A Tőzsde és ami mögötte van Réz Éva Budapest, 2009. április 23.

„A szövetségesek megnyerték ugyan a waterlooi csatát, de igazából Rotschild nyerte meg.” A tőzsdei folyamatokban a reálgazdaságnál nagyobb mértékű szerepe van a pszichológiának. Amikor Waterloonál az angolok és franciák összecsaptak, a Rotschild család megfigyelői várakoztak a csatamező szélén. Ha veszítenek a szigetországiak, akkor esni fognak az árak, győzelem esetén pedig nyilván emelkedni. Az angolok győzelme után postagalambokat küldtek Londonba az üzenettel, s az ügynökeik elkezdték az angol állampapírokat kínálni. A többiek azt gondolták, ez azt jelenti, hogy az ellenség győzött a csatában, így igyekeztek megszabadulni a maguk papírjaitól, amelyeknek az ára a túlkínálattól zuhanni kezdett. A Rotschildok nyomott áron vásárolhatták föl az angol állampapírokat. A bankárok az egyéni értelmezés trükkjét s az egymásra sandítást használták ki. Vannak tehát kézenfekvő összefüggések, s ma már sokkal többet tudunk ezekről a mechanizmusokról. Az eseménysor egyes eseményeit nem az előző történés váltja ki, ahogyan a természetben, hanem az értelmezésük alapján dönt az egyén. Az ember nem arra reagál, ami hat rá, hanem arra, amiként ezt értelmezi. „A néhai Nathan Rotschild még a vér látványától is irtózott. Mégis, amikor híre kelt, hogy Napóleon visszatért Elba szigetéről, a frankfurti gettó gyermekéből Európa legbefolyásosabb bankházának vezetőjévé lett pénzember sietve útra kelt a kontinensre, hogy az angol sereget követve saját szemével győződjön meg a harci helyzetről, mely teljes vagyonát befolyásolta. A bankár azonban nemcsak a pénzhez értett - még a döntő csata előtt rájött, hogy Napóleonnak nem sok esélye van, és költséget nem kímélve indult vissza Londonba. A harcmező látványa helyett pedig szeme előtt a tőzsde harctere lebegett. A Csatornán a viharos időben alig talált valakit, aki átvitte volna, de végül pár ezer font megtette. Hulla fáradtan érkezett haza, mégis másnap reggel már ott állt a szokásos helyén a tőzsde egyik oszlopának támaszkodva. Az alkuszok az ellentmondásos harci hírek és Wellington esetleges csatavesztésének rémképétől rettegve nyomták lefelé az árfolyamokat. Miközben a halottfehér Rotschild és vagyona teljes összeomlásáról szóló vélekedések jártak körbe a parketten, ő maga, ügynökei révén csendben felvásárolta az értékpapírokat, és mire másnap megérkeztek a hírek a waterlooi győzelemről, már hatalmas mennyiségű befektetést halmozott fel rendkívül alacsony áron. Nem véletlen, hogy akkoriban azt mondták, hogy a szövetségesek megnyerték ugyan a waterlooi csatát, de igazából Rotschild nyerte meg.” 1815. június 18.

62.000.000.000. USD 11.000.000.000. USD Warren Buffett [szerkesztés] Legutóbbi változat (ellenőrizetlen) A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ugrás: navigáció, keresés Warren Buffett Warren Edward Buffett (Omaha, 1930. augusztus 30.) amerikai részvénybefektető és üzletember, 2006 júniusi bejelentése alapján a világ valaha volt egyik legnagyobb jótékonysági adományozója. A Forbes magazin 2008-as listáján ő volt a világ leggazdagabb embere, a mexikói Carlos Slim és a Microsoft alapítója, Bill Gates előtt. Befektetéseivel hatalmas vagyont halmozott fel – 2006-ban a Forbes magazin Bill Gates után a világ második leggazdagabb embereként tartotta számon – és ezzel kiérdemelte az „omahai bölcs” becenevet. Befektetési társasága a Berkshire Hathaway, amelyben a részvények több mint 38%-át birtokolja; vagyonát 2006. június végén 44 milliárd dollárra becsülték. Buffett vagyonához mérten puritán életstílusáról híres. Ugyanabban az omahai házban él, amelyet 1958-ban vásárolt 31 500 dollárért. Éves fizetése a Berkshire Hathaway vezérigazgatójaként 100 000 dollár, ami az Egyesült Államokban nagyon szerény nagyvállalati menedzseri fizetésnek számít. (Igaz, vagyona egyéb csatornákon is óriási elkölthető jövedelmet biztosíthatna számára.) 2006. június 25-én Buffett bejelentette, hogy 44 milliárd dolláros vagyonának több mint négyötödét, 37 milliárd dollárt (június 26-ai forintárfolyamon 8270 milliárd forintot) a Bill Gates, illetve a Buffett család működtette alapítványoknak adományoz. 30,7 milliárd dollárt Bill Gates alapítványának, a Bill and Melinda Gates Foundationnek adott. Az alapítvány eddig is a világ legnagyobb magánalapítványa volt, de ezzel a szervezet vagyona megduplázódott. Buffet azonban kikötötte, hogy az adományozás csak addig érvényes, amíg Bill vagy Melinda Gates részt vesz az alapítvány működtetésében. 6,3 milliárdot osztott szét négy másik alapítvány között, gyermekei és a közelmúltban elhunyt felesége által alapított szervezetek kapják ezeket az összegeket. A hír csak napokkal követte Buffett közeli barátja, a Berkshire Hathawayben is igazgatói posztot betöltő Bill Gates bejelentését, hogy a jövőben jóval kevésbé a Microsoft menedzselésével és inkább jótékonysági munkával kíván foglalkozni. Élete [szerkesztés] Gyerekkora [szerkesztés] A jótékony milliárdos Howard Buffett részvénybróker és honatya (a Kongresszus tagja), illetve Leila Buffett fia. Két lánytestvére van, Doris és Bertie. Nagyapja még fűszeres volt Omahában, boltjában dolgozott Charlie Munger, a Berkshire Hathaway jelenlegi alelnöke. Apja brókercégénél kezdett el dolgozni, tizenegy éves korában, és még ugyanebben az évben végrehajtotta első tranzakcióját. Cities Services-féle elsőbbségi részvényeket vett darabonként 38 dollárért, és 40 dollárért adta el őket. Néhány évvel később, mikor a részvény ára elérte a 200 dollárt, örökre megtanulta, hogy jó cégekbe hosszú távra érdemes befektetni. Tizennégy éves korában 1200 dollár megtakarított pénzéből 40 hold termőföldet vásárolt, amit bérbeadott. Zseniális befektetései közé tartozott a Coca-Cola Company, a Gilette, a Fruit of the Loom, és különféle repülő- és biztosítótársaságok részvényeinek megszerzése. 2000 óta lehet licitálni a szokásos nyári ebédre. 2006-ban az eBay árverésén több mint 620 ezer dollárért kelt el a közös étkezés. Az ebből befolyt összegeket Buffet minden évben a Glide Foundation alapítványnak adományozza. 2007- ben az összeg 650 ezer dollárra nőtt. A nyerő tétet ketten tették: Monish Pabrai, a kaliforniai Pabrai Investment Fund 43 éves vezető partnere és Guy Spier, az Aquamarine LLC hedge fund-irányítója. Pabrai adja a pénz kétharmadát, míg Spier a maradék egyharmadot. Ők ketten és hat meghívottjuk vehet részt azon a két és fél-három órás beszélgetésen, amelyen konkrét befektetési tippeken kívül bármiről szó eshet. 2008. október 9-én történt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) aznapi zárása környékén három nagy OTP-eladási ajánlattal 4350 forintról 3855 forintra vitte le valaki az árfolyamot, és a körülmények minden szakértő számára azt jelezték, hogy tudatos árledöngölő ügyletről van szó. Persze az azóta kialakult piaci értékítélet és a 2 ezer forint alatt is járó árfolyam tükrében már akár meglepőnek tűnhet, hogy 4 ezer forint körüli ár beállítása miatt marasztalták el a Soros Fund Managementet, ám tavaly ősszel ez még sokkolóan hatott. Miként egy magyar kereskedő fogalmazott: „Egyértelmű manipulációt láttam. A záró szakaszban (a tőzsde részvényszekciójában ez a 16:30 és 16:35 közötti időszakot jelenti – A szerk.) is érkezhet ugyan nagyobb részvényeladás, de aki a záró szakasz legvégén teszi be az ajánlatot, az biztosan arra játszik, hogy már ne érkezhessen ellentétes befektetői reakció. Vagyis, aki esetleg vásárolna az alacsonyabb áron, az már ne tudjon.” 2008. éves GDP ~ 153.000.000.000. USD

