Nem formális logika.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Arisztotelész (Kr.e ) Minden embernek természete, hogy
Advertisements

NEMMONOTON KÖVETKEZTETÉS (NONMONOTONIC REASONING).
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Matematika a filozófiában
Miről szól a Katégoriák? Cat.3: „Amikor valamit másvalamiről, mint alanyról állítunk, mindaz, amit az állítmányról mondunk, az alanyról is mondható. Pl.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Műveletek logaritmussal
Matematikai logika A diasorozat az Analízis 1. (Mozaik Kiadó 2005.) c. könyvhöz készült. Készítette: Dr. Ábrahám István.
A sztoikus lektonelmélet avagy mi az igazság hordozója? Arisztotelész példái: időtlen mondatok: ‚Minden ló állat’, ‚Egy ember sem kő’. A jellegzetes sztoikus.
Logika Érettségi követelmények:
MI 2003/5 - 1 Tudásábrázolás (tudásreprezentáció) (know- ledge representation). Mondat. Reprezentá- ciós nyelv. Tudás fogalma (filozófia, pszichológia,
Szillogisztikus következtetések (deduktív következtetések)
Általános lélektan IV. 1. Nyelv és Gondolkodás.
Általános lélektan IV. Nyelv és Gondolkodás 2..
Bizonyítási stratégiák
ARISZTOTELÉSZ (Kr. e ).
F. Bacon ( ) és a modern tudományok alapvetése.
Logika 5. Logikai állítások Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék március 10.
Logika 9. Deviáns logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék április 14.
Logika 6. Logikai következtetések
ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 1. Előadás vázlata
Nem kétértékű logika.
Az érvelés.
Bekő Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem Elérhetőségem:
MYCIN szakértői rendszer. MYCIN modell szakértői rendszer vér fertőzéseinek, gyógykezeléseknek meghatározását támogató orvosi diagnosztikai rendszer célvezérelt,
Érveléstechnika 2..
Érvelés, tárgyalás, meggyőzés
„Te olyan buta vagy, ezért nem lehet igazad, és amúgy is brit tudósok szerint…” A legfontosabb érvelési hibák.
1. Bevezetés a tárgy célja: azoknak az eszközöknek és módszereknek a megismertetése és begyakoroltatása, melyek az érvelések megértéséhez, elemzéséhez,
2. Argumentációs szabályok (É 50−55) argumentációs szabályok meghatározzák, hogy mi mellett és mivel kell érvelni 1. a feleknek érveléssel indokolniuk.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Logikus érvelés alapjai Előadja: Dr. Kormos József.
„A tudomány kereke” Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann.
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Mitől jó egy következtetés? A strucc madár. A denevér madár. A strucc nem tud repülni. Minden madár tud repülni. Nem minden madár tud repülni. A denevér.
Logika 2. Klasszikus logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék február 17.
2. A logika története Gregor Reisch  1503  Typus logice Premissae
Érvelés, bizonyítás, következmény, helyesség
Arisztotelész szillogisztikája
I.7: „Világos az is, hogy mindegyik alakzatban, amikor nincs szillogizmus, és mindkettő állító, avagy tagadó, akkor egyáltalán semmi nem lesz szükségszerű.
Első Analitika I.1. Az állításelmélet újrafogalmazása „Protaszisz az a mondat, ami valamit valamiről állít vagy tagad.” „Lehet egyetemes, részleges (en.
Szillogisztika = logika (következtetéselmélet)? Az An.Post.-ban, és másutt is találunk olyan megjegyzéseket, hogy minden helyes következtetés szillogizmusok.
Nem igaz, hogy a kocka vagy tetraéder. Nem igaz, hogy a kicsi és piros. a nem kocka és nem tetraéder. a nem kicsi vagy nem piros. Általában: "  (A  B)
„Házasodj meg, meg fogod bánni; ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni; házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni; vagy megházasodsz, vagy.
A logika története – mi a tárgya és hol kezdődik?
A kondicionális törvényei
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
A logika centrális fogalmai a kijelentéslogikában Propositional logic Nulladrendű logika Általában Logikai igazság Logikai ekvivalencia Logikai következmény.
(nyelv-családhoz képest!!!
Formális bizonyítások Bizonyítások a Fitch bizonyítási rendszerben: P QRQR S1Igazolás_1 S2Igazolás_2... SnIgazolás_n S Igazolás_n+1 Az igazolások mindig.
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
„Te olyan buta vagy, ezért nem lehet igazad, és amúgy is brit tudósok szerint…” A legfontosabb érvelési hibák.
Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Érveléstechnika-logika 4.
A kvantifikáció igazságfeltételei “  xA(x)” akkor és csak akkor igaz, ha van olyan objektum, amely kielégíti az A(x) nyitott mondatot. “  xA(x)” akkor.
XVIII. sz. , skót felvilágosodás Empirista, szkeptikus
Útmutató Tippek, típushibák, megoldások és némi statisztika.
Logikus érvelés Baranyai Tamás. Logika „A logika az érvényes következtetés alapelveivel foglalkozik [...] a logika nem egyszerűen a helyes érvelés, hanem.
Logika szeminárium Előadó: Máté András docens Demonstrátorok:
Az informatika logikai alapjai
MI 2003/6 - 1 Elsőrendű predikátumkalkulus (elsőrendű logika) - alapvető különbség a kijelentéslogikához képest: alaphalmaz. Objektumok, relációk, tulajdonságok,
Henkin-Hintikka-játék szabályai, kvantoros formulákra, még egyszer: Aki ‘  xA(x)’ igazságára fogad, annak kell mutatnia egy objektumot, amire az ‘A(x)’
Máté András
előadások, konzultációk
Analitikus fa készítése Ruzsa programmal
Érveléstechnika-logika VII.
Logika szeminárium Barwise-Etchemendy: Language, Proof and Logic
Fordítás (formalizálás, interpretáció)
Érvelések (helyességének) cáfolata
Dialektika, logika, retorika, avagy miről lesz szó
Nem formális logika.
Nem formális logika.
Előadás másolata:

Nem formális logika

Formális – nem formális Formális logika Nem formális logika A logikai vizsgálat tárgyát és a következtetések érvényességének alapját kizárólag az állítások logikai szerkezete és az azokban szereplő logikai szavak jelentése képezheti Nemcsak ezek, hanem – az intenzión is túlmenően – a nyelvi kifejezések jelentése, tartalma is.  nem formális logika  informális logika  materiális logika

1. Nem monologikus logika Non-monologikus logika mono-logosz monológ „monologika” analitika Arisztotelész dia-logosz dialógus dialogika dialektika Szókratész  diskurzus  érvelés  vita

Dialektika Bizonyító következtetések feltételei: 1. igazként elfogadott premisszák, 2. érvényesként elfogadott logikai rendszer. Ezek megvitatása a logikai rendszeren kívül. Eszköze a dialektika (= materiális logika). A dialektika módszerei: reductio ad absurdum: a „józan ész” számára való elfogadhatatlan következmény kimutatása reductio ad impossibile: a premisszának a lehetetlen vagy ellentmondó konklúzión keresztül való cáfolása: { pq; q }  p

Dialektika A bizonytalan premisszákból való következtetés – majd az érvényes érvelés tudománya. Az érvelés nem igaz állításokból, hanem „általánosan elfogadott véleményekből” indul ki.

Dialektikus szillogizmus Arisztotelész: Topika ( platóni dialektika) A premisszákból szükségszerűen következő konklúzió – de a premisszák nem igazak, csak igazként elfogadottak: valószínűek. A következtetés alapjául szolgáló állítás itt : vitatétel (toposz). A cél: az igaz, a helyes meglelése vita során. A következtetés: „gyenge szillogizmus”

