DIMENZIÓ Biztosító és Önsegélyező Egyesület Mire elég a nyugdíj? A szociális biztonság, és amit tehetünk érte Kauzli Katalin

Dimenzió 50+ Index® – részindexek Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. Szept. Dec. Jún. 50+ évesek 50-59 évesek 60-69 70+ évesek Aktív Nyugdíjas Teljes lakosság

OTP Bank - Öngondoskodás index Pénzügyi öngondoskodási formák elterjedtsége

OTP Bank - Öngondoskodás index Mennyire tartja kiszámíthatónak a saját jövőbeli pénzügyi helyzetét hosszabb távra előretekintve?

OTP Bank - Öngondoskodás index Elég lesz az állami nyugdíja ahhoz, hogy tisztességesen megéljen a nyugdíjas éveiben?

Demográfia: Magyarország népessége 2012-ben   2012 2050 50 felettiek száma 3 732 147 4 051 618 népesség arányában 37% 46%

A nyugdíjellátásokra fordított kiadások Forrás: KSH

Az idősebbek szegénysége (2000–2009) Forrás: KSH

Európai nyugdíjhelyzet A nyugdíjasok az EU népességének jelentős részét teszik ki (120 millió fő, azaz 24 %) a népességrobbanás korosztálya eléri a nyugdíjkorhatárt és az aktív munkaképes korúak száma esik. 2008-ban minden legalább 65 éves uniós polgárra négy munkaképes korú (15–64 év közötti) személy jutott. Magyarországon a munkaképes lakosság, mint járulékfizetői potenciál, jelentősen csökken: Minimálbéren foglalkoztatottak Járulékkedvezmények Fekete/szürkegazdaságban foglalkoztatottak miatt 2060-ra egy nyugdíjasra mindössze két munkaképes korú polgár marad. A demográfiai öregedés hatását tovább súlyosbítja a gazdasági válság. A nyugdíjak ma már az állami kiadások igen nagy részét jelentik: átlagban a GDP 10 %-át, ami 2060-ra feltehetően 12,5 %-ra nő. (adósságszolgálat Magyarországon: 2010-ben GDP 24,2%-a) Bár az országok hasonló demográfiai kihívásokkal néznek szembe, mégis meglehetősen különböző helyzetben vannak: Írország például a GDP 6 %-át, míg Olaszország a GDP 15 %-át költi állami nyugdíjakra. Míg a válság a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket a csökkenő foglalkoztatottságon, és az így csökkenő nyugdíjjárulékokon keresztül érinti, a tőkefedezeti nyugdíjrendszereket a zuhanó eszközértékek és a kisebb hozamok sújtják. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/140&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en,

Helyettesítési ráták egyes országokban (állami nyugdíj az átlag nettó kereset %-ában) - 2011 Forrás: OECD

EU Fehér könyv – az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjakért Jobb lehetőségek megteremtése az idős munkavállalók számára, felszólítva a szociális partnereket, hogy alakítsák át a munkahelyi és munkaerő-piaci gyakorlatokat és felhasználva az Európai Szociális Alapot az idősebb munkavállalók munkába állítására. 2012 –ben a legfontosabb annak lehetővé tétele, hogy az emberek tovább dolgozhassanak; Kiegészítő magánnyugdíjrendszerek létrehozása, bátorítva a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki ilyen rendszereket, és a tagállamokat, hogy optimalizálják az adóztatást és más ösztönzőket; A kiegészítő nyugdíjrendszerek biztonságosságának javítása, többek között a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről (IORP) szóló irányelv felülvizsgálatával és a fogyasztók jobb tájékoztatásával; A tagállamok bátorítása, hogy segítsék elő a munkában töltött idő növelését, összekapcsolva a nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, korlátozva a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket és megszüntetve a nők és férfiak nyugdíjkorhatára közötti különbséget. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/12/140&format=HTML&aged=0&language=HU&guiLanguage=en

Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások, sajátjogú nyugdíjak (2000–) Forrás: KSH