Tőkepiac A Budapesti Értéktőzsde Kereskedés a BÉT-en Klíring, elszámolás, garanciarendszer Kereskedés vs. hozam Befektetési stratégiák Tőzsdebabonák Hogyan kezdjünk tőzsdézni? Aktualitások

Tőkepiac

A tőkepiac szerepe Hatékony tőkeallokáció Gazdasági folyamatok átláthatóságának biztosítása Gazdasági tendenciák indikátora A tőzsde ebben a rendszerben a tőkebevonás egyik legfontosabb színtere, ahol a keresleti és a kínálati oldal nyilvános és szabályozott keretek között találkozik egymással. Chicago Board of Trade Vörösmarty tér, üvegfal mögött a brókerek Tőzsde időben és térben koncentrált piac.

A pénzügyi közvetítői rendszer Á L A T O K M E G T A K R Í Á S O Hitelintézetek PÉNZPIAC Tőkepiaci közvetítők TŐZSDE Befektetési szolgáltatók Befektetési alapok Nyugdíjalapok és -számlák TŐKEPIAC Biztosító társaságok

Milyen szolgáltatásokat nyújt egy befektetési szolgáltató? Megbízás felvétele és továbbítása Megbízás végrehajtása az ügyfél javára Multilaterális kereskedési rendszer működtetése Sajátszámlás kereskedés Pénzügyi eszköz elhelyezése jegyzési garanciavállalás nélkül Portfolió-kezelés Befektetési tanácsadás Jegyzési garanciavállalás

Kiegészítő szolgáltatások Pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, kapcsolódó ügyfélszámla vezetése Letétkezelés, kapcsolódó ép.-számla vezetése, nyomdai úton előállított ép esetén nyilvántartás és ügyfélszámla vezetése Befektetési hitel nyújtása Tőkeszerkezeti tanácsadás, M&A tanácsadás és szolgáltatás Bef. szolg. tev.-hez kapcsolódó valutával és devizával történő saját számlás kereskedés Befektetési és pénzügyi elemzés Jegyzési garancia-vállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás Származtatott ügyletek Részvénykönyv-vezetés Értékpapír- kölcsönzés Ügynöki tevékenység Pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információ- értékesítés

Megtakarítási formák Nem pénzügyi termékek Bankbetét Értékpapírok Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyon-gyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények – Árfolyam-kockázat Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany, műtárgyak, stb. Készpénz – nem megtakarítás: infláció értékromboló hatású. Értékmegőrzéshez szükség van befektetésre.

Alapvető értékpapír típusok Részvény Tulajdonosi jogokat testesít meg Lejárata nincsen Árfolyamkockázat Hitelpapír Hitelviszonyt testesít meg Fix jövedelmet nyújt Lejáratig megtartva nincsen árfolyamkockázat Visszafizetési és kamatláb kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas (szakértelem, diverzifikált portfolió, méretgazdaságosság / költséghatékonyság) Certifikátok Bank által kibocsátott értékpapír Szinte bármilyen likvid eszköz lehet alaptermék Lehet tőkeáttételes is, letéti követelmény nélkül A részvényes jogait (pl. közgyűlésen való részvétel) csak akkor gyakorolhatja, ha a részvénykönyvbe bejegyezték. Közgyűlésen való részvétel, szavazati jog, osztalékjog, likvidációs hányadhoz fűződő jog, elővásárlási jog. Az osztalékot a befektetési szolgáltató automatikusan utalja az ép-szlára, ehhez nem kell külön kérelem. Tulajdonosi megfeleltetés zárolás nélkül. Ha a részvényes közgyűlésre szeretne menni, akkor be kell jegyeztetni magát a részvénykönyvbe. Ilyenkor bizonyos időre zárolják a részvényt, azaz nem lehet venni-eladni. Kibocsátó jelentési kötelezettsége: éves jelentés, féléves jelentés, időközi vezetőségi beszámoló.

