K+F és versenyképesség Török Ádám Az MTA rendes tagja Egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Kutatócsoport Az előadás Kovács Bernadett közreműködésével készült Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

A versenyképesség értelmezéséről A modern közgazdaságtan egyik gyakori és divatos kifejezése, de nem kapott igazi polgárjogot az elméletben (ld. Krugman, 1994) Maga a verseny fogalma sem tisztázott Legalább 5-féle lehetséges értelmezés (Bork, 1993) A fő kérdés: saját képességeinkhez vagy a versenytársak teljesítményéhez viszonyítva mérjük a versenyképességet? Értelmezhető A kínálati oldalon (pl. relatív munkaerőköltségek – ld. „alacsony bérű országok”) A keresleti oldalon (pl. piaci részesedés) Általában (egy gazdaság fejlettsége/általános állapota, képessége erőforrásai minél jobb kihasználására) Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Tudomány, K+F és innováció rögzített, rendszerezett, a megfelelő szakmai közösség által elfogadott és saját (nem gazdasági vagy politikai) kritériumai alapján értékelt tudás K+F: új tudás létrehozására irányuló célzott, rendszeres tevékenység, de nemcsak ez hozhat létre tudást! lásd: Lundvall et al (2007) különbségtétele az STI (Science & Technology & Innovation) és a DUI (Doing & Using & Interacting) tudásteremtés között Innováció: Schumpeter (1910) szerint 5 fajtája van: nemcsak új terméket hoz létre, és nemcsak K+F-fel Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Tudomány-K+F-innováció és gazdasági teljesítmény (versenyképesség) A gazdasággal és a versenyképességgel való kapcsolat egyre szorosabb a tudománytól az innováció felé haladva Éppen ezért: közvetlen megtérülési kritériumokat részben a K+F, és teljesen csak az innovációval szemben érdemes felállítani A tudomány is segítheti a versenyképességet, de sokszor csak számos, közvetlenül nem mérhető áttételen keresztül Pl.: „Mi haszna a gazdaságnak a középkori kéziratok tanulmányozásából?” Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Tudomány, K+F és hatékonyság A rövid távon értelmezett hatékonyság közvetlen mérése problematikus a gazdaság (és a K+F) egyes területein A „vonósnégyes-paradoxon” (Baumol nyomán): Beethoven x. és y. vonósnégyesét a „Geiger quartett” vonósnégyes 1995-ben játszotta lemezre összesen 80 perc időtartamban, a CD-kből 60 ezer USD árbevétel keletkezett 2005-ben is elkészítették a felvételt, az új időtartam 72 perc, az árbevétel ugyanannyi Tényleg 10 százalékkal javult a vonósnégyes „hatékonysága” 10 év alatt? Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás I. Országok közötti összehasonlításban kétféle versenyképességi megközelítés lehetséges: 1. Egy-egy ország K+F-jének és innovációs rendszerének versenyképessége nemzetközi pozíciók a K+F és az innováció „bemeneti”, illetve „kimeneti” oldalán (ráfordítások, illetve teljesítmények) a nemzetközi K+F-rangsorokban Magyarország 30-35. helyezett, a WEF Versenyképességi listáján 60. (2012) 48. (2011) Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. Tudomány-K+F-innováció - nemzetközi versenyképességi összehasonlítás II. 2. A tudomány, a K+F és az innovációs rendszer hozzájárulása a versenyképességhez mennyire gyorsan javul az exportszerkezet a magasabb hozzáadott értékű termékek/szolgáltatások irányában? milyen a „csúcstechnológiai termékek” exporthányada? ezek hasonló okok miatt ellentmondásos mutatók, lássuk részletesebben az utóbbit! Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Csúcstechnológiai feldolgozóipari hozzáadott érték (Mrd dollár) NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

HT termékek exportja (Mrd dollár) NSB, 2012, Science and engineering indicators Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (1995-2008) Forrás: Science and Engineering Indicators, 2010 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (1985-2005, százalékban) Forrás: NSB, 2008 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Az Egyesült Államok HT kereskedelmi mérlege (2000-2010, milliárd USD) Pedig a nemzetközi K+F rangsorok abszolút éllovasa az USA! Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. Forrás: NSB, 2012

A fő régiók részesedése a világ HT exportjában (2006, százalékban) Forrás: Eurostat’s, high-tech statistics, 2009 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

HT kereskedelmi mérleg 1995-2008 Forrás: UNESCO Science Report, 2010. Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

A csúcstechnológiai export importhányada 2004 Forrás: GKI-Microsoft Versenyképességi jelentés, 2007 Látszólag kiemelkedő magyar teljesítmény!? Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

