Bevezetés a multimédiába Összeállította: Kosztyán Zsolt Tibor e-mail: kzst@almos.vein.hu, kzst@vision.vein.hu, kzst@ond.vein.hu, honlap: http://vision.vein.hu/~kzst

Optikai tárolók – CD szabványok 1982 végén jelent meg a Compact Disc Digital Audio (CD-DA). Ez az optikai lemez lehetővé tette kiváló minőségű sztereo hang rögzítését. Ennek a technikának a specifikációját a Philips és a Sony Corporation foglalta össze a Red Bookban. Minden további CD formátum ezen a leíráson alapul.

Optikai tárolók – CD szabványok A Sony Corporation és a Philips 1983-ban jelentette be a Compact Disc továbbfejlesztését számítástechnikai adatok tárolására és azt 1985 novemberében be is mutatták. Ez a Compact Disc Read Only Memory (CD-ROM) a Yellow Bookban publikálták, ami aztán alapja lett az ECMA 119 szabványnak, ebben a fizikai formát definiálták. Az ISO 9660 szabvány szerinti logikai formátum, amely egy ipari vállalat csoport (High Sierra Proposal) javaslata alapján született, lehetővé teszi a file-okhoz való hozzáférést file-nevek útján és könyvtári szervezésben.

Optikai tárolók – CD szabványok 1986-ban ugyancsak a Philips és a Sony jelentette be a Compact Disc Interactive (CD-I) kifejlesztését. A CD-I leírását, ami egy teljes rendszert is specifikál, a Green Bookban tették közzé. 1987-ben mutatták be a nyilvánosságnak a Digital Video Interactive (DVI)-ot. Itt előtérben azok a tömörítő és kicsomagoló algoritmusok álltak, melyeket a CD-ROM-on tárolt audio- és videoadatok rögzítésekor alkalmaztak, ezt írja le a White Book.

Optikai tárolók – CD szabványok 1988-ban jelentette be a Philips a Compact Disc Read Only Memory Extended Architecture (CD-ROM/XA)-t. A Sony Corporation és a Microsoft ekkor adta meg a digitális optikai tárolók egy specifikációját több médiumban való használatra, ezt Anaheim-ben (USA) 1989-ben a CD-ROM Konferencián publikálták.

Optikai tárolók – CD szabványok 1990 kezdete óta ismertek azok a fejlesztések, melyek az egyszer írható Compact Disc Write Once (CD-WO) és a többször írható Compact Disc Magneto Optical (CD-MO) néven ismeretesek. Ezeket az Orange Bookban specifikálták.

Red Book A CD-n a zeneszámok trackeken (sávokon) helyezkednek el. A sáv ebben a környezetben csak ezzel a fogalommal azonosítható, semmilyen más, a számítástechnikában alkalmazott track/sáv elnevezéssel nem keverendő. A Red Bookban definiált sávtípus a CD-DA sáv. A CD-DA sávok további szektorokra bonthatók. Egy szektor 1675 másodperc hosszúságú, és 2352 byte audio adatot tartalmaz. Ehhez adódik még a kétszintű CIRC (Cross-Interleave Reed Solomon Code) kétszer 392 byte nagyságú hibafelismerő és hibajavító kódja, és a 98 byte hosszúságú alkódinformáció: Felhasználói adatok: 2352 CIRC 2. szint: 392 CIRC 1. szint: 392 Kontroll: 98

Red Book CD-DA (Compact Disc Digital Audio) Legelterjedtebb a 120 mm-es változata, amely 76-79 perc hosszúságú, 44.1 kHz * 16 bit felbontású sztereó információt képes tárolni. 150 kbit/s-os adatátviteli sebességet követel meg. 0-20 kHz frekvencia-átvitel mellett nagyon jó dinamika és jel/zaj viszony érhető el, valamint a CD gyakorlatilag torzítás és nyávogásmentes. A lemezre rögzített kódok segítségével gyors és közvetlen sáv elérés, programozás, gyorskeresés valósítható meg. A kompakt lemezre maximum 99 sáv rögzíthető, egy sáv minimális hossza 4 másodperc. A sávok továbboszthatók úgynevezett indexekre, amelyekből egy sávon belül legfeljebb 99 lehet.

