Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
„A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága” Hamecz István ügyvezető igazgató „Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia november 25.
Advertisements

VERSENYKÉPESSÉG ÉS ADÓVERSENY A VÁLSÁG UTÁNI EU-BAN WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő a Romániai Adótanácsadók Kamarájának tagja.
Készítette: Sallai Katalin
Nemzetgazdaságunk aktuális kérdései – európai összefüggésben 2012 Harkány 2012 március 2 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár
Az egészségügy finanszírozásának problémái Adalékok a járulékreform kéréseihez Dr. Kincses Gyula ESKI.
Versenyképesség az Európai Unióban Winkler Gyula EP Képviselő SZORVÁNYKONFERENCIA 2008 február 16, Déva.
Winkler Gyula EP képviselő
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
2 A biztosítási piac 2013 első félévében 5,15%-ot nőtt (436 milliárdos díjbevétel)..
VI. Országos Távmunka Konferencia december 6. Az OTP Csoport távmunka tapasztalatai Magyarországon és Romániában.
Az APEH-hoz benyújtott bevallások adatai alapján
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
Az adórendszerek és az adóigazgatás fejlődésének tendenciái az OECD országokban, és az ezzel kapcsolatos hazai teendők (2005)
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
Felsőfokú szakképzés Csorba László
ADÓ Farkas Gábor Szenior Menedzser február 28. Adózás 2006.
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
A magyar költségvetés kiadási szerkezete nemzetközi összehasonlításban
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
A fiskális és monetáris politika követelményei a fenntartható növekedésben Járai Zsigmond közgazdász véleménye.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR projekt 1 A NÖVEKEDÉS ÉS A VERSENYKÉPESSÉG REÁLGAZDASÁGI TÉNYEZŐI Chikán Attila egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
A lokalitás szerepe a munkaerőpiaci folyamatok alakításában László Gyula Pécs, május 19.
A spanyol gazdaság jelenlegi problémái Éltető Andrea - MTA VKI április 15.
A közúti fuvarozás helyzete Napi Gazdaság Konferencia Karmos Gábor - főtitkár.
Az egykulcsos adó bevezetésének várható hatásai
Kis- és középvállalkozások adózási, gazdálkodási környezetének 2006-os, illetőleg középtávú változásai Dr. Katona Tamás politikai államtitkár Pénzügyminisztérium.
Electricity network in Europe Berlin, március 21.
EURÓPAI ÜZEMI TANÁCSOK KONFERENCIÁJA 2009 Budapest, november 17. ÜZEMI TANÁCSOK TÁRSASÁGI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FÓRUMA.
© 2004 KPMG LLP, a UK limited liability partnership and the UK member firm of KPMG International, a Swiss cooperative. All rights reserved. The KPMG logo.
1 Adóterhelés és a hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége Halász Anita tudományos munkatárs ICEG Európai Központ Az EU-csatlakozás és a hazai gazdaság.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Republikon november 24. P alócz Éva A magyar gazdaságpolitika mozgástere a válság után Republikon november 24. P alócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt.
1 Konjunktúrajelentés 2009  Az üzleti helyzet és várakozások  A befektői környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer április 21.
A jelenlegi válság és a reálszféra Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet Versenyképesség Kutató.
A gazdasági válság mint lehetőség Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő RMDSZ, ENP Nagyvárad, szeptember 24.
1 Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP-ED) Brassó, január 29.
A világgazdasági régiók növekedése (előző év = 100)
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Foglalkoztatáspolitika és makrogazdasági stabilitás Herczeg Attila Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium szeptember 8.
A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
Az Európai Unió gazdaságpolitikája.
Előadó: Kelemen Katalin
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az európai és hazai vasúti szabályozás aktuális kérdései
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Az adóreform lehetséges irányai Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Államháztartási alapismeretek
1 Versenyképesség – Befektetési klíma – Adórendszer dr. László Csaba, partner augusztus 27.
Pénz- és tőkepiaci globalizáció
Az adó- és illetéktörvények változásainak hatása a vállalkozási szférára Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
© GORDIA 2014 CSEHORSZÁGI VÁLLAKOZÁSOK JOGI ÉS ADÓZÁSI KÖRNYEZETE Belák Csaba GORDIA.
G YŐR M EGYEI J OGÚ V ÁROS adó- és gazdaságpolitikája Nagy Tamás Gazdálkodási Főosztályvezető Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Győr, 2016.
Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Langerné.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Az euró bevezetésének lehetőségei Magyarországon Tabák Péter Gazdaságpolitikai főosztály Pénzügyminisztérium Budapest, május 23.
Korai iskolaelhagyás és társadalmi következményei
Magyar gazdaságpolitika a rendszerváltás után 2. A 2010 utáni korszak
Fordulatok után / fordulatok előtt
Költségvetés bevételei Adórendszer
Előadás másolata:

Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő Az adópolitika az EU-ban és Romániában: adózási verseny vagy adóharmonizáció?             Az RMDSZ Gazdasági Tanácsának ülése Kolozsvár, 2012. október 15. Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő

Adózási verseny vagy adóharmonizáció? Tanúi lehetünk annak, hogy fokozatosan erősödik az EU gazdasági kormányzása és nagy léptekkel haladunk a hatékonyabb európai koordináció fele. A tendencia az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja, ami viszont még nem jelent EU-szintű adószabályozást. Utóbbi nehezebben és csupán hosszú évekig tartó folyamat eredményeképpen valósulhat meg. Több vélemény szerint az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja az egyes tagállamok versenyképességének csökkenéséhez és fiskális felelőtlenséghez vezetne (transfer union) Az egységesítési irányzatot támogató vélemények szerint ellenkezőleg, az adózási rendszerek EU-szintű harmonizációja bátorítaná az EU versenyképességének növelését és az üzleti környezet javítását.