Megtakarítási szerkezet (2007) - háztartások 30-40%-kal nőtt a hazai retail befektetők száma 1 év alatt. * 2006. évi adat Forrás: MNB, országok központi bankjai, OECD

Piaci struktúra Központi Elszámolóház és Értéktár

A Budapesti Értéktőzsde

… viszont kicsi és koncentrált A Budapesti Értéktőzsde Zrt. Fejlett piac… Háromoldalú piac, azonnali, határidős és opciós részpiaccal Elektronikus távkereskedéssel és CCP garanciarendszerrel EU standardoknak megfelelő szabályokkal … viszont kicsi és koncentrált Részvénypiaci kapitalizáció kb. 3.265 milliárd HUF 42 cég részvényei (22 „A” és 20 „B” kategóriás) A Top 4 cég adja a forgalom 97%-át 2008-ban az átlagos napi részvényforgalom 21 mrd Ft volt A részvénypiaci kapitalizáció a GDP 13%-a 2008 év végén Top4: OTP, MOL, Richter, Mtelekom 33 tőzsdei kereskedő

Kereskedés a BÉT-en

A BÉT-en kereskedhető termékek Részvény szekció Hitelpapír szekció Származékos szekció Áru szekció Szabadpiaci szekció Részvények Állampapírok Határidős termékek Azonnali termékek Szabadpiaci termékek Befektetési jegyek Jelzálog- levelek Opciós termékek Határidős termékek Közraktári jegyek ETF Vállalati kötvények Opciós termékek Certifikátok Egyéb termékek Szabad piac A Tőzsde az MMTS kereskedési rendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva helyet biztosít a BÉT-re hivatalosan be nem vezetett, de elismert értékpapírpiacra már bevezetésre került értékpapírok szervezett kereskedelmére. Mivel a Tőzsde kizárólag kereskedési szoftverét bocsátja a piaci résztvevők rendelkezésére, így ezen piaci szegmens nem minősül elismert értékpapírpiacnak, az itt kötött ügyletek tőzsdén kívüli ügyletnek számítanak. Kárpótlási jegyek 2007.11.12. hétfő 14:14 A Kárpótlási jegy az állammal szemben fennálló követelést névértékben megtestesítő értékpapír. A kárpótlási jegy névértékét a kárpótlási jegy címletértékének (a rávezetett összegnek) és felhalmozott kamatának összege alkotja. A kárpótlási jegy sajátosan kamatozó értékpapír: 1991. augusztus 10. napjától 1994. december 31. napjáig kamatozott, a kamat mértéke a jegybanki kamat 75 %-a volt. A kárpótlási jegy birtoklása a következőkre jogosít: Az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgyak: részvények, üzletrészek megvásárlása; termőföld tulajdon megszerzése; önkormányzati tulajdonban lévő lakás megvásárlása (fizetőeszköz névértékben); egzisztencia hitelről szóló jogszabály alapján hitelfelvételnél saját erő hozzájárulásként beszámítható névértékben; a kárpótlásra jogosult kérésére, a kárpótlási jegy ellenében a társadalombiztosítás keretében életjáradék folyósításra. Kárpótlási jegyek

Kereskedési módok Nyílt kikiáltásos – a múlt Az azonnali piacot tekintve a tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött a BÉT-en. Ekkortól már az értékpapírok kereskedése mind a kereskedési teremben, mind távkereskedési rendszerben folyt egészen 1998 novemberéig, amikor az új, immáron teljes mértékben távkereskedési rendszert, a MultiMarket Trading System-et (MMTS) bevezették. A kereskedési "csatazaj" kevesebb mint egy évvel később, 1999 szeptemberében ült el végleg a teremben, ekkor indult el a határidős piac elektronikus távkereskedési platformja. A Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde tevékenységének integrációja révén, 2005. november 2-óta árupiaci kereskedelem is folyik a BÉT-en. Elektronikus távkereskedés – a jelen

Elektronikus távkereskedés Kereskedési felület Kereskedési munkaállomás Telefonon Személyesen Brókercég Interneten Ajánlat Kötés visszaigazolás Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Központi rendszer

MMTS kereskedési munkaállomás

Ajánlatok Típusok: Limit ajánlat: Az ajánlatban megadott áron, illetve annál jobb áron teljesíthető. Piaci ajánlat: A Részvény és a Hitelpapír Szekcióban ár megjelölése nélkül tett ajánlat. Kizárólag az Ajánlati Könyvben, az ajánlattétel időpontjában legjobb árszinten teljesülhet, akár több kötésben is. Stop ajánlat: Feltételes ajánlat, amely az ajánlattevő beavatkozása nélkül, automatikusan akkor válik aktív limit / piaci ajánlattá, ha az ajánlatban megadott aktiválási áron (vagy annál jobb áron) ügylet jön létre. Fajták: RÉSZ ajánlat: Részletekben, akár kötésegységenként is, vagy a teljes ajánlati mennyiség igénybevételével teljesíthető. MIND ajánlat: Csak az ajánlati mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető. Minimális mennyiségű ajánlat: Csak az ajánlatban megadott minimális mennyiség maradéktalan kielégítésével teljesíthető akár több ügyletkötésben. Időbeli hatály: szakasz, most, nap, adott dátumig érvényes, visszavonásig érvényes Piaci ajánlat csak a kereskedés szabad szakaszában tehető. „Mind” ajánlatot csak részvény és hiteltípusú értékpapírokra fogad el a kereskedési rendszer. Mind jelöléssel ajánlatot a tőzsdei kereskedési rendszer csak akkor fogad el, ha az ajánlat értéke nagyobb, mint 25 millió forint (euróban kereskedett értékpapír esetén százezer EUR).

Példa – stop limit ajánlat Stop limit eladási ajánlat: 230 db részvény; limitár: 4.120 Ft; aktiválási ár: 4.125 Ft Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlat aktiválódik egy limitajánlatként 4.120 Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4.120 Ft-on.

Példa – stop piaci ajánlat Stop piaci eladási ajánlat: 230 db részvény; aktiválási ár: 4.125 Ft Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlat aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik 4.115 Ft-on, a többi törlésre kerül.

Ajánlattétel

Limitrendszer Ajánlati limit: Részvény és hitelpapír piacon a Tőzsde által meghatározott napi ármozgás limit. +/-15%: ‘A’ kategóriába tartozó, illetve BUX kosárba tartozó részvényekre; hiteltípusú értékpapírokra +/-20%: ‘B’ kategóriába tartozó részvényekre, befektetési jegyekre, kárpótlási jegyekre Vételi ajánlati limit --------------------------------- Bázisár ------------------------- Eladási ajánlati limit --------------------------------- „A” kategória Az ”A” kategóriájában a Tőzsde a bevezetendő sorozat nagyságához (árfolyamértéken számított összérték), tulajdonosi köréhez (közkézhányad, tulajdonosok száma), valamint a társaság működési időtartamához kapcsolódó követelményeket is felállított. Az ”A” kategóriába a likvidebb, és szélesebb befektetői körrel rendelkező társaságok részvénysorozatai tartoznak. „B” kategória A Tőzsde a lehető legegyszerűbb módon kívánja biztosítani a tőzsdei bevezetés lehetőségét a közepes és kis kapitalizációjú cégek számára is, ezért a ”B” kategória esetében a bevezetés feltételei gyakorlatilag megegyeznek a jogszabályban meghatározott, szabályozott piacra való bevezetés törvényi feltételeivel. Ajánlati limit: egy olyan százalékban megadott ármozgás limit, amely az értékpapír előző napi záróárához képest nem engedi attól magasabb vagy alacsonyabb áron ajánlat bevitelét az Ajánlati könyvbe.