Red Book CD-S (Compact Disc Single) A CD Single a 80 mm-es audio CD formátum, amely maximum 20-22 perc hanganyagot tartalmazhat. Mivel a CD Single gyártási költsége csak nagy sorozatoknál válik alacsonyabbá a 120 mm-es változatnál, és az első generációs CD lejátszóban csak 120 mm-es adapterrel lehet lejátszani, ezért nem aratott nagy sikert a piacon. A kiadók Single CD-t csak szórólemezként, nagy sorozatban, (több tízezer db.), olcsó csomagolásban adnak ki.

Red Book CD MaxiSingle A CD MaxiSingle olyan 120 mm-es audio CD, amelyen single hanganyagot (maximum 22 perc) tartalmaz. A lemez programterületének végétől a lemez széléig egy kb. 2 cm-es tükörsáv van, így látható, hogy rövid hanganyagot tartalmaz. A Maxi Single igen dekoratív, olcsó és normál méretű CD dobozba csomagolják.

Red Book CD+G (CD+Graphics) A kompakt lemezek egyik alkód csatornáján grafikus és alfanumerikus jelek is tárolhatók. A CD+G kimenettel rendelkező CD lejátszót a televízióhoz csatlakoztatva a zenével egy időben, vele szinkronizálva, megjeleníthető például a dalszöveg, a kotta, grafikus kép vagy egyéb információ. A világon eladott CD lemezek kevesebb mint fél százalékában van ez az alkód csatorna kódolva. A CD+Graphics lemezek hagyományos CD lejátszó készüléken lejátszhatók, csak éppen a lemezen szereplő többletinformációhoz nem jutunk hozzá. A CD+Graphics formátum leginkább a Távol-Keleten, úgynevezett Karaoke lemezként terjedt el.

Red Book CD+MIDI (CD+G+M) További alkalmazásként MIDI (Musical Intsrument Digital Interface) információ is tárolható a CD lemez alkód csatornáin, az audio adatokkal szinkronizálva. Megfelelő kimenetekkel rendelkező CD lejátszóból a MIDI adatokat MIDI hangszerekre vezetve a CD hangzását ki lehet egészíteni, át lehet hangszerelni.

Red Book CD-V Single (CD Video Single) A CD video Single olyan 120 mm-es CD formátum, amely kb. 20 perc CD-DA formátumú digitális zenét és 5-6 perc LaserVision formátumú analóg videoinformációt tartalmaz. A könnyebb megkülönböztetés kedvéért a CD video Single lemzeken a tükröző réteg arany színű. A CD audio sávok hagyományos CD készüléken is lejátszhatók, a video azonban csak megfelelő CD video berendezéssel nézhető meg.

Yellow Book A Yellow Book a Red Bookban specifikált CD-audio sáv mellé két új sávtípust is definiál. Ezek a CD-ROM Mode 1 és a CD-ROM Mode 2 sávok. A CD-ROM (Compact Disc Read Only Memory), melyet a Philips és a Sony dolgozott ki a Red Bookban definiált szektor 2352 byte-os felhasználói adatmezőjét definiálja újra. A Mode 1 nagyobb adatbiztonsága miatt elsősorban a számítógépes adatok, a Mode 2 tömörített audio, video, képi információ tárolására alkalmas.

Yellow Book A CD-ROM Mode 1 szektor felépítése Szink-ron 12 Cím-ke 4 Fel-hasz-nálói adatok 2048 EDC kód 4 Üres 8 ECC 276 CIRC 2. szint 392 CIRC 1. szint Kont-roll 98 A CD-ROM Mode 2 szektor felépítése Szinkron 12 Címke 4 Felhasz-nálói adatok 2336 CIRC 2. szint 392 CIRC 1.szint Kontroll 98

