Elméletek a magyarok eredetéről

Vámbéry Ármin

Probléma okai: „különböző történeti források” „az eddig föllépett íróknak egymástól lényegesen eltérő értelmezései” „messze távolság”

A kutatások módszerei írott források  nagyon kevés - főként a honfoglalás előtti évtizedekből - arab és bizánci leírások

nyelvészet vizsgálja a nyelvemlékeket elemzi a nyelvek fejlődését közös vonásokat keres az egyes nyelvek között

régészet az anyagi kultúrát vizsgálja következtetéseket von le az életmódról, művészetről, szokásokról

Eredetmondák tovább él bennük egy nép történeti tudata ma már ezek vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetnek

környezeti hatások vizsgálata képet adhat arról, hogy az adott nép, milyen növényekkel, állatokkal került kapcsolatba, vagyis milyen jellegű területen élt

Mi a nép? Problémás a meghatározása: közös nyelv közös hagyomány közös anyagi kultúra Nyelv ≠ nép - különösen a nomád törzseknél - a nép több törzsből, több népcsoportból állhat - történhet nyelvcsere, felülrétegződés, közlekedőnyelv

Főbb elméletek: finnugor elmélet török elmélet sumer-magyar nyelvrokonság japán-magyar nyelvrokonság etruszk-magyar nyelvrokonság stb.

Finnugor elmélet A 18-19. században jelenik meg. Főbb képviselői Hunfalvy Pál és Budenz József Ma ezt fogadja el hivatalos álláspontként a Magyar Tudományos Akadémia

Budenz József (1836-1892) német származású nyelvész eleinte a törökkel hasonlította össze a magyart, de arra a következtetésre jutott, hogy az egyezések csupán szóátvétel következményei ezután az ugor nyelvek összehasonlításán dolgozott Magyar-ugor összehasonlító szótár a pesti egyetemen az ural-altáji tanszék vezetője, számos későbbi nyelvész tőle tanult

Hunfalvy Pál (1810-1891) német származású nyelvész Magyar Nyelvészet címen nyelvészeti folyóiratot vezetett az Akadémia tagja a Felsőház tagja ő bízta meg Budenzet, hogy kapcsolatot találjon a finn nyelvekkel Kritika vele szemben: „Azt a tényt, hogy a finnek nyerték meg az ugor–török háborút, alig lehet tudományos érdemnek nevezni. Lényegében annak volt köszönhető, hogy Hunfalvy és tábora a Bach-korszakban hatalomra került a Magyar Tudományos Akadémián.”

Őshaza: - Ural hegység és az Ob folyó mentén elterülő mocsaras vidék életmódjuk halászó-vadászó (hal, háló szavaink ebből a korból származnak) Kr.e. 3. évezredben egy részük nyugatra vándorol egészen Skandináviáig

a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e. 1000-500: - az ott maradt ugor népesség déli hatásra átveszi a fémmegmunkálást és az állattenyésztést a felmelegedés az erdős tájat sztyeppévé alakítja Kr.e. 1000-500: - a déli ugorok a szibériai népek hatására nomádokká válnak az északi ugorok az Ob mentén húzódnak észak felé, a hidegebb időjárás következtében visszatérnek a halász-vadász életmódhoz

Kr.e. 500: a kialakuló magyarság a „sztyeppei országúton” a népvándorlás hatására nyugat felé indul - a sztyeppei vándorlás közben érintkeznek török népcsoportokkal - átveszik a török népek anyagi kultúráját, de nyelvüket megtartják

Török elmélet legrégebbi hagyomány az írott forrásokban csak ez jelenik meg hun-avar-magyar rokonság Bíborbanszületett Konstantin: türköknek nevezi a magyarokat 1071-es feljegyzés: Anasztázia magyar királyné a segítő német seregek vezérének ajándékozza Attila kardját  a magyar népben már élt a hun származástudat

Anonymus: - Az Árpádok őseként a hun Attilát említi - a magyar népnek azonban nem őse, csak a székelyek származnak a hunoktól Kézai Simon: magyar=hun a honfoglalás a hunok második bejövetele Werbőczy : Hármaskönyvében ő is a hun rokonságot írja le a 18. sz. végéig kétséget kizáróan ez az egy elmélet létezik

19. sz. : kirobban az „ugor-török háború” A vitában török oldalon: Arany, Vajda János, Jókai A finn oldalon német nyelvészeket találunk; sokan úgy gondolták, őket a bécsi udvar bérelte fel azzal a szándékkal, hogy a hun-magyar rokonság helyére olyan elméletet gyártsanak, amely hosszútávon megtöri a magyarok gerincét, és elveszi lelki tartásukat Hunfalvy, Budenz  Vámbéry

Vámbéry Ármin Konstantinápolyban nyelvtanító, megismeri a keleti életmódot fel akarja kutatni a magyarok rokonait: szunnita dervisnek öltözve Teheránig jut átutazza Közép-Ázsia sivatagjait a pesti egyetemen a keleti nyelvek tanára lesz az Akadémia nem lelkesedett munkásságáért (Londonban nagyon lelkesen fogadják, úti leírásait is ott adják ki)

Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter, MTA-elnök : „Mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben is csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát."

a két világháború közt újra felélénkül a török oldal Hóman Bálint történész, Gombocz Zoltán nyelvész

Hunok Attila 454-es halála után a birodalma szétesik a hunok szétszóródnak semmi biztosat nem tudunk róluk lehetséges, hogy más néven tovább éltek: bolgárok, székelyek? lehetséges, hogy eltűntek, más népekbe olvadtak

Székelyek eredete nincs róluk forrás, nincs kiváltságlevelük 3 fő elmélet létezik a származásukról: török elmélet: - hunok leszármazottai (hunok=avarok=székelyek) - valamilyen török eredetű nép, amely katonai erényeivel kiérdemelte a „hun rokonságot” Bizonyítja: rovásírás, szilaj állattartás, nemek és ágak szerinti letelepedés, katonai jellegű társadalom  magyar vármegyék lakossága

magyar elmélet: a székelyek a magyarok részei, velük együtt érkeznek a Kárpát-medencébe, csupán különleges katonai szerepük van (csatában elöl mennek, visszavonulásnál hátul) Bizonyítja: a középkori székely nyelvben nincs több török eredetű szó, mint a magyarban

kettős honfoglalás elmélete: a székelyek előbb érkeznek a Kárpát-medencébe: • Kurszánnal a honfoglalás előtt néhány évvel  felderítők • 670. körül az itt élő avarokhoz új etnikum csatlakozott, akik magyarul beszéltek Bizonyítja: a székely települések megegyeznek az egykori avarokéval

Finnugor elmélet Török elmélet

Érdekesség: Finnországban nem tanítják a magyar-finn rokonságot Törökországban tanítják a magyar-török rokonságot

Köszönöm a figyelmet! Ördögné Ruszthi Anna