farsangi témahét NAGY CSOPORT 2013.február 11-15. Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény 2013.február 11-15. „ Belebújunk maskarába” farsangi témahét NAGY CSOPORT
Figyelem! Figyelem! Figyelem! Figyelem! Közhírré tétetik: A farsangi mulatság most megkezdődik! Ide gyűljön apraja-nagyja, aki a maskarákat látni akarja. Aki itt van, haza ne menjen. Aki nincs itt az is megjelenjen! /népköltés/
Külső világ tevékeny megismerése - Farsang - Farsangi fánk eredete - Karnevál - Játékok - Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók - Köszöntők - Mohácsi busójárás - Busó öltözet - Busójárási menet Mese, vers „Mese, mese mátka” - Galambos Erzsébet: Farsang ( vers) Dramatikus elemeket tartalmazó játékok: - Osvát Erzsébet: Farsang az oviban (vers) 4.1.3. Memóriabújócska ( kapcsolat mélyítő játék) - Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője (vers) 4.1.9. Pingvinek ( együttműködést segítő játék) - lllyés Gyula: Ilók és Mihók ( mese) - Réce, ruca, vadliba Ének, zene, énekes játék „Száll az ének szájról szájra” - Itt a farsang - A karádi faluvégén - Hopp Juliska - Virágéknál ég a világ - Sárga csikó csengő rajta - Póker együttes: Itt a farsang Matematika - Farsangi álarcok készítése: méretek, anyagmennyiség, mérés, színek - Lekváros linzer karika készítése: hozzávalók mennyisége, kimérés - Farsangi dekoráció: a lampionhoz az anyagmennyiség meghatározása, formák, színek kiválasztás Rajzolás, mintázás, kézi munka „Szőjünk, fonjunk kendőt” - Dobozokból bohóc készítése - Krepp papír hajtogatással bohóc összeállítása - VÍZ 5. Vízi állatok farsangja - Lekváros linzer karika sütése - Álarc készítése - A csoportszoba átrendezése - Farsangi dekoráció: lampionok, papírlánc Játékok - Zenés számok WIR STEHEN IM KREIS ES TANZEN ALLE KLEINEN LEUTE Székfoglaló játék KLOPFE, KLOPFE HAMMERCHEN HOCK AM HIMMEL Mozgás - Váltó, sor, és ügyességi versenyek - Labdás játékok Mozgásos játékok 4.2. 5. Fekvő bicikli 6. Ugróiskola
FARSANG A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz „húshagyó keddig", vagy „hamvazószerdáig". Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket
A farsangi fánk története A legenda egy Krapfen nevezetű pék halálával kezdődik, ugyanis műhelyét özvegyére hagyta, kinek nem volt könnyű feladata, viszont továbbra is az ő pékségében készültek a legfinomabb és a legfehérebb kenyerek. Sokan zarándokoltak el az ő pékségébe, hogy a finom kenyérhez hozzájussanak. Az egyik nap a kenyerek nem készültek el időben, sokan üres kézzel, bosszúsan távoztak a pékségből, volt, aki hangot is adott a benne rejlő feszültségnek, és cifrákat mondott Krapfennének. A pékné kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát akart az őt szitkozódó ember fejéhez vágni, de a kenyértésztával célt tévesztett és beleesett egy lábasba, amelyben zsír forrósodott. Természetesen a kenyértésztának nem kellett sok idő, gyorsan aranysárgára pirult, és így született meg az első fánk, amit a bécsiek még azóta is Krapfennak neveznek. Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el és egyre több helyen vált divattá, hogy farsang idején, ez a finom nyalánkság került az asztalokra.
A karnevál: A carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a „halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt. A hetekig tartó vígasság igazi hazája Európában Olaszország, ahol különösen a velencei farsang vagy karnevál utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. A spanyolok különösen Madridban, Sevillában rendkívül fényes álarcos felvonulásokkal ünnepelnek. Említeni sem kell talán a közép és dél-amerikai karneváli felvonulásokat, amelyekre egész évben készülnek. Ott ilyenkor legforróbb a nyár.