Yellow Book ISO 9660 (High Sierra) A Yellow Book nem definiálja a CD-RO, állományrendszerét, de még csak ajánlást sem. 1985 októberében a világ vezető ipar és szoftver vállalatai összeültek a nevadai High Sierra Hotelben, és néhány hónapnyi munka után 1986 májusában elkészítették a CD-ROM állományrendszerére vonatkozó javaslatukat. Ennek alapján dolgozta ki az ISO a 9660-as szabványt. Az ISO 9660-as szabvány meghatározza, hogy legfeljebb hány karakter lehet az állomány- és könyvtárnév, valamint a kiterjesztés. A Level 1 szerint az állomány- és könyvtárnév legfeljebb 8, a kiterjesztés legfeljebb 3 karakter lehet. A Level 2 nem tartalmaz kötöttségeket, a Level 3 későbbi lehetőségekre tartották fenn. A nemzetközileg elfogadott ISO 9660 mellett, amely szerint a legtöbb CD-ROM készül, vannak úgynevezett Non-ISO CD-ROM-ok is, ezek csupán egy-egy gyártó saját szabványát jelentik.

Yellow Book CD-ROM Mode 1 A CD-ROM Mode 1 újradefiniálja a 2352 byte hosszúságú, felhasználói adatokat tartalmazó mezőt. 12 byte szinkron, 4 byte címkeinformációt és EDDC/ECC hibajavító kódot is tartalmaz. A 2048 byte felhasználói adat három rétegű védelemmel van ellátva (két réteg CIRC kódolás, valamint egy réteg EDC/ECC). Így a Mode 1-es CD-ROM nagy adatbiztonságú. A legtöbb, nem XA jelölésű CD-ROM ISO 9660 Level 1 formátumú, leggyakoribb alkalmazásuk: enciklopédiák, szótárak, törvénytárak, telefonkönyvek, katalógusok.

Yellow Book EBG (Electronic Book Graphic) Ez a Sony által támogatott formátum egy védő-cartridge-ban elhelyezett 80 mm-es CD-ROM. A Sony által kifejlesztett Data Discman készüléken futtatható. Legtöbbször szótárakat, útleírásokat, térképeket tartalmaz. Tárolókapacitása kb. 200 MB.

Yellow Book Mixed Mode CD Ha egy kompakt lemez CD-ROM és CD-DA sávokat is tartalmaz, akkor vegyes módú, úgynevezett Mixed Mode Disc-nek nevezik. A leggyakoribb az a Mixed Mode Disc típus, amelyiknél az első sáv CD-ROM Mode 1 típusú, a többi sáv pedig Red Book CD-DA formátumú. A CD-ROM-ok, így a Mixed Mode Disc-ek is audio CD készülékkel lejátszhatók. Mivel a CD-ROM sáv maximális jelszinten van rögzítve, ezért károsíthatja az erősítőt, a hangfalakat, sőt még az emberi fület is. bár az újabban megjelenő CD lejátszók némítanak a CD-ROM sáv lejátszásakor.

Yellow Book CD-ROM Mode 2 A CD-ROM Mode 2 is újradefiniálja a 2352 byte hosszú felhasználói adatmezőt, de 12 byte szinkron és 4 byte címkeinformáció mellett 2336 byte marad a felhasználónak. A Mode 2 14%-kal több információt enged tárolni, mint a Mode 1, de ezek az adatok nem rendelkeznek háromszintű, csak CIRC 2 rétegű védelemmel.

Yellow Book Yellow Book Supplement (CD-ROM/XA) A CD-ROM/XA (CD-ROM eXtended Architecture) szabványt a Philips és a Sony a Microsoft bevonásával dolgozta ki. A Red Book és a Yellow Book-ban megismert CD-DA, CD-ROM Mode1, CD-ROM Mode 2 sávok mellé definiálták, a CD-ROM Mode 2/XA-t. A CD-ROM Mode 2/XA-nak két formája lehetséges, a számítástechnikai adatok tárolására alkalmas CD-ROM Mode 2/XA Form 1 és a tömörített audio, video, kép rögzítésére alkalmas CD-ROM Mode 2/XA Form 2.

