMOZGALOM(képek) Marx Károly Engels Frigyes

VERSENYBEN A VILÁG FELOSZTÁSÁÉRT Európai fölény: fejlett egészségügy, technikai találmányokerőteljes gyarmatosítás Indiát Anglia gyarmatosította. India a század elején több feudális államra tagolódott, ezt pedig remekül kihasználta a brit Kelet- indiai Társaság, amely egész Indiát meghódította. Ezen társaság ellen tört ki a szipolyfelkelésAnglia megszüntette a társaságot és Indiát koronagyarmatává nyilvánította.India elvesztette függetlenségét, de megindult a kapitalista fejlődés útján. Kína egy ideig sikeresen elzárkózott az európaiak elől, de ő sem menekülhetett el a gyarmatosítástól. Az angolok kábítószert kezdtek az országba szállítani az ezüstért vagy porcelánért. A kínai hatóságok betiltották az ópiumkereskedelmetangolok háborút indítanak Kína ellen (ópiumháború)Kína félgyarmattá vált. Afrika elfoglalása: Északnyugat-Afrikafranciák, Kelet- Afrikaangolok

VERSENYBEN A VILÁG FELOSZTÁSÁÉRT (képek) angol francia orosz német India ÉNY-Afrika Szibéria Afrikai területek K-Afrika, Kanada, Ausztrália Madagaszkár Távol-K-i részek, Kaukázus Csendes-Óceáni szigetek Új-Zéland Hátsó-India Alaszka ----- Ópiumháború Gyarmatosítás Dél Afrikában

VÉGE Készítette: Juhos Dóra 7.a 2009.