Játékok A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Jellemzője, hogy olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek, felbomolhat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: "a feje tetejére áll a világ". A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kötelező. A táncmulatságok mellett különböző játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is a falvakban. Aki pedig pártában maradt, azt ebben az időszakban különösen durva, vénlánycsúfolókkal gúnyolták. Világszerte, így a magyar nyelvterületen is a farsang adott alkalmat a különféle jelmezek, maszkok felöltésére, s az ezekben való mókázásokra. A magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, menyasszonynak, kéményseprőnek, boszorkánynak. A magyar falu álarcos alakoskodása között feltűnnek az állatalakoskodások. Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Keleten és északon ez néha kitolódik. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok. Régen farsang idején a fonóházakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény, énekeltek, táncoltak, játszottak. A mulatozások "húshagyókeddig" tartottak, amikor az utolsó fonóházi összejövetelre a "fonóvégzésre" került sor, amely felért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal a "farsangtemetéssel" vagy "téltemetéssel" búcsúztatták az elmúlt vidám heteket.
Táncmulatságok A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. Vénlánycsúfolók Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát. Köszöntők Mint minden jeles ünnephez, az újév kezdetéhez és a farsanghoz is hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát. Pl. Farsang, farsang, háromnapi farsang, / Itt is adnak, amit adnak Ez is Isten háza, / Szálljon le rája / Az Isten áldása, / Hat lóval, hat ökörrel / Három borjas tehénnel, / Egy aranyosekével.
A MOHÁCSI BUSÓJÁRÁS Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget. Ám ekkor is örök kérdés marad, hogy valóban elűzték-e a hideget? A busó öltözet: A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Honnan ered ez a népszokás? A legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.
Busójárási menet: Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük. Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás. Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 2-4 méteres. A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz
- Farsang - Farsangi fánk eredete - Karnevál - Játékok - Táncmulatságok - Vénlánycsúfolók - Köszöntők - Mohácsi busójárás - Busó öltözet - Busójárási menet
Szemüveg álarcok készítése
Krepp papír bohócok
Doboz bohócok készítése
VÍZ 5. Vízi állatok farsangja
Lekváros linzer karika sütése
A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lá-rom, Leányvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom. Száz forintért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom, Milyen drága! mégis vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom. A karádi faluvégen, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom, Legényvásár lesz a héten, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom. Sült krumpliért adnak egyet, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom, Milyen olcsó! mégsem vesznek, sej-haj, lu-lu-lu-lu-lárom!
Sárga csikó csengő rajta
Gazdag Erzsi: Itt a farsang Virágéknál ég a világ
Galambos Bernadett: Farsang Osváth Erzsébet: Farsang az oviban Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője
Dramatikus elemeket tartalmazó játékok 4.1.3. Memóriabújócska ( kapcsolatmélyítő játék)
( együttműködést segítő játék) 4.1.9. Pingvinek a jégtáblán ( együttműködést segítő játék)
A „Brummogó” rajzpályázat díjazottjai
Székfoglaló játék
Illyés Gyula: Ilók és Mihók (mese)
4.2.5. Fekvő bicikli Mozgásos játékok
4.2.6. Ugróiskola
Labdás játékok
Váltó, sor, ügyességi versenyek
Slavonics Csabáné Bükkösd, 2013. február 12. Forrás: A nagy csoport „Belebújunk maskarába” farsangoló témahét tevékenységeiről készült képanyag Összeállította: Lakatos Cecília Slavonics Csabáné Bükkösd, 2013. február 12. Elérhetőségeink: Szentlőrinci Kistérségi Bölcsöde és Óvoda Bükkösdi Tagintézmény 7682. Bükkösd, Ságvári E. utca 3. 73/378-712