Yellow Book CD-ROM Mode 2/XA Form 1 A CD-ROM Mode 2/XA Form 2 Szink-ron 12 Cím-ke 4 Al-címke 8 Felhasz-nálói adatok 2048 EDC kód ECC 276 CIRC 2. szint 392 CIRC 1. Kontroll 98 A CD-ROM Mode 2/XA Form 2 Szink-ron 12 Cím-ke 4 Al-címke 8 Felhasz-nálói adatok 2324 EDC kód CIRC 2. szint 392 CIRC 1. Kontroll 98

Yellow Book EBXA (Electronic Book eXtended Architecture) Az EBXA az EBG-hez hasonlóan egy védőcartridge-ban elhelyezett 80 mm-es CD-ROM, amely a Sony által forgalmazott Data Disman-eken futtatható. 200 MB-os tárolókapacitása lehetővé teszi 100000 A4-es oldal, vagy 32000 200*256 képpont felbontású kétszínű grafika tárolását. Az EBXA-n audio információ is tárolható Úgynevezett beszédmódban egy 200 MB kapacitású EBXA 340 percnyi 18,9 kHz * 4 bit felbontású mono, Mod-Fid módban pedig 85 perc 37,8 kHz * 4 bit * 2 csatorna felbontású sztereó audio információ tárolható. A Data Discman televízióhoz, erősítőhöz csatlakoztatható, és általában nyomtató kimenete is van. Alkalmazása az EBG-hez hasonló, azonban annál jóval kiterjedtebb.

Yellow Book Karaoke CD A Karaoke CD a CD-ROM XA speciális alkalmazása, amely főként a távol keleti térségben (Japán, Tajvan, Hong-Kong) terjedt el. A Karaoke CD feliratozott videoklippeket tartalmaz, ahol a feliratozás a zene ütemének megfelelően változik. Az úgynevezett Karaoke bárokban a vállalkozó szellemű vendégek énekelnek mikrofonba míg a Karaoke CD-ről megy a playback zenei kíséret. A szereplők a dalszövegeket a video monitorról olvashatják le. A Karaoke elnevezés azonban nemcsak ezt a speciális alkalmazást jelenti, a Karaoke CD egy formátumellenõrzés is egyben: egy CD-ROM XA, amely MPEG standard szerinti tömörített audio-video anyagot tartalmaz. A már korábban publikált Karaoke CD specifikáció alapján a Philips és a JVC 1993 őszén kidolgozta az úgynevezett White Bookot, a Karaoke CD elnevezést pedig video CD-re változtatta.

Green Book A CD-I CD-ROM XA típusú sávokat tartalmaz, amelyek CD-ROM Mode 2/XA Form 1 és CD-ROM Mode 2/XA Form 2 típusú szektorokból állnak. A CD-I-n tehát az XA-hoz hasonlóan egyazon sávon belül lehet keverni az audio, a video és a számítógépes adatokat. A szektorstruktúrán kívül a Green Book definiálja a CD-I lejátszó CPU-ját, és a CD-I operációs rendszerét, a CD-RTOS-t (Compact Disc Real Time Operating System). A CD-RTOS szoftvert valamennyi CD-I lemez tartalmazza, biztosítva ezzel a CD-I rendszer teljes körű kompatibilitását. A CD-I segítségével interaktív kapcsolat hozható létre a rendszer és a felhasználó között, a felkínált opciók közül a felhasználó a CD-I lejátszóhoz csatlakoztatott eszközökkel (egér, trackball, joystick, fényceruza, stb...) alakíthatja a program futását.

Green Book CD-I FMV (CD-I Full Motion video) A CD-I házimozi változata, a tömörített CD-I FMV több, mint egy órányi digitális video információ tárolására alkalmas. A video jel sebessége 1,18 Mbit/s, az audio átviteli sebessége 192 kbit/s. A különböző normák esetében így a következő felbontások lehetségesek: NTSC esetén 384 * 240 * 29,97 Hz; PAL rendszernél 384 * 280 * 25 Hz; Film esetén pedig 384 * 240 * 25 Hz. Az alap felszereltségű CD-I lejátszók nem tartalmazzák az FMV dekódert. Mivel a CD-I FMV más audio/video tömörítési szabványt tartalmaz, mint a White Bookban lévő video CD, ezért a két rendszer nem kompatibilis. 1994 januárjában jelentette be a Philips Interactive Media, hogy a Philips a White Book video CD szabványa szerint gyártja video lemezeit.