Limitrendszer Felfüggesztési (szüneteltetési) limit: Amennyiben az árfolyammozgás elér egy százalékosan meghatározott limitet, az érintett értékpapír kereskedése szüneteltetésre kerül. Ennek időtartama 2-15 perc, a Levezető határozza meg. +/-10%: valamennyi értékpapírra a részvénypiacon Vételi ajánlati limit ---------------------------------- Felfüggesztési limit ---------------------------------- Bázisár ------------------------- Eladási ajánlati limit ----------------------------------- Szüneteltetést a Tőzsde csak a részvénypiacon kereskedett értékpapírokra és egy termékre egy kereskedési napon belül csak egyszer alkalmaz.

Kereskedési idő a Részvény szekcióban 8.30-tól 16.36-ig A kereskedés három szakaszra oszlik Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Ajánlat- gyűjtés Ajánlat- gyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás Az algoritmus leglényegesebb eleme az, hogy egy előre megjelölt időszak alatt az Ajánlati könyvbe gyűjtött ajánlatok alapján, az az ár legyen a kötési ár, vagyis az értékpapír nyitó vagy záróára, amelyen a legnagyobb mennyiségű vételi és eladási ajánlat találkozik, vagyis a legnagyobb mennyiségű értékpapír tud gazdát cserélni. 8.30 9.01/02 16.30 16.35/36 Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

Klíring, elszámolás, garanciarendszer

KELER és KELER KSZF Garanciavállalás – CCP (Central Counterparty / Központi Szerződőfél) Klíring Elszámolás Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó ELADÓ VEVŐ Brókercég vevő Elszámoló Ház Brókercég eladó Megbízó Megbízó Brókercég vevő Brókercég eladó Megbízó Megbízó

3 alapelv Multilaterális nettósítás Gördülő elv (minden nap van elszámolás) DVP – delivery versus payment / szállítás fizetés ellenében Részvény Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5. Hitelpapír Szekció T. T+1. T+2. T+3. T+4. T+5.

Kockázat vs. hozam

Kockázat és hozam A pénzügyi piacok alaptörvénye: Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne: Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak. Kockázatéhség, kockázatvállaló hajlandóság Szórás (bizonytalanság) vs. Káresemény pl. a biztosításban Pl. 10-20%-os veszteségnél is tud-e bízni a visszaemelkedésben Likviditási preferencia elmélet

Hogyan csökkenthető a kockázat? Diverzifikációval Több pilléren álló befektetési stratégia Különböző befektetési eszközök eltérő ármozgásai kiolthatják egymást (portfolió). Hosszú távú szemlélettel Rövid távon a hozamok sokkal nagyobb ingadozást mutatnak, mint hosszabb távon. Kockázat – hozam összefüggés (alaptörvény) csak diverzifikált portfolió esetén működik.

Diverzifikáció Kockázat Diverzifikálható kockázat (egyedi), diverzifikációval „eltűntethető” Nem diverzifikálható kockázat (szisztematikus / piaci) Eszközök száma a portfolióban

Hatékony portfolió A „törött tojás” a várható hozamok és kockázatok kombinációi Várható hozam r % A B Szórás  % www.luiboy.ingyenweb.hu Minden „kereszt” egy egyedi részvény A „törött tojás” a várható hozamok és kockázatok kombinációi A „vastag” vonal a hatékony portfóliók halmaza

Időtáv és kockázat Kockázat Ajánlott min. befektetési időtáv (év) Részvények Magas Kötvény (hosszú lejárat) Számot-tevő Vegyes (részvény-kötvény) Kötvény (rövid lejárat) Mérsé-kelt Nagyon alacsony Pénzpiaci 1 3 5 7 Ajánlott min. befektetési időtáv (év)

Mi a baj az elméletekkel? Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők. A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják. A befektetők várakozásai homogének. A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK?!

„Ki tudom számolni az égitestek mozgását, de nem tudok számolni az emberek őrületével.” Sir Isaac Newton

Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Akkor alakul ki, ha a piac szereplői arra számítanak, hogy az ár belső értéktől való távolodása még tovább tart, azaz az áremelkedés (illetve árcsökkenés) minden fundamentális hatás nélkül tovább folytatódik. A buborékot nem könnyű egyértelműen beazonosítani, még utólag sem. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „.com”, „e-”, „@”, stb. Olajlufi Ingatlan buborék 1636-ban új típusú tulipánok érkeztek az ottomán birodalomból, amelyek luxuscikknek számítottak Hollandiában. A tulipánhagyma ára elkezdett emelkedni. Néhányan spekulatív szándékkal vásárolták, volt, aki a pestis miatt mindenét a tulipánokra tette fel, és akadt olyan is, aki gyűjtőként érdeklődött. A különleges hagymák ára annyira felment, hogy egy áráért akár 5 hektár földet, vagy egy házat is lehetett kapni. Határidős ügyleteket is kötöttek a hagymákra, annak ellenére is, hogy ezt akkor törvény tiltotta, ami a hagymák árát még feljebb hajtotta. 1637 májusára azonban az árak a huszadára estek vissza. Utólag szemlélve, a piaci árak jócskán felülmúlták a fundamentális- vagy belső értéket, ami a buborék kipukkanásához vezetett. Látható továbbá az is, hogy ez a jelenség inkább pszichológiai alapon nyugszik, mint közgazdaságin.(Garber, 2000) (Komáromi, 2004) Peter M. Garber (2000): Famous First Boubbles http://books.google.hu/books?id=DijMctholpAC&printsec=frontcover [2008-10-30] Komáromi György (2004): Részvénypiaci buborékok anatómiája, Ph.D értekezés, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Veszprémi Egyetem Éppen itt, Hollandiában került sor a történelem első nagy spekulációs robbanására is. A spekuláció azonban nem az értékpapír- vagy ingatlanpiacon következett be, tárgya ennél sokkal szokatlanabb módon: egy látszólag ártalmatlan növény, a tulipán hagymája volt, ami az eseményeket elindította, s az eset „tulipánőrület” néven vonult be a történelembe. Ezen - a keleti mediterránum országaiban honos - virágot már a XVI. század közepétől rendszeresen szállították a holland piacokra. Az egzotikusabb virágok birtoklását és bemutatóit mind nagyobb figyelem kísérte. Eleinte a különösen szép egyedek voltak a kelendőbbek, de az árak olyan magasra szöktek, hogy a dísztelen hagymákkal is elkezdtek kereskedni. Hollandia beruházási lázban égett, az 1630-as évek közepére az árnövekedés megállíthatatlannak tűnt. 1636-ban egy addig szinte értéktelennek tartott hagymáért „egy új fogatot, két szürke lovat és egy teljes lószerszámot lehetett kapni”, gyakran a földben láthatatlanul rejtőző hagymák is nagy haszonnal cseréltek gazdát. A kereslet oly mértékben megnőtt, hogy a kereskedők számára jogi kódexet, egyes nagyvárosokban pedig rendszeresített piacokat hoztak létre a hagymák adásvételére. Az alkuszok a tulipánkészletek értékének esésére és növekedésére spekuláltak, rengetegen gazdagodtak meg rövid idő alatt. A polgárok túlnyomó része tulipánügyletekbe kezdett, hamarosan külföldiek is kezdtek bekapcsolódni. Az európai tőke jelentős része Hollandiába vándorolt, egyre nőtt az ország gazdagsága. Az árak minden megugrása újabb spekulánsokat vonzott, a korábban eszmélők sikere biztosította az új belépők megjelenését: a tulipánmánia örökéletűnek látszott. Akinek nem volt pénze, hatalmas kölcsönöket vett fel; hisz hogyan is bukhatna egy ilyen biztos üzleten? Az összeomlás 1637-ben következett be. A nyugtalanabbak és gyanakvóbbak – látszólag ok nélkül- kezdtek el kiszállni, mások látva távozásukat pánikban törtek ki, a piacon hirtelen eladási láz lett úrrá az árak menthetetlenül zuhantak a mélybe. Aki nem tudott időben kiszállni, tönkrement. Az Internet és a kereskedelmi tranzakciókat támogató számítástechnikai alkalmazások fejlődése robbanásszerű lendületet adott az elektronikus kereskedelem kibontakozásának. A vállalatok gyorsan felismerték az Internetben rejlő üzleti lehetőségeket, és a 90-es évek közepétől kezdődően gomba módra szaporodott az on-line üzleti tevékenységet folytató „dotcom” cégek száma. Az elektronikus kereskedelem első generációját alkotó dotcom vállalkozások gyors sikereket értek el, rövid idő alatt jelentős piaci részesedésre tettek szert, azonban ennek ellenére csak kevés vállalkozás büszkélkedhetett pozitív eredménnyel. Az eltúlzott várakozások által gerjesztett dotcom lufi azonban 2000-ben kidurrant, az elektronikus kereskedelem fejlődése megtorpant. A dotcom papírok tőzsdei árfolyama mélyrepülésbe kezdett, amely megtépázta az elektronikus kereskedelem mítoszát, és az egész iparág fejlődését lelassította.

Internet buborék Forrás: Reuters 1996-2000 Nasdaq Composite: A Nasdaq részvénypiacra bevezetett valamennyi részvény alakulását mérő index, melyben meghatározó súllyal szerepelnek a technológiai papírok. Forrás: Reuters

Olajár – lufi vagy nem lufi? Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy az ár emelkedésével párhuzamosan egyre többen fogadták el, hogy a kereslet-kínálat egyensúlya felborult. Mégpedig abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy a kínálat véges, míg a kereslet az ázsiai országok felpörgésével egyre dinamikusabban nő. Egyértelmű tehát, hogy az olaj drágulásra van ítélve. Ahhoz sem férhet kétség, hogy a dollár gyengülése is az amerikai devizában jegyzett olajtarifa emelkedésének irányába hat. Amiben egyre kevésbé van egyetértés, sőt lényegében teljesen megosztottá vált a világ, az a mérték: vajon indokolható-e fundamentális okokkal ekkora növekedés a fekete arany értékelésében, vagy egyre inkább a spekuláció húzza felfelé az árat, hatalmas károkat okozva sok iparágnak, illetve olajimportőr országnak? LUFIFÚJÁS. Soros György, a magyar származású befektető-milliárdos például „buborék-hívő”. Szerinte a kétségtelenül meglévő keresleti növekedésre építve ront rá az olajpiacra egyre több befektető, irreálisan felgyorsítva az amúgy törvényszerű folyamatot. Az amerikai árupiacok felügyeleti szervének vezetője, Walter Lukken is hasonlóan nyilatkozott szenátusi meghallgatása során, hozzátéve: nincs olyan eszközük, amivel felléphetnének a lufifújással szemben. Noha nem említett léggömböt, Robert Aliber közgazdászprofesszor is úgy véli, hogy a spekuláció hajtja fel az olajárat. Aliber, aki Mániák, pánikok és összeomlások – a pénzügyi krízisek története című könyvéről is híres, azt mondta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy a korrekció valószínűsége komolyan nőtt az elmúlt hetekben. Egy másik – szintén könyvével világhírűvé vált – professzor ezzel éppen ellentétes véleményen van. Burton Malkiel, a Bolyongás a Wall Streeten című mű szerzője szerint egyszerűen felborult a kereslet és a kínálat egyensúlya, ezért nem érti azokat, akik az internetlufi kipukkadásával hasonlítják össze a mai olajlázat. Pedig a párhuzam adja magát: a Bloomberg azt is kiszámolta, hogy épp június első napjaiban múlta felül az olaj drágulása azt, amit a Nasdaq produkált az ezredfordulón. A technológiai részvények 640 százalékos szárnyalás után hullottak alá, míg az olajban 697 százalékos már a hét év alatt elért hozam. Forrás: Reuters (Brent spot)

