A KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON PÉNZÜGY KISELŐADÁS A KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: BODNÁR TAMÁS ÉS TÖMÖRI GERGELY BUDAPEST, 2004.ÁPRILIS 26
DEFINÍCIÓK KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉS (1): tőkealapú finanszírozás nem nyilvános, de intézményesített formája tőzsdén nem jegyzett tőkealapú befektetés a portfólióbefektetéssel ellentétben a likviditása igen alacsony
DEFINÍCIÓK KOCKÁZATI TŐKEBEFEKTETÉS (2): az alacsony likviditásból fakadó magas kockázatért az átlagosnál magasabb megtérülés kompenzálja a befektetőt olyan üzleti konstrukciókban fektetnek be, ahol a továbbiakban társtulajdonosként aktív szerepet játszanak azzal a céllal fektetnek be, hogy középtávon, jelentősen növeljék a vállalkozás értékét, és ezt az értéknövekményt egy sikeres tulajdon-értékesítés során realizálják.
DEFINÍCIÓK KOCKÁZATI TŐKE (1): a kockázati tőkebefektetés egy részét jelenti jelentős növekedést ígérő vállalkozásokba történő befektetést jelenti a kockázati tőke befektetési módjaiban az a közös, hogy a befektetést igénylő vállalkozás a befektetés pillanatában még nem termel profitot
DEFINÍCIÓK KOCKÁZATI TŐKE (2): A kockázati tőkebefektetéseknek több típusát különböztetjük meg, ezek a következők: fejlesztési tőke – „development capital” indulás finanszírozása – „start up” finanszírozás üzleti angyalok – „angel visitors” alapok, nagybefektetők – „early stage” alapok
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS Magyarországon a rendszerváltást követően 1990-ben jelent meg hazai kiterjesztésére, szakmai színvonalának emelésére 1991-ben jött létre a MKME (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület) Magyarországon inkább a közepes és nagy méretű cégek számára jelent reális lehetőséget
KOCKÁZATI TŐKE TÍPUSAI fejlesztési tőke ez általában a vállalat további gyors növekedését, terjeszkedését segíti elő, forrást biztosít más vállalatok felvásárlásához vagy nagyobb léptékű technológiai fejlesztésekhez start up finanszírozás itt már konkrét üzleti tervvel rendelkezik a befektetést igénylő vállalkozás, mely a befektető számára is rengeteg fontos információt hordoz, tehát a befektetési döntés kockázata valamelyest csökken
KOCKÁZATI TŐKE TÍPUSAI „üzleti angyalok” gyakorta gazdag magánszemélyek, akik a saját pénzüket fektetik be, és személyes tudásukkal is segítik a vállalkozás fejlődését, és általában az első külső finanszírozók között vannak egy-egy vállalat esetében. Előfordul, hogy még a cég vezetésében is részt vesznek „early-stage” alapok nagyobb kockázatot is vállaló befektetők, illetve alapok, amelyek akár most induló vállalatokat vagy nagy kockázatú, tudományos vagy innovatív technológiai kutatásokon, felfedezéseken alapuló fejlesztéseket támogatnak
KINEK MIÉRT ÉRI MEG? A vállalat oldala vállalat számára többet jelent, mint egyszerű tőkebefektetés fejlődésük korai szakaszában lévő cégek számára kedvező pénzügyi forrás, mivel általában a tulajdonosok nem vesznek ki osztalékot addig, amíg a vállalkozás nem termel nyereséget a befektetők nem követelnek biztosítékot, viszont tulajdonrészt szereznek
KINEK MIÉRT ÉRI MEG? A befektető oldala a vállalat értékének a növelésére koncentrálnak a cégek fejlesztésével, a nyereségesség ésszerű és hatékony növelésével próbálják maximalizálni portfolió cégeik értékét nagy hangsúlyt fektetnek a termékfejlesztésre, a gyártási technológiák modernizálására, a marketing kommunikáció kialakítására és természetesen a kereskedelemi (vagy szolgáltatási) rendszer további fejlesztésére
KINEK MIÉRT ÉRI MEG? Mit nyújt a befektető Tőke Hitelesség Üzleti kapcsolatok Üzlet- és ügyviteli szakértelem Menedzsment és emberi erőforrás Exit
KOCKÁZATI TŐKE ALAPOK a kockázati tőke tranzakciókat a kockázati befektetési alapok bonyolítják le, amelyek többnyire nagy nemzetközi intézményi befektetők pénzforrásaiból jönnek létre mindegyik kockázati tőke alapnak megvannak a saját befektetési irányelvei, természetesen ezek attól függnek, hogy milyen típusú befektetésekre, illetve vállalatokra szakosodik az adott alap ezek általában egyszerű és racionális elvek, például meghatározzák az iparágat, a befektetendő összeget, a minimálisan vagy maximálisan szerezhető részesedést a vállalatban, vagy a preferált vállalati életciklusokat.