Green Book CD-I Ready A CD-I Ready egy különlegesen formázott CD-DA, amely CD-I információt is tartalmaz. Hagyományos audio lejátszón a CD-I Ready ugyanúgy lejátszható, mint a CD-DA lemez, de CD-I lejátszón a rejtett CD-I információk is megjelennek (dalszöveg, képek, kották, egyéb információk) A CD-I Ready formátum érdekessége, hogy a CD-I információ nem külön CD-I sávon helyezkedik el, hanem az első sáv index 00 és 01 pontja között az úgynevezett preag-ben.

Green Book CD Bridge Disc A CD Bridge Disc egy különleges CD-ROM XA lemez, amely CD-I alkalmazási programot is tartalmaz, így ez a formátum a TV-hez csatlakoztatott CD-I lejátszón és számítógéphez illesztett CD-ROM XA meghajtón egyaránt futtatható. A CD Bridge Disc az XA-val és a CD-I-vel megegyező szektorszerkezetű. A Bridge Disc-en valamennyi adatsáv Mode 2 típusú, Mode 1 sávok alkalmazása tiltott, CD-DA sávokat azonban tartalmazhat a Bridge Disc. A Bridge Disc lehet írható és nem írható is (pre-recorder CD). Az írható CD Bridge esetén megengedett a Hybrid Disc formátum is, azaz a lemez több szekciót is tartalmazhat (Multisession).

Green Book Photo CD A Photo CD rendszert a Kodak és a Philips dolgozta ki. A Photo CD-n a legjobb 35 mm-es filmek felbontásának megfelelő digitális képanyag tárolható. A Photo CD kidolgozó helyeken az elõhívott 35 mm-es diát vagy negatívot leszkennelik, digitalizálják, és ezt a digitális információt egy CD WO-n (Compact Disc Write Only) rögzítik. Mivel a Photo CD a Bridge Disc formátumra épül. ezért nemcsak Photo CD lejátszón, hanem CD-I, CD-ROM XA multisession meghajtón is futtatható. A Photo CD valamennyi video rendszerrel kompatibilis beleértve a HDTV szabványt is. A Photo CD-n különböző felbontásban tárolhatók a képek. A legnagyobb felbontásban 3072 * 2048 képpont megjelenítése lehetséges (ez a Photo CD minőség), ekkor kb. 100 kép tárolható egyetlen Photo CD-n. Közepes felbontásban, televízió minőségben kb. 800 fotó (Photo Portfolio), kis felbontásban (Photo CD Catalog) pedig akár 6000 képet is tartalmazhat egy 120 mm-es lemez.

Green Book Photo CD Portfolio A Photo CD Portfoliot interaktív multimédia szabványként is bevezették a piacra. A fényképek megjelenítésén túl a képanyaggal szinkronban lévõ zene, garafika számítógépes információ stb. mind lehívható egy interaktív szoftver segítségével. A Photo CD-n a hanganyag akár CD-DA sáv formájában, akár az XA sávon belüli tömörített audio adatként is lehet tárolva. A Photo CD lejátszók nagy előnye, hogy rajtuk audio CD lemezek is lejátszhatók.

White Book A video CD szabvány néven ismertté vált White Book szabványt a Philips és a JVC dolgozta ki a Sony és a Matsushita-csoport támogatásával 1993 őszén. A video CD a Bridge formátumra épül, MPEG 1 audio/video tömörítést alkalmazva. A video CD szektorfelosztása megegyezik a CD-ROM XA vagy CD-I-vel. Az alkalmazott MPEG 1 audio/video tömörítés segítségével a video CD 70-80 perc VHS minőségű video információt képes tárolni. A video jel maximális adatáramlási sebessége 1,1519 Mbit/s, felbontása 352 * 240 * 29,97 Hz (NTSC), 352 * 288 *25 Hz (PAL), 352 * 240 * 23,976 Hz (Film). Az audio jelnél az adatáramlási sebesség 224 kbit/s, a mintavételezési frekvencia 44,1 kHz sztereó, vagy két független mono csatorna lehetőséggel. Mivel a WhiteBook a Karaoke CD specifikációjára készült, a video CD szabvány a különleges Karaoke alkalmazást is megtartotta, mint egy opciót.

