Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról Folyónk a Rába Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról

Vízrajza: Mo. 3. legnagyobb folyója A Duna magyarországi legjelentősebb jobboldali mellékfolyója Ausztriában, a Fischbachi- Alpokban ered 1200 m magasan Szentgotthárdnál végleg átlépi a magyar határt és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába torkollik Teljes hossza 283 km, a vízjárása szélsőséges, vízgyűjtő területe 10 113  km² A folyó nem hajózható

Vízgyűjtő területe:

Vízjárása: Vízjárása ingadozó Átlagos mélysége: 1-2,5 m Szélessége: 30-50m körül mozog a magyaro.-i szakaszon Ha az Alpokban sok eső hull, vagy hirtelen olvad el a hó, akkor egy nap alatt akár 5 m-t is emelkedhet a vízszint, a Duna is segítheti a vízszint emelkedését A víz sebessége 2-11km/h között változik az időjárástól függően

A Rába élővilága

Élővilágának általános jellemzői: A Rába az ország egyik legkevésbé háborgatott vize, ezért élővilága rendkívül változatos Az élővilág egyszerre tükröz alpokaljai, kontinentális és szubmediterrán hatásokat is

Növényvilága

Növényvilágának általános jellemzői: Az eredeti természetes növénytakarója a vidéknek a tölgy-kőris-szil ligeterdő illetve a gyertyános-kocsányos tölgyes ártéri erdők voltak Fellelhető a kizárólag nedves rétekre jellemző növényvilág egyes elemei is

Sárgaliliom Struccharaszt Pajzstok

Mezei zsurló Erdei pajzsika Erdei szőrmoha Viaszmoha

Gombák

Mezei szegfűgomba Erdőszéli csiperke Kerti csiperke Májusi pereszke

Állatvilága

Kérészek(Tiszavirág) Szitakötők Folyami kagyló Szegélyes csíkbogár Kérészek(Tiszavirág)

Bagolylepke Májusi cserebogár Közönséges tarkalepke Kis farontólepke

Magyar bucó Európai harcsa Fogassüllő Márna Ponty

Fekete harkály Gyurgyalag Jégmadár Királyka

Berki tücsökmadár Karvaly Héja Macskabagoly Berki tücsökmadár Karvaly

Eurázsiai hód Európai mókus Vaddisznó Gímszarvas

Védjük a Rábát!

A Rába környezetvédelmi problémái: A Rába habzását bőrgyárakból származó nem megfelelően tisztított szennyvíz okozta Az ipari és mezőgazdasági tevékenység veszélyt jelenthet a folyóra nézve A 20. század közepéig kiváló volt a vízminősége a Rábának, magas vízállás estén is a meder aljáig lehetett látni a folyóban Fürdeni, horgászni lehet a folyóban de a víz kevésbé áttetsző A szemtelés az ártereket és a vízpartot veszélyezteti

Érdekességek

Áradások és erőmüvek: A folyó legpusztítóbb áradása 1883-ban volt, melynek következtében a rossz minőségű gátak átszakadtak, így hatalmas kár keletkezett (az árpási hidat elvitte a víz, házak dőltek össze, rengeteg embert kellet kitelepíteni) az esemény azonban gyorsította a folyó szabályozását 1896-ban Ikerváron a Rábánál épült fel Magyarország első és még ma is működő vízi erőműve Napjainkban öt vízierőmü működik a Rábán(Alsószölnök,Csörötnek, Körmend, Ikervár, Kenyeri)

A rábahídvégi híd

A Rába hídja Rumnál

A körmendi Rába-híd

Folyónk a Rába Vége