Befektetési stratégiák

Befektetési stratégiák Passzív stratégia Más néven vedd és tartsd stratégia. Benchmark követése is lehet a cél, diverzifikált portfólió szükséges hozzá. Kevés vételi és eladási megbízással jár. Nem próbál meg profitot elérni a rövid távú áringadozásokból, a befektetés hosszú távú profitabilitásában hisz. Aktív stratégia Nem hisz a hatékony piacok elméletében. Célja a piaci benchmark felülteljesítése és a rövid távú áringadozások kiaknázása. Folyamatosan ad vételi és eladási megbízásokat a piaci helyzet változásának megfelelően, ezért a piac folyamatos követése szükséges hozzá. A hatékony piac elmélete szerint a mindenkori részvényárak tartalmazzák az összes rendelkezésre álló, valamennyire is jelentős nyilvános információt. Az új információk megjelenésével egyidejűleg az árfolyamok is változnak, az ebből levezethető logikus következtetés pedig az, hogy ez esetben egyetlen befektetőnek sem lehet előnye a többiekkel szemben. Az elmélet szerint ugyanis a felcsillanó lehetőségek még azelőtt árazódnak be a részvénybe, hogy azt ki lehetne használni. Ebből viszont az következik, hogy ha egy adott részvény árfolyama tükrözi az összes rendelkezésre álló információt, akkor a jövőbeli ármozgások teljességgel megjósolhatatlanok, előre nem láthatók. Hogy miért? Azért, mert a piac az információ felszínre kerülésével egyidőben azokat minden hatásukkal együtt az árakban már szerepelteti, ezért nincs olyan fogodzó, ami a jövőbeni ármozgások irányára utalhatna. Amennyiben tehát a piac hatékony működését elfogadjuk, akkor szembesülni kell avval, hogy a napi árváltozások előre nem megjósolhatók, sokkal inkább véletlenszerűnek tekinthetők.

Hogyan lehet indexet követni? Mi az index? Egy portfolió, amely megpróbálja a lehető legpontosabban tükrözni a piacot. Hogyan lehet követni? Olyan portfoliót kell összeállítani, ami hasonló, mint az index portfoliója. Mik lehetnek a követés eszközei? Egyedi tranzakciókkal Indexkövető alapok – BUX ETF Bátrabbaknak határidős index ETF (EXCHANGE TRADED FUND) - TŐZSDÉN KERESKEDETT INDEXKÖVETŐ ALAP AZ ETF EGY PASSZÍVAN KEZELT, VAGYIS A REFERENCIA INDEX TELJESÍTMÉNYÉT PONTOSAN LEKÖVETŐ, TŐZSDÉN KERESKEDHETŐ BEFEKTETÉSI ALAP, ELSŐSORBAN RÉSZVÉNYALAP. AZ ETF-EK A HAGYOMÁNYOS, AKTÍVAN KEZELT RÉSZVÉNY-BEFEKTETÉSI ALAPOKTÓL LEGINKÁBB AZ ALAPKEZELÉS FILOZÓFIÁJÁBAN KÜLÖNBÖZNEK. A HAGYOMÁNYOS RÉSZVÉNYALAPOKNÁL AZ ALAPKEZELŐ AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT PÉNZEK BEFEKTETÉSEKOR IGYEKSZIK A SAJÁT SZAKTUDÁSÁT ÉS SZAKÉRTELMÉT KIHASZNÁLVA ÚGY FELÉPÍTENI ÉS MENEDZSELNI A PORTFOLIÓT, HOGY A LEGINKÁBB PERSPEKTIVIKUS SZEKTOROK, ILLETVE RÉSZVÉNYEK LEGYENEK BENNE FELÜLSÚLYOZVA. TEHÁT A TELJESÍTMÉNYEK MÉRCÉJÉÜL SZOLGÁLÓ REFERENCIA-INDEXEK (BENCHMARK) SÚLYOZÁSÁTÓL SZÁNDÉKOSAN – A MAGASABB HOZAM REMÉNYÉBEN – ELTÉRNEK. EZZEL SZEMBEN AZ ETF-EK KEZELŐI A KIVÁLASZTOTT ÉRTÉKPAPÍROK KÖRÉT ÉS EZEK ARÁNYÁT A KÖVETENDŐ PIAC, RÉGIÓ VAGY SZEKTORÁLIS INDEX (BENCHMARK) SÚLYOZÁSÁHOZ IGAZÍTJÁK, ÉS EZT MÁSOLJÁK LE MINDENFÉLE ELTÉRÉS NÉLKÜL. A BUX ETF Alap egy nyílt végű befektetési alap, melynek a hagyományostól eltérő módon történik mind az elsődleges, mind a másodlagos piaci forgalmazása. Az alapjegyek létrehozása elsődleges forgalmazásban nem pénz, hanem a BUX index kosarának megfelelő értékpapírcsomag ellenében történik. Az ETF hatékony működésének éppen ez az alapja, hiszen az alap létrehozásakor az alapkezelőnek nem kell a kosárban szereplő részvények megvásárlásához kapcsolódó tranzakciós költségeket megfizetni. A hatékonyságot szolgálja az is, hogy az elsődleges forgalmazásban csak az úgynevezett forgalmazási egységnek megfelelő értékű értékpapírcsomagot lehet ETF jegyre váltani, illetve a forgalmazási egységnek megfelelő értékben lehet ETF-jegyet az alapkezelőnél a BUX összetételének megfelelő értékpapírcsomagra visszaváltani. Az ETF a hagyományos nyílt végű befektetési alapokkal szemben elsősorban tőzsdei termék ezért mind intézményi, mind magánbefektetők számára a másodlagos forgalmazás, vagyis a tőzsdei kereskedés a fontos, ahol megvásárolhatják, illetve eladhatják a BUX ETF jegyeket. A másodlagos forgalmazási egység 1 befektetési jegy, aminek névértéke 1.000 forint. A befektetők tehát a tőzsdén ugyanolyan megbízásokat adhatnak a BUX ETF-re, mint a részvények esetében és a jegyek elszámolása is ugyanúgy történik, mint a részvényeknél.

A BUX index szektoronkénti összetétele Teljes hozam index, az osztalékkifizetések figyelembe vétele Közkézhányaddal* korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex Részvények száma: 13 Felülvizsgálat: március, szeptember Folyamatos, 5 másodpercenkénti számítás A BUX index szektoronkénti összetétele *A kereskedés szempontjából ténylegesen elérhető részvények aránya a teljes sorozaton belül

A befektetések eszköztára Technikai elemzés Feltételezés: a befektetők azonos történésekre hasonló válaszokat adnak. A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra. Piaci pszichológia vizsgálata (rövid táv), árfolyam és forgalmi adatok alapján Valószínűségek meghatározása és ezek felhasználása Alakzatok, japángyertyák, indikátorok 10% logika, 90% pszichológia Fundamentális elemzés Az alapvető pénzügyi információk elemzésével próbálja meg a tőzsdei árfolyamváltozást előre jelezni. A cégek belső értékét igyekszik meghatározni. Piackövetés Nem hisz abban, hogy a piacot hosszú távon meg lehet verni, ezért megelégszik annak átlagos teljesítményével.