Orange Book Az írható CD szabvány az Orange Book két részből áll. Az első rész a CD-MO (Compact Disc Magneto Optical), a második rész a CD-WO vagy CD-R (Compact Disc Write Once vagy Compact Disc Recordable) specifikációját tartalmazza. A CD-MO esetében a felhasználó által felírt információ tetszőlegesen sokszor törölhető és újraírható, míg a CD-WO esetében az adatok csak egyszer írhatók fel, és utána nem módosíthatók. A CD-MO írása és olvasása magneto-optikai effektusokon alapul, így ezek a lemezek a hagyományos CD lejátszó készülékeken nem olvashatók el. Az Orange Book szerint az írható rész több szekciós (multisession) is lehet.

Tobábbi szabványok HDCD (High Density Compact Disc) Ezt specifikációt a video CD szabvány korlátainak a kiküszöbölésére javasolta 1994 nyarán a Sony és a Philips. Ebben a szabványban a CD lemez jelenlegi 650 MB helyett 3.7 vagy 7,4 Gbyte kapacitású (egy illetve két tárolóréteg esetén). Ezt az információsűrűség növelésével érik el, ami a gyakorlatban a pitméret csökkenését jelenti. Az ilyen módon gyártott CD lemezek gyártása a jelenlegi gyártástechnológiával még megvalósítható, azonban olvasásukhoz teljesen új lejátszókat kell forgalomba hozni. Ez a formátum a video CD területén hoz forradalmi áttörést, hiszen így már egy teljes mozifilm ráfér egy lemezre az eddiginél jobb minőségben és több nyelven is. A HDCD-n MPEG-2 kódolással 135 perc videofilm, két tárolóréteg esetén pedig 270 percnyi is tárolható.

Tobábbi szabványok DVD (Digital Video Disc) A Toshiba vezette gyártói szövetség az SD Konzorcium szorgalmazott. Az alapötlete egy kétoldalas, duplán nagy sűrűséggel felírt CD, amely akár 18 Gbyte információt is képes tárolni. A CD lemez mindkét oldalán, ráadásul oldalanként két egymás feletti rétegben írják fel az információt. Az egyes rétegek az olvasófej fókusztávolságának állításával hozzáférhetők.

DVD formátumok DVD 5 egyoldalas egyrétegű (4,7 GB) DVD 9 egyoldalas kétrétegű (8,5 GB) DVD 10 kétoldalas egyrétegű (9,4 GB) DVD 17 kétoldalas kétrétegű (17 GB) +, - szabványok

DVD-RW A DVD-RW egy fázisváltós technológiát alkalmazó, körülbelül 1000x újraírható, törölhető formátum. A kifejlesztésnél a DVD-R technológiát vették alapul, hasonló sávtávolságot, jelhosszúságot, vezérlést használ, így a DVD-RW sok DVD-meghajtóban és -lejátszóban olvasható. Firmware-frissítésekkel kiküszöbölhető a két tipikus hiba: a DVD-RW média gyengébben tükröződik, vagy a meghajtó-lejátszó nem ismeri a lemezformátum kódját, és meg sem próbálja beolvasni a lemezt. A DVD-RW lemez kapacitása szintén 4,7 GB.

DVD-RAM A DVD-RAM formátum napjainkban már szintén 4,7 GB adat tárolására alkalmas, de ez nem volt mindig így. Kompatibilitása sajnos elmarad a várttól, s ennek elsődleges oka a hibakezelési eljárásokban, a tükröződési különbségekben keresendő. A lemez ráadásul csak tokban, "caddy"-ben írható. Kétféle ilyen tok kapható: egy teljesen zárt, melyből nem lehet kivenni a lemezt -- így alkalmatlan más készülékben történő lejátszásra --, valamint egy nyitható kazetta. Az írás módszerében is tapasztalható némi különbség, ez a formátum Z-CLV, azaz a lemez területein különböző, lépcsőzetesen növekvő sebességű írást használ. A DVD-RAM lemezek tartósabbak a DVD-RW lemeznél, több mint százezerszer újraírhatók, várható élettartamuk pedig 30 év körül van.