A csúcstechnológiai (HT) export aránya egyes fejlődő országokban De ez, csak látszólag mutatja a hazai K+F magas versenyképességét hiszen a döntő hányada külföldi K+F alapján belföldön összeszerelő multinacionális vállalatoktól származik. Érdemes vizsgálni a HT félkésztermék-import és a késztermék-export arányát is! (Srholec, 2007) 2003-as adatok HT/összexport (%) Elektr. alkatr./összimport (%) PHI 64 47 MT 57 20 SING 49 35 MAL 45 44 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból, valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2007 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Innovatív vállalkozások aránya, 2008 Jelentés a vállalati K+F helyzetéről, 2012, NIH Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Európa K+F és innovációs lemaradása Az EU K+F-beli és innovációs lemaradásának két leggyakrabban említett tényezője: aránylag alacsony K+F kiadások a GDP-n belül (átlagosan alacsony GERD/GDP szint) az „európai paradoxon” A tudomány és a K+F finanszírozása szigorúan nem bizonyítható, de nemzetközileg általános, hogy a magasabb kiadások több tudományos/K+F eredményt hoznak a GERD, ezen belül pedig az üzleti szektor K+F kiadásainak aránya (BERD) a gazdasági fejlettséggel párhuzamosan nő Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Növekvő K+F ráfordítások Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. A „tudásszűrő” Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12. A gazdasági fejlettség (GDP/fő) és a GDP-arányos K+F ráfordítások összefüggése Fejlettségüknél kevesebbet költenek USA AT FI UK DE SP F JAP SL GR Magyarországon körülbelül megfelel egymásnak a két adat PT CZ SK HU,EST PL RO BG Fejlettségüknél többet költenek Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Milyen irányú az összefüggés? A magasabb GERD/GDP (GDP-n belüli K+F ráfordítás) gyorsítja meg a fejlődést, vagy a magasabb fejlettség teszi lehetővé a több tudományos és K+F kiadást? Valószínűleg mindkét összefüggés igaz, de eltérő időtávon: a tudományos és K+F-kiadások magas szintje javítja az egész gazdaság versenyképességét, de hosszabb távon a fejlettebb országok már rövid távon is többet tudnak költeni tudományra és K+F-re, valamint bebizonyítható, hogy a tartós „felzárkózási konszenzus” mellett fejlődő országok (Finnország, Dél-Korea, Izrael, Szingapúr) hosszú időn át a nemzetközi átlag felett költöttek tudományra, K+F-re és oktatásra Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Az „európai paradoxon” Közkeletű értelmezése: Európa aránylag sokat költ tudományra és K+F-re de ennek csak korlátozott versenyképesség-növelő hatása van, mert az eredmények inkább publikációkban, s csak kevésbé szabadalmakban jelennek meg, viszont irodalmi tapasztalat: a szabadalmaztatás és az eredmények publikálása gyakran egymás alternatívája („komplementer tevékenységek”, Calderini et al, 2007) A tények vizsgálata előtt: az „európai paradoxon” fogalma a tudományban és a K+F-ben a világ legjobbjai közé tartozó (Finnország, Svédország, Hollandia) és gazdasági fejlettségükhöz képest ezen a téren gyengébb országokat (Görögország, Portugália) mos össze Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Az „európai paradoxon” és az adatok Cikkek és idézetek megoszlása a nagy régiók között, 1995, 2005 Szabadalmi bejegyzési kérelmek (1000 db-ban), a „Triád” országaiban, 1989-2003 Az USA adatok csökkennek! Forrás: NSB, 2008 Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Mit jelent az „európai paradoxon”? Nemcsak az európai K+F feltételezett gyenge versenyképessége vagy a gazdaságtól való elszakadása lehet az oka, hanem a szabadalmi védelem hatékonysága (Kína, India!) iránti bizalmatlanság is Figyelmeztető jel: lemaradás a nemzetközi egyetemi rangsorokban (az első 20 közül 15-17 amerikai) Az USÁ-ban magasabb a társadalmi státusza nemcsak az egyetemeknek, hanem a támogatásuknak is (igazi közügy!) az Egyesült Államokban az egyetemi finanszírozás erősen függ a végzett hallgatókkal (alumni) való kapcsolattartástól az amerikai egyetemek közül a legtöbbet a Johns Hopkins U költi K+F-re: ez 2006-ban 1500 mó USD volt, kb. a magyar GERD-del egyenlő (Michigan: 800, MIT: 600, Harvard: 450) az európai akkreditációs rendszerek autonómiája jóval kisebb (az USÁ-ban kettős akkreditáció!) Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Tudomány és versenyképesség Az európai és benne a magyar tudomány és K+F nemzetközi pozíciói megfelelnek a gazdasági fejlettségi szintnek, de lecsúszás tapasztalható Stratégiai válasz: nem csupán a közvetlen versenyképesség-javulást ígérő szereplők és területek támogatása, hanem az intézményi és pénzügyi keretfeltételek megjavítása is a „szociális technológiák” fontossága (Nelson, 2008) alapkutatások: fontos pozitív externáliák! A versenyképességi szempontok érvényesítése a tudományban és a K+F-ben indokolt lehet, ha: itt is van objektív versenyképességi mérce (de rossz példaként lásd a magyar felsőoktatási rangsorokat!), és a K+F-politika valóban a gyenge versenyképességű területeket „nyomja el”, nem pedig azokat, ahol komolyan nem is mérhető a versenyképesség Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Török Ádám Nagykanizsa, 2013. 04. 12.