Elliot hullámok – példa a technikai elemzésre Egy ciklus: 5 emelkedő periódus (1-5) + 3 korrekciós periódus (A, B, C) Ciklusok A részvények árfolyamai egy adott időintervallumon belül ciklikus jelleget mutatnak. A ciklusokat egy emelkedő trend, illetve az azt követő süllyedő trend építi fel. A ciklusokat a hosszabb idő alatt kialakuló elsődleges ciklusok, valamint az ezen belül kialakuló másodlagos ciklusok alkotják. Az elsődleges ciklusok általában öt másodlagos ciklusból épülnek fel, amelyekből az első három azonos irányú, míg a másik kettő velük ellentétes irányú.   Emelkedő trend esetén a minimumpontok összekötésével kapjuk a támaszvonalat, míg a maximumpontok összekötésével a csatornavonalat rajzolhatjuk meg. Csökkenő trend esetén a maximumpontok összeköttetésével kapjuk az ellenállásvonalat, míg a minimumpontok összeköttetésével a csatornavonalat ábrázoljuk. A trend emelkedő, ha a csúcsok egyre magasabban alakulnak ki, illetve a trend csökkenő, ha a mélypontok egyre alacsonyabban alakulnak ki. Ha az árfolyam a csatornából kitört és nap végére a felett vagy az alatt zárt, akkor áttörésről beszélhetünk. Az áttörés mértékének meg kell haladnia a 2%-ot, különben behalt kitörést láthatunk. Elliott ciklusa Az Elliott elméletén alapuló elemzési metódus szerint a piacok hullámszerűen mozognak. A mozgásokat alapvetően kétféle hullámszakaszra lehet osztani: emelkedő és korrekciós szakasz. Az emelkedő szakasz öt, míg a korrekciós szakasz három hullámrészből tevődik össze. Az emelkedő szakasz hullámainak csúcsai mindig magasabbak az előző csúcsoknál, míg azok a korrekciót el nem érik. Az Elliott hullámok fraktálszerűen viselkednek, tehát több kisebb Elliott hullám alkothat egy nagyobbat. Így a hullámokat vizsgálhatjuk rövid, közép és hosszú távú szemlélet szerint is.

„Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít „Az árfolyamok viselkedése a kutyát sétáltató emberhez hasonlít. A kutya össze-vissza rohangál gazdája körül séta közben. Néha előre szalad, néha pedig lemarad. De alapvetően követi gazdáját. Így van ez a részvények esetében is. Az árfolyamok néha meglódulnak, máskor pedig zuhannak, de alapvetően a cég valódi teljesítménye körül mozognak.” (André Kosztolany) A kutya előre-hátra rohan, de hosszabb távon visszatér a gazdihoz. A kutya mozgását most és itt a tőkeáramlás határozza meg, de az árfolyamok előbb-utóbb ismét konvergálhatnak a fundamentumokhoz. 1906. február 9-én egy jómódú zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten. A gimnáziumi évek után – ahol Teller Edével együtt koptatta az iskolapadot –, az egyetemen filozófiát és művészettörténet tanult. 21 évesen, egyetemi tanulmányai alatt, édesapja kezdeményezésére Párizsba került, ahol apja ifjúkori barátja, egy francia tőzsdealkusz mellett leste el a tőzsdék működésének fortélyait. A második világháború idején a család az Egyesült Államokba menekült, majd az 1950-es években Németországban és Franciaországban élt. Az ifjú Kostolanyt hamar hatalmába kerítette az akkori Párizs csillogásának varázsa. Spekulánsként a sikerek mellett számos kudarc is érte. „A tőzsdén is a szerencse a legfontosabb.”

A valós, belső érték meghatározása A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére. Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni. Példa: OTP egyéves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán: (OTP ára ekkor: 2.400 Ft) Merrill Lynch – 2.900 Ft Morgan Stanley – 2.600 Ft Citigroup – 2.963 Ft K&H – 3.329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4.000 Ft) Példa: OTP egyéves célárfolyamának becslése 2009 február közepén: (OTP ára ekkor: 1.810 Ft) UBS – 2.000 Ft Keefe, Bruyette & Woods – 3.930 Ft ING – 4.950 Ft HSBC – 2.300 Ft (OTP ára 2009. április 22-én: 2.598 Ft)

Egy hatéves hír majdnem bedöntötte a United Airlines-t Tények a hír hátterében: A United Airlines az Egyesült Államok egyik legnagyobb légitársasága 2001.09.11-i terrortámadások után hatalmas veszteségeket halmozott fel. 2002.12.09-én kért csődvédelmet, mely alól 2006.02.01-én lépett ki, nyereséggel. Egy hatéves hír elterjedése a hírszolgálatokban… A United Airlines részvényei 15 perc alatt 76 százalékkal, 12,50 dollárról 3 dollárra estek. A Nasdaq 15 perc után leállította a kereskedést. A részvények csak másnapra erősödtek vissza – 10,60 dolláron zártak, 2,8 százalékkal az előző napi nyitó érték alatt.

A tőzsde és a gazdaság kapcsolata Magyarországon Adózott eredmény adatok: www.bet.hu / Kibocsátók / Kibocsátók listája / ráklikkelünk az adott kibocsátóra és a pénzügyi adatok fülről letöltjük az eredménykim.-t tartalmazó excelt Forrás: BÉT, 2009

A tőzsde és a gazdaság kapcsolata az USA-ban Adózott eredmény adatok: www.bet.hu / Kibocsátók / Kibocsátók listája / ráklikkelünk az adott kibocsátóra és a pénzügyi adatok fülről letöltjük az eredménykim.-t tartalmazó excelt Forrás: Reuters, www.econstats.com

Tőzsdebabonák

Tőzsdebabonák Január effektus: Lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus „Sell in May and go away”: Nyáron a brókerek szabadságukat töltik, így a piac nem mozog. Csak azok adják el részvényeiket, akiknek pénzre van szükségük. Mikulás rali: A részvényárak emelkedése december második felében. Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb. Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal. Mark Twain hatás: Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban. Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. ‘’ Mark Twain hatás: 1929, 1987, 2008 – válságok Mikulás rali: Vállalati vezetők és befektetési alapkezelők felnyomják a teljesítményt év végén, ez alapján kapják a bónuszt. Vagy önbeteljesítő jóslat (vesznek, mert emelkedésre számítanak, ez felhajtja az árfolyamot).