50+ index – végtörlesztés és nyugdíjasként történő munkavállalásra vonatkozó kérdések Az 50+ korosztály alig több mint tizede használt fel időskorra félretett pénzt a végtörlesztéshez, melynek fő oka, hogy közel felük (sem gyermekeik) nem rendelkezett olyan hitellel, amit végtörleszthetett volna. A legnagyobb arányban a 60-as éveikben járók nyúltak a megtakarításaikhoz. Aki végtörlesztés miatt az időskorra félretett összegből is felhasznált, azok majdnem harmada szerint saját erőből tudják pótolni az így kiesett összeget. A még dolgozók messze optimistábbak e tekintetben, mint nyugdíjas társaik. A kiesett összeg átlagosan mintegy 17 százalékát tudják pótolni, az aktívak ebből a szempontból is derűlátóbbak, számításaik szerint a felhasznált megtakarítás harmadát tudják „visszaszerezni”. Az önerőből pótlók (11 fő) közül négyen tervezik, hogy a pótlás miatt nyugdíjasként is dolgoznak majd, míg további 4 főnek ez a végtörlesztéstől függetlenül is szándékában állt. Azzal, hogy a nyugdíjasok ne vegyék el a munkalehetőséget az aktív korúaktól leginkább az 50-es éveikben járók értenek egyet (55%), hiszen főként nekik jelentenek „konkurenciát”. A legelutasítóbbak természetesen a 60-69 évesek voltak, jellemzően ők azok, akik már nyugdíjba mehettek, de fizikai-szellemi állapotuk megengedi, hogy kereső foglalkozást végezzenek. Kiegyenlített a helyzet annak megítélésében, hogy nyugdíjasként érdemes-e dolgozni a biztosabb megélhetésért: szinte életkortól független az állítással egyetértők aránya (46%-49%). Ebben a kérdésben az aktívak és a nyugdíjasok közötti különbség a markánsabb (53% versus 46%). Az ezüst generáció közel fele inkább nem szeretne nyugdíjba vonulása után dolgozni. Jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál kevésbé szívesen dolgozna a nyugdíjazása után.

Végtörlesztés A végtörlesztés miatt hozzá kellett nyúlniuk a nyugdíj kiegészítésére vagy időskorra félretett pénzhez? Mit gondol, tudják pótolni a végtörlesztéshez felhasznált megtakarítás egészét vagy egy részét?* Bázis: aki a végtörlesztéshez időskorra félretett pénzhez is hozzányúlt A végtörlesztéshez felhasznált megtakarítás hány százalékát tudják újra megtakarítani?* Átlag 17% 29% 13% 5% 33% 12% Forrás: Fogyasztói Bizalom Index Bázis: Total 50+ évesek n=300; 50-59 n=117; 60-69 n=98; 70+ n=85; aktív n=88; nyugdíjas n=199; Aki a végtörlesztéshez időskorra félretett pénzhez is hozzányúlt 50+ évesek n=36*; 50-59 n=12*; 60-69 n=18*; 70+ n=6*; aktív n=9*; nyugdíjas n=25* * Alacsony elemszám miatt az adatok csak tájékoztató jellegűek.

Mennyire ért egyet az állítással Mennyire ért egyet az állítással? – Aki már nyugdíjba ment, az ne dolgozzon, mert így elveszi a munkalehetőséget az aktív korúaktól Átlag 1-5-ös skálán, ahol 1=Egyáltalán nem értek egyet, 5=Teljes mértékben egyetértek (NT/NV nélkül) 3,5 3,7 3,3 3,6 Forrás: Fogyasztói Bizalom Index Bázis: 50+ évesek n=300 ; 50-59 n=117; 60-69 n=98; 70+ n=85; aktív n=88; nyugdíjas n=199

Mennyire ért egyet az állítással Mennyire ért egyet az állítással? – Aki fizikailag bírja, annak a nyugdíjba vonulása után is érdemes dolgoznia, hogy biztosítsa a megélhetését Átlag 1-5-ös skálán, ahol 1=Egyáltalán nem értek egyet, 5=Teljes mértékben egyetértek (NT/NV nélkül) 3,4 3,3 3,5 3,6 Forrás: Fogyasztói Bizalom Index Bázis: 50+ évesek n=300 ; 50-59 n=117; 60-69 n=98; 70+ n=85; aktív n=88; nyugdíjas n=199

Mennyire ért egyet az állítással Mennyire ért egyet az állítással? – Szívesen dolgoznék nyugdíjba vonulásom után, de nincs rá lehetőségem Átlag 1-5-ös skálán, ahol 1=Egyáltalán nem értek egyet, 5=Teljes mértékben egyetértek (NT/NV nélkül) 2,6 2,7 2,4 2,5 Forrás: Fogyasztói Bizalom Index Bázis: 50+ évesek n=300 ; 50-59 n=117; 60-69 n=98; 70+ n=85; aktív n=88; nyugdíjas n=199

A magyar nyugdíjrendszer A magyar nyugdíjrendszer 2 pilléres a 2012-es törvényváltozás óta: Állami nyugdíj és magánnyugdíjpénztárak, és önkéntes nyugdíjcélú megtakarítások. Az állami nyugdíj Magyarországon ún. felosztó-kirovó elven működik: folyó kiadásait folyó bevételeiből fedezi, folyó kiadásaihoz igazítja folyó bevételeit vagy bevételeihez kiadásait, személyek közötti újraelosztást végez a társadalmi szolidaritás jegyében, Az állami nyugdíj: mentes a befektetési kockázatoktól (mert nincs befektetett tartalék), politikai kiszámíthatatlansága miatt a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni.