Dialektika és JOGGYAKORLAT formális logika nyelv  gyakorlat  nyelvfilozófia, gyakorlati filozófia, életfilozófia A tudás, az „igazság” természete az, ami dialogikus. A jogi „logosz” is két fél dialógusából bontakozik: A tét: a konklúzió elfogadhatósága, Az eszköz: a premisszák megváltoztatása A premisszák státusza: állítás, álláspont A mérce: érvényesség + helyessége A keret: a jogvita

Dialogika A dialogikus logika diskurzív logika. A dialektika általánosítása természetes nyelvi diskurzusokra Következtetések megalapozása : monologikus formális sémák az állítások tartalmának dialogikus vizsgálata A premisszák felállítása nem a formális, hanem a dialogikus logika szerint történik. Ha már megvan a felső tétel és az alsó tétel, akkor semmi akadálya a szillogisztikus következtetés levonásának.

Kérdéslogika A dialógus = a kérdés–felelet dinamikája. Egy kérdés nem lehet igaz vagy hamis  sem az alethikus, sem a formális logika. A kijelentés (állítás) ott kezdődik, ahol a kérdés véget ér: az állítások kérdésekre adott válaszok, melyek igazsága csak a kérdésekhez viszonyítva értelmezhető, vizsgálható. A jogban: a jogszabályok elvontan megfogalmazott lehetséges válaszok –  a feladat: a nekik megfelelő kérdések megfogalmazása a konkrét esetekben.

Kérdés – válasz Az állítás nyelvi kifejeződése a kijelentő mondat A kérdés nyelvi kifejeződése a kérdő mondat A kérdés egy hiányos állítás, amely a hiányzó elem — a datum questionis — beillesztésével nyeri el igazságértékét. Nem csak az igaz válasz felel meg a kérdésnek! Az igazság problémája fennmarad! Megfelelőség : a kérdés és a válasz logikai szerkezetének viszonya Igazság : a válasz és a valóság közötti viszony

Kérdések típusai Típusok a kérdések logikai szerkezete szerint : Eldöntendő kérdés : egy állítás (a bázismondat) igazságértéke az igényelt információ. Kiegészítendő kérdés : a bázismondat hiányzó elemének megadását, az üres helyek kitöltését kéri. Alternatív kérdés : két vagy több bázismondat közül az igaz megjelölését kéri. Miért-kérdés :a bázismondat igazolására, vagyis az ok vagy a cél megjelölésére szólít fel. Definíciós kérdés : egy (ismeretlen) szó jelentése, definíciója után érdeklődik.

Kérdezési hibák Túl általános kérdés Túl komplex kérdés Túl leegyszerűsítő kérdés Bújtatott an állító kérdés Sugalló kérdés Látszólagos kérdés

Nem-formális értékek Formális logika szabályaival  érvényesség Érvénytelenség  téves levezetés, valamely szabály megsértése vagy mellőzése. A helyesség ezen túlmutató minőség :  a következtetés elfogadhatósága. A következtetés megalapozottsága :  igaz premisszákra támaszkodik (érvényesség = ha a premisszák igazak, akkor a konklúzió is szükségszerűen igaz).

Nem-formális értékek Érvényesség : ha igazak a premisszák igaz lesz a konklúzió és a logika szabályait betartjuk Megalapozottság : Helyesség : igazak a premisszák elfogadható a konklúzió (ténylegesen) (nem csupán igaz)

Logica maior Logica minor : A formális logika  a deduktív következtetések érvényességének biztosítására alkalmas Logica maior : A nem-formális logika  nem tagadja, csupán elégtelennek nyilvánítja formális logika hatókörét, ahol a következtetésekhez nem levezetés útján jutnak el, hanem érveléssel Az érvek nem valamely formális-deduktív rendszer elemei, nem is formális-mesterséges nyelven fogalmazódnak eredményük sem puszta demonstráció, hanem többé-kevésbé mindig magában foglalja a döntés mozzanatát

Nem-formális logika és a jog Klasszikus logika : egy következtetés vagy érvényes, vagy érvénytelen (ellentmondásos). Nem-formális logika : megenged egy harmadikat is  kontingens következtetés = érvelés. A nem-formális logika legjellegzetesebb területe éppen a jog szférája: sokan a materiális (a nem-formális) logikát a jogi logikával azonosítják. A jog kívül ide tartoznak a gyakorlati élet azon szférái, ahol a következtetéseket érvekkel kell alátámasztani: a morális, politikai, esztétikai, gyakorlati stb. állásfoglalások és döntések.