Tőzsdebabonák Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kis kapitalizációjú cégek részvénye bevezetéskor erőteljesebben emelkedik (pl.: BUMIX papírok). Az újjal kapcsolatos várakozások okozzák: alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk. Szoknyahossz  ? Ha rövid a szoknyadivat, akkor emelkedés várható. Tapasztalat épp az ellenkezőjét mutatja. Válság idején rövidül a szoknyahossz az anyagtakarékosság miatt.

Hogyan kezdjünk tőzsdézni?

Néhány jó tanács „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte” Az árfolyamok mindig tudnak tovább esni Be kell látni, ha hibáztunk A veszteséget is tudni kell realizálni Stop-loss megbízás Növekvő volatilitásnál csökkenteni a pozíció méretét A fundamentális változásokat az árfolyam gyakran előbb jelzi, mint ahogyan az elemző észreveszi 2. A piac alját nehéz megtalálni

A kezdetek… Először is kell valamekkora kezdő összeg. De mekkora és honnan? Értékpapírszámlát kell nyitni egy befektetési szolgáltatóknál Befektetési szolgáltatók (bank vagy brókercég) listája megtalálható a tőzsde honlapján (www.bet.hu) És már el is lehet kezdeni a tőzsdézést + Sok-sok információt lehet találni a befektetési stratégiákról az interneten és könyvekben

Ajánlott olvasmányok Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Street-en, Nemzetközi Bankárképző Központ André Kostolany: Tőzsdepszichológia, Perfect kiadó Jaksity György: A pénz könnyelmű természete, Alinea kiadó Aswarth Damodaran: A befektetések értékelése – módszerek és eljárások, Panem

Adózás Tőzsdei Tőzsdén kívüli Tőkejövedelem – külön adózó jövedelem Osztalékadó 10% Kifizető levonja Tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség adókulcsa 20% Adókiegyenlítés (tárgyév vs. előző két év) 2008. jan.1-től bef.jegy is Kamatadó Csak hitelpapírok Értékpapír-kölcsönzési díját terhelő adó 25% + 14% EHO Tőzsdén kívüli Árfolyamnyereség-adó Hitelpapírok és bef.jegyek is Adózás Tőkejövedelem – külön adózó jövedelem Csak a már ténylegesen megszerzett jövedelmek után kell adózni (elszámolási ciklus szerinti teljesítés napja) Adókiegyenlítés: a tárgyév veszteségének/ nyereségének összevezetése az előző két év nyereségével/ veszteségével (veszteség bevallása!) A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tőkejövedelmeket a külön adózó jövedelmek közé sorolja, így azok nem képezik az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részét. Az adózó döntése szerint az adóévet közvetlenül megelőző év, illetve az adóévet megelőző két év veszteségei állíthatók szembe az adott adóév nyereségével. Általános szabály, hogy az adót csak a már ténylegesen megszerzett jövedelmek után kell fizetni. Eszerint pl. árfolyamnyereség adót csak azt követően kell megfizetni, ha az értékpapírt értékesítették és az ellenérték az eladó számláján jóváírásra került. Tőzsdei ügyletek esetében ezért a jövedelem megszerzésének időpontja nem az eladás időpontja, hanem a mindenkori elszámolási ciklus szerinti teljesítés napja. Jelenleg a részvénypiacon ez az eladást követő harmadik napot jelenti. Tőzsdei ügyletből származó jövedelemről (árfolyamnyereség) a magánszemély köteles adóbevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a tőzsdei kereskedő cég által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A kamatból származó jövedelmeket a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Tehát az adóbevallásban nem kell megjeleníteni. Kamatadó csak a 2006.09.01-től megvásárolt eszközökre. EHO fizetési korlát: ha a TB járulék befizetés egy évben eléri a 450.000 Ft-ot, felette már nincs EHO fizetési kötelezettség. Külföldi tőzsdei ügyletek esetén a kettős adóztatásról szóló egyezményt kell megnézni. Bizonyos esetekben külföldön kell leadózni a nyereséget, majd itthon le lehet vonni a már külföldön kifizetett adót. Az osztalékadót be kell vallani az adóbevallásban, a kamatadót nem.

Aktualitások

http://media.ft.com/cms/c0b7a3f6-6dbf-11dc-b8ab-0000779fd2ac.swf Lexikon: Hedge fund Tőkeáttétellel működő, nagy kockázatot felvállaló alapok, melyek az elmúlt évek nagy válságai előtt rendkívül népszerűek voltak a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban, különösen az USA-ban. A hedge fundok jellemzően a határidős piacok szereplői, mind vételi, mind eladási pozíciót szívesen felvállalnak. As the name implies, hedge funds often seek to offset potential losses in the principal markets they invest in by hedging their investments using a variety of methods, most notably short selling. However, the term "hedge fund" has come to be applied to many funds that do not actually hedge their investments, and in particular to funds using short selling and other "hedging" methods to increase rather than reduce risk, with the expectation of increasing return. Hedge funds are typically open only to a limited range of professional or wealthy investors. This provides them with an exemption in many jurisdictions from regulations governing short selling, derivative contracts, leverage, fee structures and the liquidity of interests in the fund. A hedge fund will typically commit itself to a particular investment strategy, investment types and leverage levels via statements in its offering documentation, thereby giving investors some indication of the nature of the fund. The net asset value of a hedge fund can run into many billions of dollars, and this will usually be multiplied by leverage. Hedge funds dominate certain specialty markets such as trading within derivatives with high-yield ratings and distressed debt.[1] 62

A piac teljesítménye a világpiaci trendek tükrében 2004 – EU csatlakozás

A válság hatásai Magyarországon

A hitelpiaci válság tőkepiacokra gyakorolt hatása 2007. július 9 500 2009. március 2 750 2009. április 22. 3 470 2007. július 57 700 2009. március 27 800 Globális tőzsdei kapitalizáció (Mrd USD) Budapesti Értéktőzsde részvénypiaci kapitalizációja (Mrd HUF) 2007. július 10 800 2009. március 1 355 2009. április 22. 2 598 2007. július $ 50,75 2009. március $ 1,65 2009. április 22. $ 3,33 OTP Bank (árfolyam, HUF) Citigroup Inc. (árfolyam, USD)

Információs kék szám: 40-233-333 Köszönöm a figyelmet! www.bet.hu info@bse.hu Információs kék szám: 40-233-333