Info-koalíció 2010. március 23.

Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya - Közösségfejlesztés

Kollégák Hunyadi Zsuzsa főosztályvezető G. Furulyás Katalin Lágler Péter Lipp Márta Talata-Dudás Katalin Péterfi Ferenc osztályvezető Kovács Edit

TEVÉKENYSÉGÜNK OKM-nek háttér tanulmányok: Kultúra fogyasztás (lakossági vizsgálat) OKM statisztika, másodelemzés Közművelődési intézmények, 30 e. alatt „Kell egy hely” (művházak építése, felújítása) Hatástanulmány (1997. évi CXL törvény) Szakfelügyeleti jelentések elemzése Megyei feladatellátás Kulturális szegénység Kreatív iparok

Szereplőkről Népművelők helyzete, pályaképe, lehetőségei Polgármesterek és népművelők Közművelődési szakemberek megbecsülése

Területek Művelődési házak (lakossági elvárások, látogatottság, összetétel, 5 falu mintán, teljes lakossági mintán) Népművészet Fesztiválok, falunapok szerepe, jellemzői Konkrét események közönsége, fogadtatása (Táncház találkozó és más fesztiválok) Jó példák-fejlesztési vizsgálatok Public Art

Települések Kulturális alapú városfejlesztés, hat város (Pécs, Győr, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szeged) Tardos Zugló Becsvölgye stb.

Az elmúlt egy év során legalább egyszer volt Az elmúlt egy év során legalább egyszer volt ... (A különböző kultúraközvetítő intézményekbe járók aránya a 14-70 éves népesség körében, N=3400)

A kultúra társadalmi eloszlásának modellje Aktív, eljáró (használja a kulturális intézményrendszert) 40 % Otthonülő (nem használja a kulturális intézményrendszert) 60 % 1. Sokoldalúan 16 % mindenevő 7 % konszolidált 9 % 2. Egyoldalúan 24 % mozizás 14 % művelődési ház 10 % 3. Olvasó 17 % 4. Passzív, kultúrán kívüli, sivár életmód: 43%

A 30 ezer fő alatti települések közkulturális ellátottsága 2008-2009 30 ezer fő alatti településeken (3.113 db), ez a települések 99%-át, de a népességnek csak 60%-át jelenti. Az adatgyűjtés célja: „Kell egy hely!” – van-e egy hely? Egy-egy településen hányféle intézmény van, ahol kulturális szolgáltatásokhoz hozzá lehet férni? Ezek hány épületben találhatók, mennyire jellemzőek az egyfunkciós/többfunkciós épületek? Mely funkciók jelennek meg együtt? Egy településről az ágazati elkülönülést átlépve, teljes képet nyerni

Témakörök 14 féle funkció ellátottságát vizsgáltuk: közművelődési internetes közösségi tér e-Magyarország pont könyvtár galéria, kiállító terem mozi(terem) táborhely üzemeltetése (ifjúsági) információs és tanácsadó iroda Tourinform iroda tájház, helytörténeti gyűjtemény alkotóház múzeum művészeti iskola egyéb kulturális tevékenység (közoktatás nem!!!)

A települések hány %-án érhető el az adott funkció?

OKM statisztika A közművelődés helyzetének alakulása a 2005-ös/ 2008-as közművelődési statisztika tükrében SZÍN 14/5. CD mellékletben a megyei összefoglalók

Főbb témakörei A jelentők összetétele, jogállása, finanszírozása, gazdálkodása Bevételek-kiadások Hasznos négyzetméterek Szakemberek Tevékenységek Résztvevők száma, alkalmak száma

A látogatószám változása (OKM statisztika)

Közművelődéssel kapcsolatos lakossági elvárások 5 falu, két időpont: 2004, 2007 Változások az elvárásokban a művház felé: az elvárások a közösségi intézmény jellegtől a megbízható szolgáltatást nyújtó professzionális intézmény irányába mozdulnak legyen képes kielégíteni és inspirálni az egyre színesedő egyéni érdeklődést segítsen a mindennapi problémák megoldásában

Motiváltság: Program és tárgyi környezet (nem elég jó) Társadalmi/társas környezet (nem hívják személyesen, nem fontos emberek járnak oda, stb.) Belső motiváltság hiánya: nem szeret kimozdulni, lusta, fáradt, beteg, pénzhiány, időhiány