Informális logika Vita  argumentatív logika, diskurzív logika A vita fajtái : Veszekedés Egyeztetés Tudományos vita Racionális vita Szabályozott vita Terepe : szabad, korlátozásmentes diskurzus Eszköze : racionális érv http://www.uni-miskolc.hu/~bolantro/informalis

A racionális érv struktúrája Racionális érv logikai alapszerkezete = következtetés konklúziója Logikai rekonstrukció = premissza + konklúzió Szervező közép  „magmondat” Explicit – implicit szerkezeti elemek Következtetések fajtái dedukció  klasszikus logikai következtetés indukció abdukció

Indukció Dedukció = igazságfeltáró Indukció = ismeretbővítő következtetés Értéke : induktív erő  fokozatos Induktív érvek: Általánosítás Analógia Valószínűsítés Statisztikai érvelés Oktulajdonítás

Érvelési hibák Körbenforgó érvelés Irreleváns premissza Rossz általánosítás Rossz analógia Ok elvétése Téves oktulajdonítás „Szalmabáb” „Kútmérgezés” Csúsztatás … stb. stb. stb. stb. stb. stb. stb. stb.

Abdukció Arisztotelész : „visszavezetés” Ch. S. Peirce : a legjobb magyarázatra való következtetés  hipotézis  felfedezés  modellálás  programozás  Következtetés a konklúzióból a premisszára Eredménye : igazolt, de vitatható állítások

2. Nem monotonikus logika Non-monotonikus Függvény az A halmazhoz B igazság-értéket rendelő függvény értéke megmarad a halmaz szűkítése/bővítése után is Logika igazságmegőrző konklúzió Pl.: A madarak tudnak repülni; Tweety egy madár;  tehát Tweety tud repülni Függvény  értéke nem marad meg Pl.: Két úr ír  két ember ír Két úr ír  két öregúr ír Logika igazságérték megváltozhat  kivéve, ha Tweety pingvin

Esendő (defeasible) logika Hiányos/ellentmondásos premisszák Hiányok kitöltése esendő szabályokkal A szabályok is hiányosak/ellentmondásosak Szükség van meta-szabályokra A következtetés bizonyossága felfüggesztve Esendő logika elemei : Tényekből álló premisszahalmaz = (facts : F) Következtetési szabályok halmaza (rules : R) Szabályokat rangsoroló metaszabályok : 

A szabályok típusai 1. sztrikt („abszolút”) szabály; jelölése : A  p ahol A = előtag (antecedent); p = konklúzió Pl.: „Az emu madár” : emu(x)  madár(x) 2. esendő szabály; jelölése : A  p Sem premissza, sem konklúzió nem bizonyossági Pl.: „A madarak repülnek” : madár(x)  repül(x) 3. érvénytelenítő szabály (defeater): A  p Az esendő szabály felülírása kivétellel Pl.: „Ha nehéz, nem repül” nehéz(x)  repül(x) 4. fölérendelő szabály; jelölése : r2  r1 az alárendelt szabályt érvénytelenítése

Pl. r4  r3, r3  r2, r2  r1 SZABÁLY MAGYARÁZAT r1 :   bűnös Az ártatlanság vélelme r2 : bizonyíték  bűnös A bűnösség bizonyítása r3 :  indíték  bűnös Az indíték hiánya az ártatlanságra utal r4 : alibi   bűnös Az alibi ártatlanságra utal

Nonmonotonikus logika és jog A helyes következtetéseknek csak része a formálisan helyes következtetések halmaza Lehet materiális helyesség is Lehet vitathatóság, támadhatóság is Ilyen az abduktív és esendő következtetés is Az új premisszák képesek érvényteleníteni az érvényes következtetéseket Mindennek kitüntetett terepe a jog