A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata

Bevezető A szabványosítás a fogy. érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. Írásos megjelenése: a szabvány. Tevékenységre, azok eredményeire vonatkozó, ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai adatokat, választékot, műszaki követelményeket tartalmazó leírás az érdekeltek közös megegyezése alapján. Alapelvei: meghatározza a minőségi, kereskedelmi, és használati követelményeket

Feladatai Ismételhetőség, többszörözhetőség Csatlakozás, cserélhetőség Választékrendezés Minőségosztályozás Minőség és ár kapcsolat Alkalmassági elv Fogyasztói érdekek védelme Élet-, környezet-, vagyonvédelem

A szabványosítás rendszere A szabványosítás, 5 egymásra épülő szintből áll: Vállalati szabványosítás: termelési költségek csökkentése, nyereségmaximalizálás érdekében történik. Alkalmazkodik a váll. színvonalához, titkos. Szakmai szabványosítás: az azonos szakmához tartozók közös megállapodása Nemzeti szabványosítás: országonként eltérő, de felhasználhatják magasabb szintek is. Jele: Msz. Szerve a Magyar Szabványügyi Testület /köztestület: direkt és indirekt módszerekkel/ Regionális és nemzetközi szabványosítás. Nem kötelező erejűek, a régi egy nagyobb gazd. területet, a nemzetközi az összes résztvevőt érinti. Két legnagyobb szervezete: az ISO, és a IEC /elektronikai bizottság/.

Szabványosítási direktívák Minden társult országban kötelezőek és egyenértékűek. Lényeges követelményeket fogalmaznak meg részletezés nélkül. Kiterjed: Biztonság Egészségvédelem Környezetvédelem Fogyasztóvédelem kérdésére. Az egységes követelmények mellett szabályozza: Vizsgálattanúsítás Jelölés Piacellenőrzés módszereit

Az ekvivalencia elve Minden termék, amit az Eu. országaiban gyártanak, forgalmaznak, a tagországokban szabadon mozoghatnak, mivel a védelem szintje azonos.

A szabvány A szabványosítás a fogy. érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. Írásos megjelenése: a szabvány. Tevékenységre, azok eredményeire vonatkozó, ismételten alkalmazható fogalom meghatározásokat, fizikai adatokat, választékot, műszaki követelményeket tartalmazó leírás az érdekeltek közös megegyezése alapján. Hazánkban jelenleg több tízezer szabvány van érvényben /MSZSZ/, bár ezek sem szabályoznak mindent.

A szabvány vonatkozik Termék előállításához használt anyagokra, módszerre Az áru minőségi követelményeire /alapadatok, méret, alkatrész, javíthatóság, minőségi követelmények, rajzok, stb./ Csomagolás, tárolás, szállítás módjára, eltarthatóságra Fogyasztói tájékoztatás jeleire, felirataira

Fogalmak Szabványos: ami mindenben megfelel a szabvány előírásainak Szabványtól eltérő: amire létezik szabvány, de a termék attól eltér Szabványon kívüli termék: amire nincs kialakított szabvány.

Szokvány, etalon, típus és norma fogalma Szokvány: Árutőzsdéken a nem szabványok, hanem szokvány alapján határozzák meg a minőséget. Lényege: Hogy ezek írják le, hogy milyennek kell lennie az árunak, vagy milyen hibák zárják ki ebből a körből. Etalon: terméknek, mértéknek, mértékegységnek kijelölt helyen történő, letétbe helyezett, általános érvényű, kivitelezett mintája. /súlyok, méter, stb./ Cél: a vizsgálatok összehasonlíthatósága.

Folyt. Szabály: cselekvést, magatartást, eljárást szabályozó rendelkezések, legtöbbször állami jogszabályban rögzítve. Az elvárásoknak megfelelést is jelentik. Típus: műszaki értelemben olyan termék, létesítmény, amelyet egységes, ismételhetőségi szándékkal, minden lényeges tulajdonságával leírnak. /pl. füredi palack/ Norma: előírt, pontosan meghatározott mennyiség, mérték.