(Művelődési házak építése, felújítása) Kell egy hely, de milyen? (Művelődési házak építése, felújítása) Tapasztalatok Szebb, komfortosabb középületek A funkciók száma nő, de a „bevonzott” közönség összetétele jelentősen nem változik Típushibák (új építés kellett-e, pályázatcentrikus, raktár nincs, funkciók nem összehangolt, nem kérdezik meg a használókat és a szakembereket) Felújítási trendek (szabadtér, melegítő konyha, klíma, szakaszolhatóság, variálhatóság)

Kiket sikerült bevonzani. Kik maradtak el Kiket sikerült bevonzani? Kik maradtak el? (%) Bázis: ahol korábban működő épületet újítottak fel, alakítottak át Bevonzott Elmaradt Fiatalok 24 3 Nyugdíjasok, idősebbek 18 2 Felnőttek 11 Gyerekek, tanulók, iskolások 10 Nők 7 A környező települések lakói 5 Családosok, nagycsaládosok 4 Cigány lakosság Mozgássérültek, vakok Hátrányos helyzetűek Mindenki, minden korosztály 8%

Egyedül a „kisvilágban” Népművelői vélekedések új feladatokról, lehetőségekről,fejlesztésekről, önállóságról

A különféle feladatelemek fontossága a népműveIők szerint. I A különféle feladatelemek fontossága a népműveIők szerint. I. Átlagok (1 = kevéssé fontos, 5 = nagyon fontos)

A különféle feladatelemek fontossága a népművelők szerint II A különféle feladatelemek fontossága a népművelők szerint II. Átlagok (1 = kevéssé fontos, 5 = nagyon fontos)

Polgármesterek, népművelők A népművelők és a polgármesterek vélekedései a lakossági igényekről, átlagok (1 = egyáltalán nem fontos, 5 = nagyon fontos)

A közművelődés jogi szabályozásának hatásai Hatástanulmány közművelődési rendeletek, megállapodások léte, viszonya a valóságos tevékenységhez a településszintjén dől el a tartalom a szankció hiánya gyengíti a szabályozás erejét

A szakfelügyelők értékelései A tevékenység 1-5 osztályzatok átlaga A létkultúra közvetítése és fejlesztése (tanfolyamok, szakkörök, képzések, életesélyek növekedése, praktikus ismeretek) 2,76 Az együtt élő másságok kultúráinak közvetítése (etnikai, vallási, kulturális, migráció, marginalitás) konfliktus kezelés 2,99 A közhasznú kulturális szolgáltatások (információk, programok, utazások, tanácsadás) 3,22 A kreativitás és önkifejezés (élményközpontú közösségi formák, amatőr mozgalmak, stb.) 3,59 Az ünnepi és egyetemes kultúra (nemzeti ünnepek és magas kultúra, elitista értékközpontú) 3,68 A helyi társadalom közösségi kultúrája (helyi kohéziót erősítő tevékenységek, civilek) 3,7 A helyi kultúra közvetítése (kötődés, lokálpatriotizmus) 3,97

Kreatív ipar-kulturális szegénység Korábbi, a kreatív gazdaságról és a kulturális szegénységről szóló kutatásainkban vizsgáltuk a kultúra, a társadalmi integráció és a versenyképesség kapcsolatát. A fejlődést a kultúra olyan felfogása segítené jobban, mely az elitkultúra-tömegkultúra ellentét, a magaskultúra terjesztésének elsődlegessége helyett a társadalmi integrációt és az azt szolgáló képességek meglétét helyezi a középpontba.

Helyi érték A kulturális tényező nem azokon a helyeken tud igazi katalizátor lenni, ahol a klasszikus funkciójú és formális rendszerek erősek, hanem sokkal inkább ott, ahol nagyon erős a kultúra civil háttere, és ahol a tartalmi és tevékenységbeli megújulásra összpontosítanak. Ahol nem történtek erőteljes kezdeményezések a közösségi együttműködésre, ott még akkor is jóval szegényesebb a kép, ha időközben a klasszikus tevékenységi formákban megújulás vagy mennyiségi bővülés történt. Közösség- és településfejlesztő munka a helyi civilekkel együttműködve.

Köszönöm a figyelmet! hunyadizs@mmikl.hu