Forrás: Európai Bizottság A társasági adó szintje az EU-ban, 2012 ≤ 18 % 18 - ≤ 24% 24 - ≤ 30 % > 30 % Forrás: Európai Bizottság

A társasági adó szintjének alakulása az EU-ban, 1995-2012

A személyi jövedelemadó szintje az EU-ban, 2012 ≤ 20 % 20 - ≤ 40% 40 - ≤ 49 % > 49 %

A személyi jövedelemadó szintjének alakulása az EU-ban, 1995-2012

Adózási verseny az EU tagállamaiban? A személyi jövedelem adóztatása esetében az egykulcsos adózási rendszer népszerűbb az új uniós tagországokban: Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország, Észtország, Magyarország. Progresszív adózási rendszert alkalmaz a többi uniós tagállam.

Az egykulcsos adó Romániában 1. Mellette szóló érvek: Csökkentek az adófizetők adóterhei, kedvező a második munkahelyet vállalók számára, több külföldi befektető érkezett és új munkahelyek jöttek létre; Az egykulcsos adó jövedelemtöbbletet eredményezett az adófizetők számára, amit befektetésekre, megtakarításokra vagy fogyasztásra fordítottak; Csökkent a vállalkozások emigrálási kedve kedvezőbb adórendszerű államokba; Egyszerűsödött az adminisztráció az adófizető és az adóügyi hatóság szemszögéből is. Ellene szóló érvek: Az egykulcsos adórendszer szociális szempontból kevésbé méltányos; Az egykulcsos adórendszer polarizálja az adófizetők jövedelmét, így társadalmi egyenlőtlenségek kiszélesedéséhez vezet; Csökkent az önkormányzati költségvetések részesedése a jövedelemadóból.

Az egykulcsos adó Romániában 2. Vitatható érvek: 2005. január – 2008. szeptember között mintegy 150.000 - 370.000 munkahelyet sikerült „kifehéríteni”. Ugyanabban az időszakban más okok is hozzájárultak az új munkahelyek létrehozásához. Az állami költségvetés bevétele növekedett. A növekedés nem volt jelentős, de tény az, hogy a bevételek nem csökkentek, mint ahogy azt a nemzetközi intézmények előre jelezték (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap 2005).

Az egykulcsos adó Romániában 3. A statisztikák azt mutatják, hogy az egykulcsos adó a közvetlen külföldi befektetések növekedését eredményezte az alkalmazásának első időszakában. A Külföldi Befektetések Romániai Ügynöksége szerint (ARIS, jelenleg CRPCIS), 2006-ban, már egy évvel az egykulcsos adó bevezetése után a külföldi direkt befektetések 57%-kal növekedtek 2004-hez viszonyítva, amikor az adórendszer még progresszív volt. A külföldi befektetések 2011-ben jegyzett alacsony szintje a globális pénzügyi és gazdasági válságnak tulajdonítható (Forrás: www.romtradeinvest.ro).

Az egykulcsos adó Romániában 4. A külföldi közvetlen befektetések alakulása Romániában, 2003-2011, mld. euró: Forrás: www.romtradeinvest.ro

Romániai adórendszer: Hogyan tovább? A 16%-os egykulcsos adó egyértelmű versenyelőnyt jelent Románia gazdasága számára, pozitív hatását erősíteni lehetne a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével és további olyan intézkedésekkel, amelyek az adó- és illeték fajták számának csökkentése révén az adórendszert egyszerűsítik. Ezzel párhuzamosan, határozott intézkedéseket kell eszközölni az adófegyelem javítása és az adóalap kiszélesítése céljából. Ha a jelenlegi rendszer módosítása mellett döntenénk, figyelembe kell venni a vállalkozói szféra elvárásait: kiszámíthatóság, tervezhetőség, átláthatóság és az önkormányzatok elvárásait: a helyben maradó jövedelem növekedésével kapcsolatban. A hatékony és méltányos adózási rendszer (közteherviselés) alapvető feltétele a kiegyensúlyozottság ( a munkára, illetve a vállalkozásra és a tőkére kivetett adóteher ne legyen nagy mértékben eltérő)

Következtetések A pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás céljából, az EU globális versenyképességét erősítő, új gazdaság-növekedési stratégiákat dolgozott ki EU2020 Stratégia Az adóügyi harmonizáció fokozatosan valósággá válik, ezzel a jelenlegi adórendszerből származó versenyelőny az új EU tagállamokban csökkenni fog. A (még) meglévő (megtartható) versenyképességből származó előnyöket a konvergencia folyamat felgyorsítására kell(ene), (kellett volna...) fordítani. Románia érdeke, hogy a 16%-os egykulcsos adót legalább középtávon megőrizze. Az adózási rendszer módosítása csakis alaposan elkészített hatástanulmányra, megfelelő közvitára és időben ismertetett, egyértelmű szabályozásokra épülhet.

KÖSZÖNÖM! www.winklergyula.eu winkler@rmdsz.ro