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON a kockázati tőke a rendszerváltással egy időben jelent meg Magyarországon a MKME becslései szerint az elmúlt években körülbelül 500 vállalat finanszírozását segítette ez a típusú tőke forrás és mintegy egymilliárd euro kockázati tőkét fektettek be eddig hazánkban Magyarországon jelenleg csak külföldi kockázati tőke alapok működnek, ez a szigorú törvényi szabályozás „eredménye” a szabályozás megfelelő módosításával, várhatóan a hazai kockázati tőke piacra lépnek majd a magyar intézményi befektetők is, ezzel kiegészítve a jelenlegi kínálatot, ami nagyban segíthetne a hazai kockázati tőkepiacon
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON a hazai magántőke hiánya, a tőzsde kezdeti fejlődése és a hitelfinanszírozás nehézségei jelentős szerepet játszott abban, hogy számos vállalkozás számára csak a kockázati tőke megjelenése biztosított finanszírozási forrást a különféle hitelstruktúrákhoz való hozzáférés különösen a kis és középvállalkozásokat korlátozza abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák a lehetőségeiket ezen hiányosságok tették lehetővé a kockázati tőke ágazatnak, hogy katalizátora legyen a gazdaság minden ágában bekövetkező robbanásszerű fejlődésnek
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON SZAKASZOK A KOCKÁZATI TŐKE SZEMPONTJÁBÓL piacgazdaságra való áttérés korai szakaszában a kockázati tőkét befektetők számára elsősorban a privatizáció jelentett vonzó lehetőséget, ebben a szakaszban nagyobb (5-10 millió euro feletti) tranzakciók voltak jellemzőek 90-es évek végére jelentős változás következett be. Ugrásszerűen nőttek a kisebb (1-3 millió euró értékű) tranzakciók és gyorsan nőttek a kezdeti vagy korai fázisban lévő cégekbe való befektetések
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON A KOCKÁZATI TŐKE MA a legtöbb kockázati tőkebefektető a közepes méretű cégek piacára koncentrál ezeknél a vállalatoknál már valamivel csökkent a nagy üzleti és vállalkozási kockázat ma még csak kisebb arányban vannak jelen a magyar piacon azok az alapok, amelyek a kisebb, korai vagy kezdeti fázisban lévő vállalatok iránt érdeklődnek
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON A KOCKÁZATI TŐKE MA Ma Magyarországon a kockázati-tőke befektetéssel foglalkozó alapok száma meghaladja a 45-öt Ezek összesen 3 Mrd euro tőkét tudnának befektetni, de ennek csak a töredéke – 1/3 - van befektetve Ez az arány jól mutatja azt az óriási potenciált Kisebb-nagyobb ingadozások ellenére a magyarországi kockázati tőke piac folyamatosan fejlődött az elmúlt 10-12 év folyamán
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON A KOCKÁZATI TŐKE ALAKULÁSA
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON A BEFEKTETÉSEK NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON A KOCKÁZATI TŐKE HATÁSA Magyarországon a kockázati tőke jelenléte hosszú távon növelte a vállalkozások teljesítményét, segített új piacokat feltárni fontos szerepet vállalt a kor követelményeit kielégítő menedzsment struktúrákat és kultúra kialakításában egyre fontosabb szerepet vállal a hazai vállalatok életében a kockázati tőkével támogatott cégek kimagasló mértékben teremtettek új, főleg jól fizetett és magas szakképzettséget igénylő munkalehetőségeket a támogatott cégek általában kétszer, háromszor több export eladást érnek el
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON MIT HOZ A JÖVŐ? a kockázati tőke iparág az elkövetkező években vissza fog térni az alapokhoz: hosszú távú és fenntartható növekedésre fognak törekedni fontos sikertényező lehet az iparági szakosodás, a regionális megközelítés mivel a piac szereplőinek száma folyamatosan növekszik munkamódszereik egyre kifinomultabbá válnak az új alapok létrejöttének, valamint a meglévő alapok tőkeemelésének trendje valószínűleg lelassul a közép-európai piac fejlődésére előbb vagy utóbb olyan új finanszírozási eszközök bevezetése lesz jellemző,mint az alárendelt kölcsöntőke vagy a ’mezzanine” finanszírozás
KOCKÁZATI TŐKE MAGYARORSZÁGON TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvény megalkotásának alapvető célja a magyarországi vállalkozások növekedésének és a tőkepiacok növekedésének elősegítése volt bebizonyosodott, hogy a törvény, sajnos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és eddig a törvény hatálya alatt összesen két cég regisztrálta magát az alapvető okok között sorolandó, hogy a törvény rendelkezései több ponton is olyan mértékű kötelezettségeket rónak a felekre, amelyek jelentősen meghaladják a különböző kedvezmények alapján biztosított előnyöket.
ÖSSZEGZÉS Az iparág, ha lassabban is, de töretlenül fejlődik, változatlanul a befektetési forma kockázatával arányos megtérülést fog biztosítani a befektetőknek, és folyamatosan jelentős szerepet fog vállalni a térség gazdasági fejlődésében.
FORRÁSOK www.hvca .hu – A magyar kockázati és Magán Tőke Egyesület hivatalos honlapja Baranyai Gábor - Kockázati Tőke/Magántőke (Bank és Tőzsde) Karsai Judit – A kockázati tőke befektetések hatása a magyar gazdaságra Tzvetkov Julián - Kockázati tőke Magyarországon
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!