(avagy a csodaszarvastól Igazságos Mátyásig) A magyar társadalom fejlődése az államalapítástól Hunyadi Mátyás uralkodásáig (avagy a csodaszarvastól Igazságos Mátyásig)
Vázlat A keresztény Nyugat-Európa társadalma A magyar társadalom átalakulása / törzsi, egységes nemesség, jobbágyság Kitekintés a 15. századi Nyugat-Európára
Nyugat-Európa, a fejlődés kerete 395. a Római Birodalom felbomlása 476. a Nyugat-Római Birodalom megszűnik Népvándorlások: 2-3-4. század: germánok, gótok, hunok 8. század: normannok, magyarok, arabok
Középkori társadalmi szerkezetek TÖRZSI FEUDÁLIS BIZÁNC fejedelem király/császár, mint dominus császár törzsfő vazallus egyben dominus patriarcha nemzetségfő katonáskodó hűbéresek, mint földesurak szabadok szolgák jobbágy földművelő parasztok
Középkori társadalmi szerkezetek A hatalom alapja a FÖLD lesz Patrimoniális királyság Nyugat- és Kelet- Európa kettéválása Bizánc: mindenki a császár hűbérese, a föld nem örökíthető Nyugat: hűbéri piramis
Nyugat- Európa: a feudalizmus Benefícium:kötelezettség nélküli adománybirtok, nem örökíthető Feudum: kötelezettségekkel terhelt adománybirtok, örökíthető Hűbéri lánc Király hatalma: alapja a föld és a kereszténység Rendiség: nemesség, papság, polgárság
A magyar társadalom átalakulása Vándorló törzsek: állattenyésztés Letelepedés: földművelés A Kazár Birodalomból átvett kettős fejedelemség 904-ig (gyula és kende/kündü) Seniorátus Géza az utolsó fejedelem
A törzsi társadalom TÖRZSI MAGYAR TÖRZSI fejedelem törzsfő úr nemzetségfő bő szabadok ín (szolgák)
Az átalakulás Letelepedés ellenére sokáig legeltetés Kalandozások vége: 933. Merseburg , 955. Ausgburg Államalapítás: keresztény kultúra, nyugati típusú államberendezkedés Primogenitúra vs. Seniorátus
Államalapító Szent István Géza választása Nyugat és Kelet között Római katolikus hit és nyugati államberendezkedés Patrimoniális királyság Királyi föld: VÁRFÖLD vagy UDVARBIRTOK
A királyi földek
Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 19. Fejezet szolgák vagy szolgálóleányok vádaskodását avagy tanuságtételét az ő urok vagy asszonyuk ellen, meghallgatni nem kell Hogy ezen ország népének a szolgák és szolgálóleányok minden zaklatásától és vádaskodásától nyugta és maradása legyen, a királyi tanács végzése teljességgel megtiltotta, hogy semmiféle vétek okáért valamely szolgaszemély vádlást és tanuságot az ő ura vagy asszonya ellen ne tehessen.
A világi társadalom István korában király urak vitézek = miles kisbirtokos szabadok nincstelenek szolgák
Különbségek a Nyugat és a Magyar Királyság között 1. NEM FEUDALIZMUS: Allódium Feudum Allódium Benefícium Feudalizmus Familiaritás 2. NEM CSAK AZ ELSŐSZÜLÖTT FIÚ ÖRÖKÖL
A különbségekből adódó problémák Patrimoniáls királyság Az emberek gondolkodása, a társadalom változása hosszú folyamat Pogánylázadások: 1046: Vata 1061: Vata fia János
Átalakulás István után
Főbb tendenciák A királyi földek csökkenése Egységesülő jobbágyság Egységesülő nemesség Gyenge polgárosodás
Az Aranybulla- mozgalom 1222. II. András birtokotadományai Egyház, egyes bárók, szerviensek, várjobbágyok, várnép elégedetlen Aranybulla: 31 pontból álló díszes oklevél lényege: a király tartózkodik a birtokok eladományozásától
Egységesülő nemesség Kezdetben a jövedelem alapja a királytól kapott tisztség Földadomány nő => birtokosok hatalma nő Adómentesség Tatárjárás 1241-42 IV. Béla földadományai: várépítés 10-15 bárói család: nagybirtokosok
Egységesülő nemesség nemesi vármegyék király hatalma csökken, földesuraké nő IV. Béla 1267. szerviens is nemes, nagybirtokos neve báró Nagy Lajos 1351. egy és ugyanazon nemesség elve földvagyonnal rendelkező, adómentes, a királynak csak katonai szolgálattal tartozó társadalmi réteg
Familiaritás család-szerű képződmény FAMILIÁRIS NEMES: aki a nagybirtokos szolgálatába áll (gazdálkodás, magánhadseregben való részvétel védelemért cserébe) NEM FEUDÁLIS VISZONY – nincs birtokadomány
Egységesülő jobbágyság Szolgák+szabadok+lesüllyedő várjobbágyok Földdel nem rendelkezik, a földesúr földjét használja Királynak és földesúrnak szolgáltatásokkal tartozik 1290. szabad költözés joga 1351. kötelező kilenced
1351. Az Aranybulla megújítása Egy és ugyanazon nemesség elve Kötelező kilenced Aviticitas / ősiség : a föld a nemzetségen belül fiú ágon öröklődik,nem idegeníthető el Fiscalitas: ha nincs örökös, a királyra száll a föld
Polgárosodás Gyenge, Zsigmond igyekezetei ellenére Szabad királyi városokban polgárság mezővárosok, bányavárosok: falusias jelleg 1405-ben a városok képviselői az országgyűlésen
Átalakulás István után
A 15. század Gyenge királyi hatalom Erősödő nemesség A jobbágyság helyzetének romlása 1437. Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés 1514. Dózsa György-féle parasztfelkelés
Nyugat-Európa a 15-16. században Feudális viszonyok megszűnése Nagy földrajzi felfedezések Meghatározó: polgárosodás, tőkés társadalom Ipar fejlődése: céh => manufaktúra Magyarországon ez a fejlődés csak 1848-ban indul el
Hunyadi Mátyás Új nagybirtokosi réteg Igazgatási reformok: királyi tanács, kancellária, bíróságok Pénzügyi reformok: mentességek eltörlése adók új neveivel, füstpénz Az új bárói réteg hasonul a régihez Pozitív kép utókortól: Jagellók gyengesége, 1526. Mohács
Összességében Európai keret, speciális magyar társadalmi viszonyok A lemaradás gyökerei: gyenge polgárság második jobbágyság 150 éves török uralom
Az utókor visszasírta a békeidőket Hunyadi Mátyás pozitív alakja az utána következő nehéz idők következménye Mesebeli jó király, Mátyás, az Igazságos…
Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi- Fizsó