Magyar nyugdíjrendszer változásai 2009: a nyugdíjkorhatár emelkedik fokozatosan 62-ről 65 évre 2011. évi adó és járuléktörvények: a társadalombiztosítási járulék adó lesz: a szociális hozzájárulási adó (tehát nem kell a nyugdíjakra fordítani feltétlenül). 2011 végén a Tbj. alapelvei közé bekerült az a kitétel, hogy „A társadalmi szolidaritás elvének megfelelőn – a szociális biztonsághoz,valamint…..nyugdíjrendszer fenntartása érdekében törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosításra való jogot nem keletkeztet. 2013 előtt a nyugdíj mértéke a 36 szolgálati évnél 74%, efelett évente 1,5%-os a növekedés, 40 szolgálati év felett évente 2%-os volt a növekedés, ez átlagosan 75%-os jövedelemnek felelt meg (40 év szolgálati idő esetén ez 80%). A jelenleg hatályos jogszabály szerint 2013-tól új nyugdíjszámítási módszer lép hatályba, amelynek következtében a nyugdíjösszegek csökkenni fognak. A várható nyugdíj mértéke az életkereset 60%-ának megfelelő összeget fog eredményezni, a korábbi átlagosan 75%-kal ellentétben. A kizárólag a TB rendszerben lévőknél az átlagkeresetnek annyiszor 1,65%-a (40 év szolgálati idő esetén ez 66%) A vegyes nyugdíjrendszerbe tartozóknál az átlagkeresetnek annyiszor 1,22%-a, (40 év szolgálati idő esetén ez 48%) (a %-os arányok feltételezik a nyugdíj adókötelességét) ahány szolgálati évet szerzett a jogosult. 2013. 01.01-jei hatállyal megváltozik a nyugdíjszámítás alapja, illetve az alkalmazott szorzószámok is, valamint azt a hatást is figyelembe kell venni, hogy a nyugdíj mégsem lesz adóköteles.

Következtetések Az állami nyugdíjak összege bizonyosan csökkenni fog a demográfiai és gazdasági változások következtében A végső jövedelem 65-70%-a szükséges a nyugdíjas korban az életszínvonal megtartásához Bizonyos költségek nőnek az aktív korhoz képest, pl. fűtés, világítás, gyógyszer, egészségügyi ellátások ez különösen az egyszemélyes háztartások tekintetében jelent plusz terheket a nyugdíjasokra A nagyon magas vagyoni helyzetűeken kívül mindenkinek foglalkoznia kell a nyugdíj-előtakarékossággal a nyugdíjrendszer már megtörtént és további változásai miatt

A DIMENZIÓ mint szegmens biztosító 2011 szeptemberében a DIMENZIÓ speciálisan az 50 felettiek Egyszerű, apróbetű nélküli termékeink vannak Az 50 felettieket – ellentétben a társadalomban még sok helyen tetten érhető mellőzöttséggel - sok és fontos érték jellemzi: bölcsesség, élettapasztalat, felelősségteljes gondolkodás. Azt gondoljuk, hogy 50 felett az élet egy új, vitális szakasza kezdődhet. Úgy tekintünk az ötvenen túli évekre, mint az egyik legértékesebb, célokkal és lehetőségekkel teli életszakaszra. Úgy tekintünk az „50 pluszosokra”, mint társadalmunk kiemelten értékes, aktív tagjaira.

Lakossági termékeink RÁADÁS teljes életre szóló (whole life) kockázati életbiztosítás KINCSEM „unokabiztosítás” megtakarítási biztosítás HAVI FIX járadékbiztosítás nyugdíj kiegészítésre BALESETI KIEGÉSZÍTŐ biztosítás

Következtetések Az állami nyugdíjak összege bizonyosan csökkenni fog a demográfiai és gazdasági változások következtében A végső jövedelem 65-70%-a szükséges a nyugdíjas korban az életszínvonal megtartásához Bizonyos költségek nőnek az aktív korhoz képest, pl. fűtés, világítás, gyógyszer, egészségügyi ellátások ez különösen az egyszemélyes háztartások tekintetében jelent plusz terheket a nyugdíjasokra