FEJEZETEK AZ ŰRKUTATÁS TÖRTÉNETÉBŐL

108 percig volt az űrben, ezalatt egyszer megkerülte a földet. AZ ELSŐ EMBER A VILÁGŰRBEN JURIJ GAGARIN 1961. április 12. (orosz) 1961. április 12-én lőtték fel a Vosztok-1 űrhajóval a volt Szovjetunió területéről, Bajkonurról. 108 percig volt az űrben, ezalatt egyszer megkerülte a földet.

piros-fehér-zöld ruhás babáját. AZ ELSŐ MAGYAR ŰRHAJÓS 8 napos űrbéli tartózkodása során az egyik este ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, magával vitte a TV macit is a világűrbe és kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját. Korabeli vicc: Miért nincsenek az égen bárányfelhők?! FARKAS BERTALAN 1980. május 26.– június 3. - Hát mert fent van a Farkas!

AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK ŰRHAJÓS AZ ELSŐ SZLOVÁK ŰRHAJÓS VLADIMÍR REMEK 1978. március 2.– 10. IVAN BELLA 1999. február 20.– 28.

nagy lépés az emberiségnek! A HOLDRASZÁLLÁS APOLLO-11 1969. július 20. holdkőzet Michael Collins Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek! Neil Armstrong Edwin Aldrin amerikai űrprogram

MŰHOLDAK bolygók körül keringő mesterséges égitestek meteorológiai műholdak navigációs műholdak (GPS) kommunikációs műholdak televíziós műholdak kutató műholdak katonai műholdak az első műhold 1957 SZPUTNYIK-1

A NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS Charles Simonyi - A Word és az Excel atyja Eredetileg apja után Simonyi Károlyként látta meg a napvilágot 1948-ban. Utólag elmondható, a középiskolás évek meghatározóak voltak számára, már kamaszként egy számítógépes laboratóriumban dolgozott - éjjeliőrként! Az őrködés unalmát és tudásszomját a laboratórium egyik mérnökének köszönhetően némi programozási elmélettel csillapította Az űrállomás körülbelül 360 km magasságban kering. A Földet 92 percenként kerüli meg. Legkevesebb két tagú személyzete van. 2007 tavaszán jutott fel az űrállomásra Charles Simonyi, a magyar származású űrturista. .

A HUBBLE ŰRTÁVCSŐ

az égitesteket kutatják, fényképezik, tanulmányozzák BOLYGÓKÖZI ŰRSZONDÁK A Jupiter A Szaturnusz A Nap az égitesteket kutatják, fényképezik, tanulmányozzák kisbolygók

A Spirit és az Opportunity Mars-kutató robotok, amelyeket a NASA 2003-ban küldött a Marsra. A két robot tudományos célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata volt. A robotok 7 hónapos, több mint 400 millió kilométeres utazás után 2004. januárjában épségben leszálltak a Marsra. A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint az ennyi idő alatt a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat. A robotok még 2010-ben is dolgoztak. A MARS - KUTATÁS PHOBOSZ az OLYMPUSZ-hegy 25 km magas, alapjának átmérője eléri a 600 kilométert! holdjai DEIMOSZ A Spirit és az Opportunity Mars-kutató robotok, amelyeket a NASA 2003-ban küldött a Marsra. A két robot tudományos célja a Mars felszínének kémiai és fizikai vizsgálata.A robotok 7 hónapos, több mint 400 millió kilométeres utazás után 2004. januárjában épségben leszálltak a Marsra. A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő alatt, a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat. a SPIRIT kutatóegység (fantáziakép)

A tananyagot a tankönyv 22-23. oldalán találod. Köszönöm a figyelmet!