DVD-RAM 2.0 A DVD-RAM 2.0-s változatának specifikációját 1999 októberében publikálták. A DVD-RAM 2.0 szabványban megtalálható a 8 cm-es lemez és tok is, amelyet hordozható eszközökben, például digitális videokamerákban lehet használni. Az első ilyen kamera a Hitachi DZ-MV100A modellje volt, mely 2001 tavaszán jelent meg.

DVD+RW A DVD+RW a CD-RW technológián alapuló fázisváltós, 1000x törölhető formátum. A formátumot támogató berendezések 2001 végétől, idén tavasztól elérhetők, s napjainkban is folyamatosan történnek bejelentések újabb eszközökről. A DVD+ReWritable Alliance tagjai között szinte az összes nagy cég megtalálható: a Dell, a Philips, Sony, Hewlett-Packard, Ricoh, Yamaha, Thomson, a listát pedig még folytathatnánk azzal a körülbelül 50 céggel, amelyek szintén támogatják a DVD+RW formátumot.

DVD+RW DVD-ROM egyrétegű kétrétegű Média típus újraírható csak olvasható Kapacitás 4,7 GB 8,54 GB Író lézer hullámhossz 650 nm Visszaverési képesség 18-30 % 45-85 % Sáv szélesség 0,74 mikron Minimális "pit" méret 0,4 mikron Moduláció >0,6 Adat-moduláció/ECC 8-16/RS-PC Csatorna bitráta 26,16 MHz Szkennelési sebesség 1x-2,4x 3,49x 3,84x

CD és DVD lemezek összehasonlítása Csökkent a lyukak mérete (0,83 mm helyett 0,4 mm: 208%-os javulás) Megnőtt a spirális sávok sűrűsége (1,6 mm helyett 0,74 mm 216%-os javulás) Javult a moduláció (17bit helyett 16bit 106%-os javulás) Javult a hibajavítási rendszer (784 bájt helyett 302 bájt: 259% javulás), de:

CD és DVD lemezek összehasonlítása Kevesebb felhasználói bájt van egy szektorban (2048 bájt 2352 bájt helyett: 13%-os csökkenés) Több szolgálati információ van egy szektorban (98 bájt helyett 104 bájt: 6%-os romlás)

Irodalom Izsó Lajos: Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási Központ, 1998 Élő Gábor, Z. Karvalics László: ABCD Interaktív Magazin: Hyperkihívás,(1994/2) Egyetemes Lexikon, Officina Nova Kiadó Bp., 1994 Közoktatás: Multimédia az oktatásban, VIII. évf. / 8. szám, (1997) Zsakó László: Internetes és multimédiás oktatás módszertana. Internet az oktatásban konferencia Bp., 1999. 04. 19.

Irodalom Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó Bp, 1962 Meyers Enciklopédikus Lexikon, 15. Kötet, Mannheim 1975 MacDonald L.W.:Colour Image Reproduction: The Evolution from Print to Multimedia, SPIE/Europto Conf. On Imaging Sciences and Display Technologies, Berlin, proc. SPIE, Vol. 2949, pp 246-251, 1996, 2003 Ralf Steinmetz: Multimédia Bevezetés és alapok, Springer Hungarica Kiadó Kft., Bp., 1995, 2002

Irodalom Richard S. Schifman, Yvonne Heinrich, Günter Heinrich: Multimedia Design Interactiv! Von der Idee zum Produkt, Springer-Verlag Berlin Heidelberg 1997, 2003 MacDonald L. W. Colour Engineering: The Challenge, Lecture, University of Derby, 1998, 2002 Tóth Dezső: Multimédia Mikroszámítógépes környezetben, LSI Oktatóközpont Proceedings of the IEEE, MAY 1998, Multimedia signal processing: Scanning the Technology 755-825. Jakob Nielsen:Hypertext & Hypermedia, Academic Press, 1990